Rendőri Lapok, 1909 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1909-04-01 / 4. szám
6-ik oldal. RENDŐRI LAPOK 4-ik szám közfogyasztásra csakis az elváltozott husrészek alkalmatlanok. Ennélfogva a sertósvésznek általános meg- betetegedés nélkül jelentkező eseteiben az állati test, az alkalmatlannak jelzendő testrészek kivételével idézett 77. §-alapján teljesen szabadon bocsátható köz- fogyasztásra. Vagyis azon esetekben, a melyekben általános megbetegedésre utaló tünetek nélkül észlelhető a sertésvósz, tudvalevőieg a betegség idült, valamint megállapodott régi esetei a mikor hevenygyu- ladásra utaló tünetek hiánya mellett csakis hurutos tüdőgyuladás vagy bél gyógyuló fekélyei, illetőleg a különböző szervekben betokolt elsajtosodott góczok, valamint a savóshártyák összenövései állapíthatok meg. De ide sorolhatók még a betegség olyan heveny jellegű alakjai is, a mikor a bőr kivételével más szervben boncztani elváltozás nem észlelhető és az állatok húsa és szalonnája sem mutat a rendestől eltérő elváltozást. Ellenben a rendelet 78. §. B. 2. pontja szerint a sertésvészes sertések húsa közfogyasztásra csak feltételesen bocsátható, ha az állati testen tetemes soványodás vagy súlyos általános megbetegedés jelei nem észlelhetők. Ennélfogva a heveny jellegű és általános, bár nem súlyos jellegű megbetegedés jeleit mutató sertésekből nyert zsir is csak feltételesen boczátható forgalomba, mert ha bár a kiolvasztás által emberi élelemre alkalmassá tett ily zsir nem rejt is magában egézsógi ártalmakat, szabad forgalomba mégsem bocsátható mivei mivel beteg állatokból származik a melyek szalonnája mindig mutat objektió elváltozásokat, miért is az ebből előállított zsir a szabadforgalomban levő egészséges sertések zsírjával nem tekinthető azonos értékűnek. Ha azonban a sertésvészes megbetegedés jelei nem észlelhetők, (1.75. §. 10- pontját) és ha nem csupán a betegség megállapodott esetei maradványai avagy nem csupán a betegség heveny jellegű de egészen enyhe és kizárólag a bőrre szorítkozó esetei állapíttatnak meg, ez esetben az elváltozásokat nem mutató testrészek, valamint a szalonna és zsir minden korlátozás nélkül bocsátható közfogyasztásra. Körrendelet* Az m. kir. Földmivelésügyi minister 85451/III.—1. szám alatt a herélés és miská- rolás gyakorlása tárgyában a következő rendeletet adta ki: A sertésherélés (miskárolás) koresetszerü gyakorlása tárgyában 1897. évi november 17-én 62821. sz. a. kelt körrendeletemet hatályon kívül helyezem és a herélés és miskárolás keresetszerü gyakorlásának sza bályozására a következőket rendelem. 1. Allatherélés- sel, vagy miskárolással keresetszerüen csakis az fog- lalkozhatik, aki magyar állampolgár s aki állandó lakhelye szerint illetékes törvényhatóság első tisztvise lőj étöl (alispán, polgármester) herólésre, vagy miskáro- lásra jogosító igazolványt kapott. 2. Igazolvány csakis oly herőlőnek, vagy miskárolónak adható ki, aki a herélésben, vagy miskárolásban való jártasságát a lakóhelye szerint illetékes törvényhatósági, járási, vagy városi m kir. állatorvos által kiállított hivatalos bizo- nyitványnyal igazolja. Az állatorvos a herélésben, vagy miskárolásban való jártasságot igazoló bizonyítvány kiállításáért, ha azt a lakóhelyén bemutatott műtét alapján állította ki, hat koronát, a lakóhelyén kívül történt kiszállás esetén szabályszerű utazási költségeket és napidijat számíthat fel a bizonyítványt kérő fél terhére. A fél '-zenfelül az állatorvosi bizonyítvány bélyegilletékét is megtéríteni tartozik. Köteles az állatorvos ezen felszámításait a bizonyítványra is rávezetni. 3. A herélő, vagy miskároló működését valamely község területén csakis akkor kezdheti meg, ha azt az 1888. évi VII. t. c 126. §-ában megjelölt helyihatóságnak előzetesen bejelentette, arra az alábbi szempontok figyelembe vételével engedélyt nyert és az engedély megadása a bizonyítványba bevezettetett. Ragadós száj és körömfájással fertőzött község területén herélésre, vagy miskárolásra engedély nem adható. Sertés vészszel fertőzött község területén sertés herélésre, vagy miskárolásra csak akkor adható engedély, ha a sertéshe- í’élő, vagy miskároló sertésvészszel fertőzött község vészmentes területén akar herélni, vagy miskárolni és ha az udvart, (tanya, major, puszta, szállás stb.) ahol működni akar, a helytartóságnak bejelentette, valamint, ha az illetékes helyhatóság a megjelölt udvarok vész- mentességéröl előzetesen meggyőződött. A herélőnek, vagy miskárolónak ragadós betegséggel fertőzött udvarba (tanya, major, puszta, szállás) bemenni és ott működni tilos. Az állatherélő, vagy miskároló, ha valamely községben több napon át működik, időközönként (2—3 naponként) a helyhatóságnál, a község állategészségügyi viszonyai felől tájékozódni köteles. 4. A herélő, vagy miskároló működésénél a jelen rendelet mellékletét képező utasításhoz köteles alkalmazkodni. 5. A törvények értelmében a herélő, vagy miskároló a műhibákért felelőséggel tartozik és ha ilyenek ismételten előfordulnának, tőle az igazolvány megvonható. Az állattulajdonosnak jogában áll, hogy a herélő, vagy miskároló ellen felmerülő panaszait, vagy annak a tisztasága és a fertőtlenités tekintetében tapasztalt mulasztásait az igazolványnak erre a célra szolgáló panaszlapjaira bejegyezze. 6. Aki jelen rendeletem, vagy ennek kiegészítő részét képező „Utasítás“ ellen vét, amennyiben cselekménye, vagy mulasztása más törvényes rendelkezések súlya alá nem esik, kihágást követ el és 200 koronáig terjedhető s az 1901. évi XX. t.-c. 23. §-ában megjelölt célra fordítandó pénzbüntetéssel büntetendő. A jelen rendelet alapján minősített, kihágások eseteiben foganatosítandó eljárásra az 1888. évi VII. t.-c. 125. §-ában megjelölt közigazgatási hatóságok ellentétesek. Budapest, 1908. évi december 24-én. Darányi s. k. Kiadta Szatmáron, 1909. márczius 1 én A Rendőr főkapitányi hivatal. „SZABABSA két villamos erőre berendezett nagy gyorssajtóval, két amerikai nyomó-géppel és minden szükséges segédgéppel felszerelt NYOMDAI MŰINTÉZET, készít mindenféle nyomtatványt a legegyszerűbbtől a legfinomabbig jutányos ár mellett, a legrövidebb idő alatt. *'■ tar. V4,.*1 Telefon 107. I A T(Y‘ u Telefon 107. Nyomatott a „Szabadsajtó* könyvnyomdába» Szatmáron. 1908.
