Rendőri Lapok, 1908 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1908-12-01 / 12. szám
V. évfolyam. Szatmár, 1908. december hó 1. 12-ik szám. Kizárólag a rendőrfőkapitányi [ hivatal tisztikara, rendőr- és csendőrlegénysége számára. HSNDOHI LÄPÖli A REN DŐRFŐKAPITÁNYI HIVATAL TISZTIKARÁNAK, RENDŐR- ÉS CSENDŐR-LEGÉNYSÉGÉNEK SZAKLAPJA. Összeállítja : Tankóczi Gyula főkapitány felügyelete alatt a hivatal tisztikara. < Megjelenik ' mindenhónap i 1-so napjan. A büntető novella. Az 1908. XXXVI. t.-cz. az eddigi büntető törvényeket nemcsak módosítja, de uj törvényes intézkedéseket is léptet életbe. A rendőrnek és a csendőrnek ezekkel az uj intézkedésekkel és módosításokkal, ha bűnügyi és kihágási eljárásoknál helyesen és törvényesen akar eljáimi, teljesen tisztába kell lennie s ezért a „Rendőri Lapok“ elsőrendű feladatának fogja tekinteni e novella résaletes ismertetését, amelynek során minden rendőrnek és csendőrnek alkalma fog nyílni e törvénynek uj intézkedéseivel a kimerítő tárgyalás során alaposan megismerkedhetni. A büntető novella négy részre oszlik, melyekből f. év október 1-ón az I., III. és IV. fejezet intézkedései léptek életbe s ezért első sorban ezekkel fogunk foglalkozni. A II. részt, miután annak életbeléptetése bizonyos előfeltételek- van kötve, egyelőre mellőzzük s majd annak idején fogunk vele részletesebben foglalkozni. Az I. fejezet a büntetés feltételes felfüggesztéséről szól Büntetőtörvénykönyvünk nagy hiányán segít ezzel a novella, melynek áldásthozó erkölcsi hatását eddig érzékenyen nélkülözte a magyar judi- katura. Tudjuk azt, hogy az élet sokszor olyan helyzeteket teremt, melyre a törvény rideg betűjét ráhúzni semmiképen nem lehet. Ahol a fenálló és beigazolt tények alapján a törvény szigorú paragrafusai szerint a- bírónak kénytelen kelletlen Ítélkeznie kell, holott érzi, hogy a legenyhébb büntetés is szigorú volna arra bűnösre, akit az élet ellenállhatlan kényszerei szorítottak alá tettének elkövetésére. A törvény a büntetést nem mint öncélt, hanem mint eszközt akarja felhasználni s nem megtorolni, de javítani, példát adni akar. I Kisebb jelentéktelenebb kihágásoknál, vétségeknél nem egyszer tapasztalhatta az ítélkező közeg, hogy a terheltet nem vezette aljas bűnöző szándék tettének elkövetésénél s ilyenkor jóakaratu intelemtől sokkal több erkölcsi hatást várhatunk, mint egy büntetéstől, amely az el nem fásult erkölcsi érzékkel biró egyénre nagyobb fokú érzékenységénél fogva nem egyszer káros következményekkel járt, mert a rossz társaság, amelybe jutott, a fásultság, melybe az erősen sújtó büntetés ejtette, nem hogy javítottak, de határozottan rontottak rajta. Ezért a büntető novella szerint a jövőben a biróiág és a közigazgatási hatóság, rendőrség, az egy hónapot meg nem haladó tartamban kiszabott fogházbüntetést (kihágás miatti elzárás) és pénzbüntetésnek (akár mint fő, akár mint mellékbüntetés szabatik ki) végrehajtását különös méltánylást érdemlő okokból felfüggesztheti, ha ettől az elitéit magaviseletére, úgy életviszonyainak, mint egyéniségének és az eset többi körülményeinek figyelembevételével kedvező hatást vár. (1. és 7. §.) A rendőri nvomozatnak, úgyszintén a jelentéseknek ezután most már a fentebbi körülményekre is figyelemmel kell lenni, vagyis ezután fel kell tüntetni a kihágás vagy vétség elkövetésének mindazon mellékkörülményeit, a melyek a büntetés kiszabásánál, mint enyhitő körülmények jöhetnek beszámítás alá. Tudakozódni kell az illető vétkes családi körülményeiről, előéletéről, cselekményeinek indító okairól stb. Igaz, hogy ez meglehetősen szaporítani fogja közegeink teendőit, de csak egyelőre, mivel a mindinkább erősbbödő erkölcsi hatás idővel raegtermi üdvös gyümölcseit és lelkesítse rendőreinket az a tudat, hogy körültekintő munkájuk által sok egyébként tisztességes egyént adnak vissza a társadalomnak, akiknek, ha 1
