Rendőri Lapok, 1908 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1908-11-01 / 11. szám
11-ik szám. REHDŐRILAPOK 3-ik oldal. És itt, a vásárcsarnok felszínről lekerült témájának kérdésénél, el kell ismernünk, hogy nehéz a hatóságok, illetékes körök helyzete ott, ahol azok kiknek jóvóltán és érdekében cselekszenek, nem segítik őket. A mostani szomorú esetnél pedig, még támadják is. De nézzük más városok példáját. Ismerek vidéki városokat, amelyek azzal a bevallott célzattal helyezik el régi helyéről uj helyre a napi piacot, hogy ez által egy addig elhagyott városrész élele fellendüljön. Láttam városokat, ahol a kirakó vásártól és az élelmiszer napi árusításától távol fekvő üzletek, kitünően reuzálnak. Egy nagy vidéki városnak, Kolozsvárnak a példája könnyen meggyőzheti erről a hitetleneket. Azoknak a városoknak a példája pedig, amelyek a vásárcsarnokok üdvös intézményét már megvalósították szintén azt bizonyítja, hogy a kereskedelem nem szenvedett a napi piacnak rendezése, egyesítése, áthelyezése által, vásárló közönség pedig — és ez bizonyításra sem szorul — nagyon sokat nyert, időben, fáradságban egyaránt. Örüljetek nemes, önzetlen polgárok! Örüljetek érdekelt háztulajdonosok és kereskedők ! Levelek hullása, vásárok távozása idején a lehullott káposzta, hagyma levelek és más termékek rotdhadt levegőjét nem kell nélkülöznétek. Az éjji órák közeledtével pedig bátran hajthatjátok álomra fejeteket, mert mire a fölkelő nap első sugarai bearanyozzák palotáitokat és üzleteitek fényes portáléit: vásárosok zaja, kofák veszekedése, libák gágogása fogja betölteni azt a teret, amelyen a ti önzésetek nélkül gyönyörű virágágyak, árnyékos fasorok alatt gondolhatna a jövő nemzedék a dicső elődökre ! * Az itt kiadott két közleményre kijelentjük, hogy a piaczrendezése ügyében elértük a kitűzött sikert, sokkal jobban tisztázódott a kérdés és pedig az ellenaktio folytán, mint azt reméltük, mert az első lépésnél kimerítettek az indokok, melyekből a nagyközönség túlnyomó része azon képet alkotta meg magának, hogy a piaez- rendezésében oly sokat hangoztatott „kereskedelem tönkre- tevése“ s hasonló frázisok elég alappal nem bírnak. Nem retiráltunk meg, csak a piaczrendezését a maga egészében akarjuk kellő körültekintéssel előkészíteni, mely előkészítésbe a vásárcsarnok kérdését is beakarjuk vonni. Felsőbb hatóságok elvi jelentőségű határozatai. Alta^nos alapelv, hogy az oly tisztviselőnél, a ki már lakpénzzel egybekötött állásban van, előléptetés esetén a magasabb lakpénz csak annak az évnegyednek leteltétől kezdve jár, a mely évnegyedre az illető előbbi állásában lakpénzét már felvette, vagyis, hogy a lakpénz azon időn belül, a melyre már felvétetett, változatlan marad. Az a körülmény, hogy a lakpénznegyedet eltérése különböző vagy ugyanazon állomáshelyeken fordul-e elő, figyelembe nem jöhet. A m. kir. közigazgatási bíróság 1907. évi 6516. számú határozata. * Ha a tulajdonos állatát más állatra vonatkozó marhalevéllel adja el, ez által a ptk. 400. §-ába ütköző vétsége követi el. Ha a marhalevél szövegébe változtatást tesz: közokirathamisitásért vonható felelősségre. A m. kir. Curia 1908. évi 1057. sz. határozata. * Kókuszzsir csak a (mesterséges ételzsir) jelzővel hozható forgalomba. Ennek elmulasztása az 1895. évi XLYI. czikk 4. §-a alapján büntetendő. A (Vaj) szó a mesterséges zsiradékokon nem alkalmazható. A m. kir. főldmivelésügyi minister 1908. évi 33,658. számú határozata. Lépfene elleni védekezés. Állattenyésztésünket mindinkább veszélyeztető lépfene meggátlására törvényhatóságunk szabályrendeletet alkotott, melynek tervezetét itt teljes egészében közöljük. Szabályrendelet a lépfene elleni kötelező védekezésről: I. Szatmár-Németi szab. kir. város területén levő összes szarvasmarhák és juhok évenkint lépfene elleni védőojtóanyaggal beojtandók. II. A város határában, a Szalmárhegyet is ideértve, állandóan tartott szarvasmarhák és juhok — a mészárosok vágóállatjait kivéve — évenkint a tavasz kezdetén a legelőre való kihajtás előtt, lépfene elleni védőojtóanyaggal beojtandók. Azon állatok is beojtandók, amelyek a legelőre nem hajtatnak. Az évközben szerzett állatok a szerzés után egy héten belül beojtandók lépfene ellen. III. A városi közlegelőkre és közös legeltetésre csak lépfene elleni védőojtásban részesült szarvasmarhák és juhok bocsáthatók. A más községből származó és a város határában levő legelőkre hajtott szarvas- marhák és juhok, vagy származási helyükön ojtandók be, vagy legkésőbben a legelőre hajtásuk után, a felhajtás befejeztével a legelőn ojtandók be. Az ojtásért a tulajdonosok az ojtóanyag és fertőtlenitö szerek beszerzési árán felül az ojtó állatorvosnak a
