Rendőri Lapok, 1908 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1908-03-01 / 3. szám
2-ik oldal. RENDŐRI LAPOK 8-ik szám. Azon zárt helyiségben pedig, melyeket magánjellege óv a rendőri ellenőrzés elől, a rendőrség utat fog találni, hogy gátat vessen ezen tarthatatlan állapotoknak. K . . . r L. Tűzrendészet VIII. Tűzoltóságok felszerelése. A tűzoltóságok felszerelése kétféle, úgy mint egyéni- és csapatfelszerelés. Az egyéni felszerelést képezik azon eszközök, melyek az egyes tűzoltó biztonságára szolgálnak, célszerű működését lehetővé teszik s általa viseltetnek, inig a csapat-felszerelés azon tárgyak összege, melyek nagyságuk avagy czéljuknál fogva nem egyesek, hanem a csapat egyes részei által használtatnak, hozatnak működésbe. A felszerelés fontosabb része épen ez utóbbi, t. i. a csapat-felszerelés, mert mig az egyéni felszerelés nélkül is lehetséges a tűzoltás, addig viszont csapatfelszerelés nélkül az nem igen lehntséges. A működés célszerű végrehajtásához szükséges egyéni felszerelés mindig a helyi körülményektől s azon munkarészlettől függ, melyet az illető tűzoltó végezni hivatott. így a mászók és hivatásos tűzoltók felszerelése leend a legnagyobb, mert azok igénylik munkálataik sokfélesége miatt a legtöbb segédeszközt. E11Atálnak pedig: sisakkal, zárkapcsos mászó övvel, csákány végű baltával, szivacstáska és szivacscsal, jelzősippal s nyakvédő bőrrel s oh, a hol magasabb épületek is vannak, még mentőkötéllel, mentőszöggel, csőkötéllol s tömlőtartó kötéllel is. A gépész franczia kulcsot visel. A szivattyúsok felszerelése már egyszerűbb, amennyiben sem sisakra, sem egyéb tárgyakra okvetlen szükségük nincs ; de ha mégis felszerelclendök, akkor sisakot, fafoku szivattyús baltát és zárkapocsnélkiili övét kapnak. A rendfentartók felszerelése még egyszerűbb lehet, a legjobb esetben pedig a szivattyúsokéval'egyforma. Az egvenruházatra nézve megjegyzendő, hogy az nem testhezálló, hanem elég bö legyen, azon okból, hogy benne könyen mozogni dolgozni lehesen. Csizmák a tüzszolgálatban szintén elengedhetetlenek. A község állal beszerzendő csapat falszerelés, az az szerek mibenléte 1888. évi tűzrendészed kormány- rendeletben Íratott elő. Azon kérdésnél, hogy minőség és szerkezet tekintetében milyen szerek szerzendők be, első helyen a fecskendők beszerzéséről kell megemlékezni. A fecskendők minőségére és számára befolyással bir egyrészt a község fekvése, vizszerzés módja, másrészt pedig a lófogat és csapat létszáma. Hegyes, homokos, sáros vidékre könnyű szerek kellenek; jó utakkal biró városokban a szer súlya már nem annyira lényeges. Ha vizszerzés meredek folyó, patak, mély avagy szűk udvarokban levő kutakból történik, akkor a mozdony-fecskendő előnyösebb a kocsi-fecskendőnél. Ha a vizforrások gyengék, szegények, inkább két kisebb, mint egy nagy fecskendőt szerzünk be. A nagy gépek kezelése egyszerűbb akkor, ha azok kocsifecskendők ; a mozdony-fecskendők előnye viszont az, hogy bárhova hordható, kisebb helyen elfér, más kocsi után is akaszlható. Ha kevés ember áll rendelkezésre, akkor is mozdony-fecskendő ajánlatosabb, mert a szi valtyuzás könnyebb, a működőképesség aránylag na gyobb, mint a kocsifecskendőknél s a szivattyúzáshoz gyermekek is alkalmazhatók. A lófogat annyiban befolyásolja a fecskendő alakját, mert ha csak egy pár ló áll rendelkezésre, akkor úgynevezett oltóvonatot kell előállítani, egy kocsin minden szükséges szert, tömlőt, létrái, csáklyát, fecskendőt, sőt még vizhordót is szállítván. így lehet pl. parasztszekérre egy mozdonyfecskendőt (kocsi nélkül) ráhelyezni, a kocsi után egy kerekes motolát akasztani; úgy hogy a szerek együrtesen egy fogattal szállíthatók, sőt még a legszükségesebb kezelő legénység is. Kis községeknek, gyáraknak igen előnyös a kérésziben fekvő nyomókarral biró, 80—95 mm, henger- bősegü targonca fecskendő, mivel szerelése egyszerű, olcsó és más kocsi után is akasztható. Ami a gép szerkezetét illeti, úgy főleg arra legyünk tekintettel, hogy a szelepek gyorsan hozzáférhetők s a gép megfelelően összeáiiitott legyen. A moz- donyfecskendők között a billenő rendszerű előnyösebb, mint a szánmozdony; a targonca és kocsifecskendő szerelése egyszerűbb, mint a mozdonyfecskendőké. A szivótőmlők 2.00 méter bosszú darabokban, 4 villás tarlóban egyenesen fekve helyeztessenek el, ne pedig egy hossza darabban a gép köré csavartan; a nyomókarra csavarok segélyével; nempedig tokkal erősillessenek ; a szűrő ne legyen szivólömlökbe állandóan bekötve. A szivótömlökből legfeljebb 8—1>>méter szerzendö be egy-egy fecskendőhöz. Szállító kendertömlö ellenben minél több legyen, mert a fecskendő 100 méter távolra még szép sugárral működik, vizet más fecskendőbe 3—400 méterre is szállíthat s a vizforrások ekképon eredményesen s nagyobb körben felhasználhatók. Legyen tehát egy-egy fecskendőhöz legalább 100 méter tömlőnk s ha lehet még azonkívül is egy bizonyos tartalék készlet az esetre, ha egy ré ze a tömlőnek nedves volna. Ugyancsak minden fecskendőre számíthatunk 2—5 tömlő- kötőt is. A szállító tömlők 15—23 méter hosszú darabokban csavarokkal láttassanak el; a csavarok pedig sárgarézdrottal legyenek bekötve. A tömlők elhelyezésére felette célszerűek a tömlőinotolák külön két kerekű kocsin. Ha a vizet vizhordókban szállítjuk, akkor átlag
