Rendőri Lapok, 1909 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1909-03-01 / 3. szám
2-ik oldal RENDŐRI LAPOK 3 ik szám. és politikai életnek, a magyar nemzet lovagiasságának oly maró satirával, metsző sarcasmussal való taglalását, a nemzeti önérzetnek oly arcul- ütését a legfanatikusabb nemzetközi szocialista szónoktól sem hallottam, mint itt. Szatmár Németi, 1909. január 27. Kiváló tisztelettel: Maruska János rendőrirnok. küldöttek, az összes rendelkezésre álló szónokok megjelenését, addig is a szükséges nyomtatványok és beszédek mielőbbi megküldését Ígérték. Szatmár-Németi, 1909. febr. 10. Tfagy József r. kiadó. Hírek. Az „Országos Katliolikus Népszövetség“ gyűléséről a következőképen referált a kiküldött: Tekintetes Főkapitány Ur! Az „Országos Katholikus Népszövetség“ mai nap d. e. fél 11 órakor tartott gyűlésére 1351/1909. fksz. határozattal kiküldetvén, a gyűlés lefolyásáról tisztelettel a következőket van szerencsém bejelenteni : A gyűlés a „Cecil-egyesület“ termében, a helybeli katholikus püspök ur Oméltósánának elnöklete alatt, mintegy 130 jelenlévő előtt folyt . le, kiknek túlnyomó részét a helybeli és környékbeli római és gör. kath. papság képezte; ezenkívül a kath. tanitók egy része, mintegy 16 kath. papnövendék és négy központi kiküldött. A gyűlés megnyitása után az Országos Kath. Népszövetség központjából kiküldött urak egjuke a szövetség céljait adta elő. Fejtegette az alakulás szükségességét, a melyre — az ország, kat- holikusainak a protestánsok és zsidók részéről ért vagy érhető támadások miatt — van nagy. szüksége. A kiküldöttek másika előadta, hogy az egyházpolitika terén ma uralgó csendességet, nem- 1 sókára egy oly vihar rázkódtatja meg, mely az ország összes katholikusait készen kell hogy találja s ők a szervezők hiszik, hogy a mai 145.000 tag még a f. évben kétszázezerre növekszik. Előadták még, miszerint kizárólag a katlio- likusok érdekeit a politikában senki sem, még a néppárt sem védelmezi meg teljesen, miután annak más célja is van. Az ország legnagyobb kath. egyházmegyéjében (a szatmáriban) a római kath., gör. kath. (oláh) és gör. kath. (orosz) népet azért kell szövetségbe vinni, hogy a ma itt (helyben) uralkodó állapot jövőre lehetetlenné tétessék. Majd ha a nép együtt lesz, az urakat azután kényszerítik a belépésre. Végül ii. n. „agitaciós vasárnapul“ elfogadták a f. évi március 14-ik napját, mely napon az egyházmegyében (szöv. kerületben) egyszerre a lehető legnagyobb számú értekezletet, gyűlést tartanak, amelyen való részvételre a központi kiTÜZOltÓ szövetségi Ülés. Az országos tűz oltó szövetség elnöksége f. hó 26 án Budapesten tartotta havi rendes ülését, amelyen testületünk parancsnoka is részt vett Ebből az ülésből kapta azt a megbízást, mint előadó, hogy kószitsen egy tervezetet, mely a robbanó anyagoknak tartását, kezelését szabályozná. Amely tervezet felterjesztetvén a belügyminisztériumhoz alapját képezné azon általános szabályzatnak, mely- lyel a most érvényben levő fogyatékos szabályzat kicseréltetnék. Testületünk parancsnokának inditványára egy igen fontos határozatot hozott még az elnökség szemben azzal a hosszú próbálgatással, melyet az elnökség egy általános tűzoltói tankönyv kiadása körül eddig tanúsilott. Elfogadta ugyanis azt az indítvány ál, hogy a tűzoltó szakismeretek szakférfiúik által meghalván egyelőre füzetekben s a szerző felelőssége, mellett közöltessenek az ország tűzoltóságaival, hogy a hozzászólás minél nagyobb mérvben biztosittassék s mikor ezek mind megjelentek a leszürödött szakvélemények után választassák egy szerkesztő, aki az anyagot rendszeres tankönyvbe foglalja s amennyiben pedig a szerző és a szerkesztő között elvi eltéréssel volnának, azokban a szövetség elnöksége dönt. E szakmunka előállítása körülbelül tízezer koronába kerül. Uj bejelentési szabályrendelet. A főkapitány megbízta Hajdú Károly alkapitányt, hogy a bejelentési hivatalra vonatkozó szabályrendeletet az 1803 évi V. törvényeikre való tekintettel dolgozza át és hozzá terjessze be. A készölő uj szabályrendelet annak idején ismertetni fogjuk. Rendőri szolgálat a szinliázban. A rend fentartása és az előadás akadálytalan menetének biztosítására színházunkban a rendőrség és a csendőrség egy ügyeletes tiszt vezetése alatt mindennap ljns- pektiót tarl. Közönségünk rendszeretetéröl tanúskodik, hogy eddig nem igen volt szükség a beavatkozásra. Azonban az utóbbi időben a földszinti állóhely az u. n. diákhely közönsége, (úgy látszik bizonyos előjogokat vindikálva magának) a felvonások végén tapsolás és szereplő színészek iránti lelkesedés ürügye alatt olyan parázs ribilliókat rendez, hogy ugyancsak megvolna a szüksége a rendőri beavatkozásnak. Rendőrségünk eddig a közönség szabad tetszósnyilvánitási jogát talán túlságos mértékben respektálta, talán helyesen is tette. Azonban a diákhely nem a nagy-közönség! Akárhány-
