Rendőri Lapok, 1908 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1908-11-01 / 11. szám
4 ik oldal RENDŐRI LAPOK 11-ik szám. 95000—1900. sz. fmr. 1815. V. fejezetében megállapított dijakat tartoznak fizetni. IV. Az ojtást a tulajdonosok saját költségükön kötelesek eszközöltetni. Az ojtást bármely állatorvos eszközölheti, de ez utóbbi köteles az ojtás ellenőrizhe- tése végett az ojtás helyét, idejét, valamint a beoj- tandó állatok faját és számát, végül az ojtóanyag minőségét előzetesen írásban a rendőrkapitányi hivatallal közölni. V. Az ojtás megtörténtéről az ojtó állatorvos a tulajdonosnak az állatok részletes leírását tartalmazó igazolványt állít ki két példányban ; az' egyik példány a rendőrkapitányi hivatalhoz szolgáltatandó be, másik példánya a legelőre hajtáskor a legelő tulajdonos vagy- bérlőnek illetve kezelőnek átadandó. Ezen utóbbi példány tartalma a pásztorokkal a legelő tulajdonosok, bérlők, illetve kezelők által közlendő VI. A pásztorok, a legelőtulajdonosok, bérlők és kezelők által kioktatandók, hogy csak az ojtást igazoló okmánynyal ellátott szarvasmarhák és juhok bocsátandók a közlegelőre. A más községben az illető évben már védőojtás- ban részesült szarvasmarhák és juhok tulajdonosai az ojtó állatorvostól az állatok leírását és az ojtás napját tartalmazó igazolványt tartoznak beszolgáltatni a rendőrfőkapitányi hivatalhoz. VII. Az ojtó állatorvosok évenkint január hó 5-ig az általuk végzett ojtásokról az állatok tulajdonosának nevét, az ojtás napját, a tulajdonos lakóhelyét, az ojtóanyag minőségét, az ojtott állatok faját és számát tartalmazó pontos kimutatást tartoznak beküldeni a rendőrkapitányi hivatalhoz beosztott városi m. kir. állatorvosnak. VIII. Az ojtás következtében lépfenében beállott elhullások esetén, az úgynevezett ojtási baleset esetén, ha az elhullás előzetesen nem fertőzött állományban történik, az állattulajdonosok az állatok becsértékének megfelelő kártérítésben részesittetnek az ezen célre létesítendő alapból. A kártérítési alap céljaira a sertés kisájátitási alapnak megfelelőleg évenkint 1000 azaz egyezer koronát vesz fel a város költségvetésébe, mely összeg fel nem használás esetén kamataival együtt ezen alap javára és céljaira tőkésítendő. IX. Az ojtás után közvetlenül beálló elhullások okának elbírálására a rendőrkapitányi hivatal kiküldöttjéből, mint elnökből, a városi állatorvosból és a városi m. kir. állatorvosból, valamint a tulajdonos megbízottjából álló bizottság küldendő ki. A bizottság először a becslést ejti meg. Becsértékül az állat közönséges forgalmi értéke állapítandó meg. Ha a bizottság szakértő tagjai, valamint a tulajdonos megbízottjának becslése nem egyező összegű, akkor a három becslése középértéke képezi a becslést. A becslés ellen a tulajdonos vagy megbízottja a bizottságnak azonnal bejelentendő felebbezéssel élhet a tanácshoz. A becslés megejtése után a kiküldött bizottság az elhullás okát a szakértők szemléjével megállapítja. A szakértők szemléjének megejtése után a rendőr- kapitányi hivatal kiküldöttje a kártérítésre nézve határozatot hoz, mely ellen a tulajdonos a bizottságnak azonnal bejelentendő felebbezéssel élhet a tanácshoz. A tanács a kártérítésre nézve végérvényes, tovább nem felebbezhető határozatot hoz. A bizottság az eljárásról jegyzőkönyvet szerkeszt, a melyet a bizottság összes tagjai aláírnak és ezen jegyzőkönyvet a rendőr- kapitányi hivatal a tanácshoz beterjeszti. X. Aki jelen szabályrendelet ellen vét 1—100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, nem fizetés esetén megfelelő elzárással büntettetik. XI. Ezen szabályrendelet a miniszteri jóváhagyás utáni kihirdetés után azonnal hatályba lép. Hírek. A városi alkalmazottak nyugdijviszonossága. A honvédelmi miniszter alábbi humánus rendeletével lehetővé tette, hogy állami szolgálatból törvényhatóságiba és viszont átléphessenek az egyes alkalmazottak anélkül, hogy nyugdíjigényük csorbát szenvedne. A rendelet következőképen szól: M. kir. honvédelmi miniszter. 8992. elnöki szám. Szatmár-Németi szab. kir. város közönségének, Szat- már-Németi. Budapest, 1908. évi szeptember hó 25-én. Az állami és a törvényhatósági alkalmazottak nyugdíj- viszonosságáról szóló 1907. évi LIX. törvénycikk 1. § a szerint: „Azoknál, akik állami szolgálatból törvényhatósági szolgálatba, vagy törvényhatósági szolgálatból állami szolgálatba közvetlenül lépnek át, a nyugdíj, a végkielégítési összeg, az özvegyi ellátás és a nevelési járulék megállapítása céljából számításba kell venni azt az időt is, melyet megelőzőleg állami, illetőleg törvényhatósági alkalmazásban, beszámítható szolgálati időként 1867. évi julius 1-je óta eltöltőitek.“ Minthogy a katonai szolgálat állami szolgálat, ennélfogva a törvényhatósági szolgálatba közvetlenül áttlépő igazolványos altiszteknek a tényleges katonai szolgálatba eltöltött idejük akkor, amidőn törvényhatósági szolgálatukból nyugdijaztatnak, be fog számíttatni. Ezen törvényes rendelkezés tárgytalanná tette az 1907. évi honvédségi Rendeleti Közlöny (szabályrendeletek) 14. számában közzétett 3883. elnöki számú azt a körrendeletemet, mely a polgári nyugdíj mellé engedélyezhető kegydijakra vonatkozik. Ennélfogva folyó évi április 20-án 3833. elnöki szám alatt valamennyi törvényhatósághoz intézett körrendeletemet ezennel hatályon kívül helyezem. A miniszter helyett: Bolgár sk. államtitkár.
