Rendőri Lapok, 1908 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1908-11-01 / 11. szám

4 ik oldal RENDŐRI LAPOK 11-ik szám. 95000—1900. sz. fmr. 1815. V. fejezetében megállapí­tott dijakat tartoznak fizetni. IV. Az ojtást a tulajdonosok saját költségükön kötelesek eszközöltetni. Az ojtást bármely állatorvos eszközölheti, de ez utóbbi köteles az ojtás ellenőrizhe- tése végett az ojtás helyét, idejét, valamint a beoj- tandó állatok faját és számát, végül az ojtóanyag minőségét előzetesen írásban a rendőrkapitányi hivatal­lal közölni. V. Az ojtás megtörténtéről az ojtó állatorvos a tulajdonosnak az állatok részletes leírását tartalmazó igazolványt állít ki két példányban ; az' egyik példány a rendőrkapitányi hivatalhoz szolgáltatandó be, másik példánya a legelőre hajtáskor a legelő tulajdonos vagy- bérlőnek illetve kezelőnek átadandó. Ezen utóbbi pél­dány tartalma a pásztorokkal a legelő tulajdonosok, bérlők, illetve kezelők által közlendő VI. A pásztorok, a legelőtulajdonosok, bérlők és kezelők által kioktatandók, hogy csak az ojtást iga­zoló okmánynyal ellátott szarvasmarhák és juhok bocsátandók a közlegelőre. A más községben az illető évben már védőojtás- ban részesült szarvasmarhák és juhok tulajdonosai az ojtó állatorvostól az állatok leírását és az ojtás nap­ját tartalmazó igazolványt tartoznak beszolgáltatni a rendőrfőkapitányi hivatalhoz. VII. Az ojtó állatorvosok évenkint január hó 5-ig az általuk végzett ojtásokról az állatok tulajdono­sának nevét, az ojtás napját, a tulajdonos lakóhelyét, az ojtóanyag minőségét, az ojtott állatok faját és szá­mát tartalmazó pontos kimutatást tartoznak beküldeni a rendőrkapitányi hivatalhoz beosztott városi m. kir. állatorvosnak. VIII. Az ojtás következtében lépfenében beállott elhullások esetén, az úgynevezett ojtási baleset ese­tén, ha az elhullás előzetesen nem fertőzött állomány­ban történik, az állattulajdonosok az állatok becsérté­kének megfelelő kártérítésben részesittetnek az ezen célre létesítendő alapból. A kártérítési alap céljaira a sertés kisájátitási alapnak megfelelőleg évenkint 1000 azaz egyezer ko­ronát vesz fel a város költségvetésébe, mely összeg fel nem használás esetén kamataival együtt ezen alap javára és céljaira tőkésítendő. IX. Az ojtás után közvetlenül beálló elhullások okának elbírálására a rendőrkapitányi hivatal kiküldött­jéből, mint elnökből, a városi állatorvosból és a városi m. kir. állatorvosból, valamint a tulajdonos megbízottjából álló bizottság küldendő ki. A bizottság először a becslést ejti meg. Becsér­tékül az állat közönséges forgalmi értéke állapítandó meg. Ha a bizottság szakértő tagjai, valamint a tulaj­donos megbízottjának becslése nem egyező összegű, akkor a három becslése középértéke képezi a becs­lést. A becslés ellen a tulajdonos vagy megbízottja a bizottságnak azonnal bejelentendő felebbezéssel élhet a tanácshoz. A becslés megejtése után a kiküldött bizottság az elhullás okát a szakértők szemléjével megállapítja. A szakértők szemléjének megejtése után a rendőr- kapitányi hivatal kiküldöttje a kártérítésre nézve hatá­rozatot hoz, mely ellen a tulajdonos a bizottságnak azonnal bejelentendő felebbezéssel élhet a tanácshoz. A tanács a kártérítésre nézve végérvényes, tovább nem felebbezhető határozatot hoz. A bizottság az eljá­rásról jegyzőkönyvet szerkeszt, a melyet a bizottság összes tagjai aláírnak és ezen jegyzőkönyvet a rendőr- kapitányi hivatal a tanácshoz beterjeszti. X. Aki jelen szabályrendelet ellen vét 1—100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, nem fizetés ese­tén megfelelő elzárással büntettetik. XI. Ezen szabályrendelet a miniszteri jóváhagyás utáni kihirdetés után azonnal hatályba lép. Hírek. A városi alkalmazottak nyugdijviszonossága. A honvédelmi miniszter alábbi humánus rendeletével le­hetővé tette, hogy állami szolgálatból törvényhatósá­giba és viszont átléphessenek az egyes alkalmazottak anélkül, hogy nyugdíjigényük csorbát szenvedne. A rendelet következőképen szól: M. kir. honvédelmi miniszter. 8992. elnöki szám. Szatmár-Németi szab. kir. város közönségének, Szat- már-Németi. Budapest, 1908. évi szeptember hó 25-én. Az állami és a törvényhatósági alkalmazottak nyugdíj- viszonosságáról szóló 1907. évi LIX. törvénycikk 1. § a szerint: „Azoknál, akik állami szolgálatból tör­vényhatósági szolgálatba, vagy törvényhatósági szolgá­latból állami szolgálatba közvetlenül lépnek át, a nyugdíj, a végkielégítési összeg, az özvegyi ellátás és a nevelési járulék megállapítása céljából számításba kell venni azt az időt is, melyet megelőzőleg állami, illetőleg törvényhatósági alkalmazásban, beszámítható szolgálati időként 1867. évi julius 1-je óta eltöltőitek.“ Minthogy a katonai szolgálat állami szolgálat, ennél­fogva a törvényhatósági szolgálatba közvetlenül áttlépő igazolványos altiszteknek a tényleges katonai szolgá­latba eltöltött idejük akkor, amidőn törvényhatósági szolgálatukból nyugdijaztatnak, be fog számíttatni. Ezen törvényes rendelkezés tárgytalanná tette az 1907. évi honvédségi Rendeleti Közlöny (szabályrendeletek) 14. számában közzétett 3883. elnöki számú azt a körrendeletemet, mely a polgári nyugdíj mellé engedé­lyezhető kegydijakra vonatkozik. Ennélfogva folyó évi április 20-án 3833. elnöki szám alatt valamennyi törvényhatósághoz intézett körrendeletemet ezennel hatályon kívül helyezem. A miniszter helyett: Bolgár sk. államtitkár.

Next

/
Thumbnails
Contents