Rendőri Lapok, 1909 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1909-04-01 / 4. szám
2-ik oldal. 4-ik szám RENDŐRI LAPOK figyelembe vétel mellett a közel jövőben a magyar nemzetgazdaság, nevezetesen a magyar ipar és kereskedelem fejlesztésére gyakorolhat. Konzuli jelentések nyomán rámutattam Palesztina gazdasági viszonyainak a zsidó bevándorlás folytáni rohamos fejlődésére és bevitelének példátlanul gyors emelkedésére, tárgyaltam Magyarország eddigi kivitelét Palesztinába és bebizo- I nyitottam, hogy ezen kivitel túlnyomó része a zsidó gyarmatositási mozgalom eredménye és azon konklúzióra jutottam, hogy a palesztinai gyarmatosításra, az ottani cionista intézmények erősítésére az országból kivitt minden egyes fillér dúsan és azonnal meghozza a gyümölcsét. Ezek után tárgyaltam a cionizmus kulturális tartalmát, idézve Herzl Tivadar szavait „Der Zionismus ist die Rückkehr zum Judentum vor der Rückkehr ins Judenland.“ Kifejezetten kiemeltem azonban, hogy „távol áll tőlünk nemzetiségi politikát csinálni, érdekeink szorosan össze vannak fűzve a magyarság érdekeivel, politikailag mi mindnyájan a magyar nemzet tagjainak valljuk magunkat,“ de „mint a magyar nemzet tagjai egyenlő elbánást is követelünk a magunk számára“, aztán foglalkoztam az antiszemiták térfoglalásával, a zsidógyülöletnek különösen az intelligenciában való megdöbbentő terjedésével és a zsidó kisexisztenciák tönkretételét célzó szövetkezeti mozgalommal, mely támadásokkal szemben a zsidóságnak, ha nem akar elpusztulni, feltétlenül védekeznie kell. Miután még röviden ismertettom a cionista mozgalom eddigi eredményeit beszédemet azzal fejeztem be, hogy a jelenvolt közönséget felszólítottam csatlakozásra Hogy beszédemnek ez volt a tartalma, ezt úgy hiszem az összes jelenvoltak, pártállásukra való tekintet nélkül igazolni fogják — a mi pedig a tendenciát illeti, annak megbirálását nyugodtan bízom az objektiv olvasóra. Kiváló tisztelettel Dr. Kahan Nison. Hogy ezen levél tartalma dr. Kahan Nisonnak 1909. január hó 24-én tartott beszédével mindenben megegyezik, — alulírottak, akik az ünnepélyen jelen voltunk — igazoljuk. Szatmár, 1909. évi március hó 12-én. Dr. Heller Gyula Dr. Grósz Albert Dr. Stern Móric Dr. Rácz Endre Princ József Klein Vilmos Dr. Havas Miklós Spitzer József Farkas Jenő Dr. Rosen féld József. A társadalom söpredéke. Ezelőtt pár évvel „A nagy Galeottó“ czimen egy közhasznú kiváló társadalmi érdeket érintő czikk jelent meg a „Szatmár és Vidékedben. Addig is mindég, de azóta különösen figyelemmel kisérem a társadalmi tevékenységnek azt az irányzatát, mely rombol, pusztít, öl egyéni becsületet, családi boldogságot és társadalmi tisztességet. Megfigyelésem közben csakugyan nevettem a felületes embereket, a helyi viszonyokkal ismeretlen jóhisze- miieket, midőn a külső kiállításában elég tetszetős vá rosunk rohamos fejlődése felett bámulatukat fejezték ki, nevettem a bámulót, mert én a mégfigyelés alatt különös eredményre jutottam, megtudtam, hogy ennek a városnak társadalma nagy beteg; a társadalom fundamentumát féreg rágja, a mely féreg mindennap nő s csak megfigyelésem rövid 2—3 éve alatt is óriásilag megnövekedett. A hernyót el kell pusztítani, mert nem csak a termést semisiti meg, de elpusztítja a fát, a társadalmon rágódó férgeket meg kell semisiteni, mert az összeomló, roskadó társadalomban nagy pusztítást okoz s erkölcsi és fizikai halált idéz elő. Ismertetem ezeket a férgeket, a féreg keletkezését s a férgek elpusztításának módozatait, kezébe akarván adni a társadalomnak az eszközt, hogy a saját testén rágódót megsemisithesse. Ezen képletesen emiitett férgeknek két alakja van, a pletyka és a rágalom. Az egyik nagyon elterjedt, minden család tűzhelyén, mert még azok a nők is, kik komolyaknak, jó nevelésüeknek és jó nevelőknek látszanak, nap nap után foglalkoznak vele, egész öntudatlanul minden malicia nélkül szokásból vele született emberi gyarlóságból A pletyka nem nagyon veszélyes, nincs halandó aki meneküljön előle, mindenkivel egyformán bánik el, nem válogat, mert forrása olyan, mely a gyarló emberiségnél kivétel nélkül meg van. A pletykának fogamzása az irigység. Jobb mód, szebb arc, egy csinosabban álló ruha, tetszetősebb alak, a miénknél kiválóbb szónoklás, erősebb testalkat stb. stb. mind, mind alkalmas arra hogy a nagyon hajlékony női, de még a férfi érzelmeket is rossz irányba terelje, elfogulttá legye a lelket aziránt, a kinek lelki és testi tulajdonaival, vagyoni jóllétével versenyezni nem tud. A pletyka csak aunyiban veszélyes, hogy kiindulási pontja lehet egy fokozottabban veszélyes fogalomnak. Nagyon helyesen jegyzi meg a fenti czik írója, hogy ezek a társadalmi betegségek, melyek különösen a mi városi társadalmunkban dúlnak, mint a veszett kutya éppen úgy bujkálnak és éppen olyan vakmerőén harapnak. Régen a pletykát a társadalom fűszerének tartották, ma az elfajult ízlés, elfásult lelkek mellett ez is ciánkáli. Családokat kergeti a halálba, az asszonyi becsületre oda tapad, mint valami piszkos folt, ott rág rajta, mint valami féreg. A tisztviselői hírnévbe beeszi magát, mint a szu; barátokból, rokonokból halálos ellenséget csinál. Eltemet, eltüntet, felakasztat, kútba
