Rendőri Lapok, 1908 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1908-12-01 / 12. szám

V. évfolyam. Szatmár, 1908. december hó 1. 12-ik szám. Kizárólag a rendőrfőkapitányi [ hivatal tisztikara, rendőr- és csendőrlegénysége számára. HSNDOHI LÄPÖli A REN DŐRFŐKAPITÁNYI HIVATAL TISZTIKARÁNAK, RENDŐR- ÉS CSENDŐR-LEGÉNYSÉGÉNEK SZAKLAPJA. Összeállítja : Tankóczi Gyula főkapitány felügyelete alatt a hivatal tisztikara. < Megjelenik ' mindenhónap i 1-so napjan. A büntető novella. Az 1908. XXXVI. t.-cz. az eddigi bünte­tő törvényeket nemcsak módosítja, de uj törvé­nyes intézkedéseket is léptet életbe. A rendőrnek és a csendőrnek ezekkel az uj intézkedésekkel és módosításokkal, ha bűnügyi és kihágási eljárá­soknál helyesen és törvényesen akar eljáimi, tel­jesen tisztába kell lennie s ezért a „Rendőri La­pok“ elsőrendű feladatának fogja tekinteni e no­vella résaletes ismertetését, amelynek során min­den rendőrnek és csendőrnek alkalma fog nyílni e törvénynek uj intézkedéseivel a kimerítő tár­gyalás során alaposan megismerkedhetni. A büntető novella négy részre oszlik, me­lyekből f. év október 1-ón az I., III. és IV. fe­jezet intézkedései léptek életbe s ezért első sor­ban ezekkel fogunk foglalkozni. A II. részt, mi­után annak életbeléptetése bizonyos előfeltételek- van kötve, egyelőre mellőzzük s majd annak ide­jén fogunk vele részletesebben foglalkozni. Az I. fejezet a büntetés feltételes felfüggesz­téséről szól Büntetőtörvénykönyvünk nagy hiányán segít ezzel a novella, melynek áldásthozó erkölcsi ha­tását eddig érzékenyen nélkülözte a magyar judi- katura. Tudjuk azt, hogy az élet sokszor olyan helyzeteket teremt, melyre a törvény rideg betűjét ráhúzni semmiképen nem lehet. Ahol a fenálló és beigazolt tények alapján a törvény szigorú parag­rafusai szerint a- bírónak kénytelen kelletlen Ítél­keznie kell, holott érzi, hogy a legenyhébb bün­tetés is szigorú volna arra bűnösre, akit az élet ellenállhatlan kényszerei szorítottak alá tettének elkövetésére. A törvény a büntetést nem mint öncélt, hanem mint eszközt akarja felhasználni s nem megtorolni, de javítani, példát adni akar. I Kisebb jelentéktelenebb kihágásoknál, vétségek­nél nem egyszer tapasztalhatta az ítélkező közeg, hogy a terheltet nem vezette aljas bűnöző szán­dék tettének elkövetésénél s ilyenkor jóakaratu intelemtől sokkal több erkölcsi hatást várhatunk, mint egy büntetéstől, amely az el nem fá­sult erkölcsi érzékkel biró egyénre nagyobb fokú érzékenységénél fogva nem egyszer káros követ­kezményekkel járt, mert a rossz társaság, amelybe jutott, a fásultság, melybe az erősen sújtó bünte­tés ejtette, nem hogy javítottak, de határozottan rontottak rajta. Ezért a büntető novella szerint a jövőben a biróiág és a közigazgatási hatóság, rendőrség, az egy hónapot meg nem haladó tar­tamban kiszabott fogházbüntetést (kihágás miatti elzárás) és pénzbüntetésnek (akár mint fő, akár mint mellékbüntetés szabatik ki) végrehajtását kü­lönös méltánylást érdemlő okokból felfüggesztheti, ha ettől az elitéit magaviseletére, úgy életviszo­nyainak, mint egyéniségének és az eset többi kö­rülményeinek figyelembevételével kedvező hatást vár. (1. és 7. §.) A rendőri nvomozatnak, úgyszintén a jelen­téseknek ezután most már a fentebbi körülmé­nyekre is figyelemmel kell lenni, vagyis ezután fel kell tüntetni a kihágás vagy vétség elköveté­sének mindazon mellékkörülményeit, a melyek a büntetés kiszabásánál, mint enyhitő körülmények jöhetnek beszámítás alá. Tudakozódni kell az illető vétkes családi körülményeiről, előéletéről, cselek­ményeinek indító okairól stb. Igaz, hogy ez meg­lehetősen szaporítani fogja közegeink teendőit, de csak egyelőre, mivel a mindinkább erősbbödő er­kölcsi hatás idővel raegtermi üdvös gyümölcseit és lelkesítse rendőreinket az a tudat, hogy körültekintő munkájuk által sok egyébként tisztességes egyént adnak vissza a társadalomnak, akiknek, ha 1

Next

/
Thumbnails
Contents