Rendőri Lapok, 1908 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1908-05-01 / 5. szám

4 ik oldal RENDŐRI LAPOK 5-ik szám. Rendelet a kerékpárosoknak. Tekinte­tei arra, miszerint a kerékpárral és ehez hasonló jár­müvei való közlekedés úgy gyakorlati czéiból különösen pedig kedvtelésből mindinkább terjed, — szükségét lá­tom annak, hogy az ily gépekkel való közlekedés közbiztonság, közrend és a szabadközlekedés biz­tosítása érdekében a 42159/1897 évi miniszteri ren­deletnek az alább felsorolt pontjaira a közönséget fi­gyelmeztessem. 1. Minden kerékpár vagy ehez hasonló szerkezetű gép irányitó, fekező és legalább 30 méter­nyire hallható csengő készülékkel valamint elől lámpás­sal legyen ellátva, mely a sötétség beálltával meg gyúj­tandó. A lámpás üvege színes nem lehet. 2. Minden kerékpáros köteles gépét kellő elővigyázaltal kezelni és vezetni. A város belterületén kerékpárral túlságos gyor­sasággal, vagyis kétfogatu kocsik rendes sebességénél gyorsabban előhaladni, versenyt futni közlekedési esz­közöket, embereket körül keringeni s általában bárhol olyasmit elkövetni, mi a személy és vagyon biztonságát veszélyeztetné, a közlekedést akadályozhatná: tilos. 3. Haladás irányában az álldogáló vagy járó-kelő közön­ség kerékpár vagy ehez hasonló gép közeledtére hangos és csöngetéssel kellő időben és jól halhatóan figyelmez­tetendő ; különösen az utczakeresztezödéseknél az óv- jelzés mindenkor megadandó. 4. Nagyobb csoportoknak szembe jövő jármüveknek a kerékpáros kellő időben és módon balra térjen ki. 5. Több kerékpárral egymás melleit haladni csak ott szabad, hol azt a közlekedési viszonyok megengedik. 6. Körutakon, különösen pedig a Deáktéren a keramittal bevont úttesten a mutatvá­nyok sorába tartozó nem rendes módon való közleke­dés tilos. 7. Ha a kerékpáros észre veszi, hogy a ló a kerékpár láttára megbokrosodik vagy ha egyébként a kerékpárral való elhaladás az emberek testi bizton- *ágát veszélyeztetné, tartozik gépéről leszállani. 8. Ti­los a kerékpárokhoz vagy ehez hasonló gépekhez ebe­ket zsinórral odakötve futtatni. 9. A közbiztonsági kö­zegek felszólításainak és rendelkezéseinek a kerékpáro­zók engedelmeskedni tartoznak, úgyszintén kötelesek a hatósági közegek felszólítására megállani és ezek kívá­natéra magukat igazolni, — a magukat igazolni nem tudók, kötelesek gépüket kézen vezetve az illető köz- biztonsági közeget a rendőrhatóság legközelebbi helyi­ségébe követni. Ezen határozmányok ellen vétők vagy cselekvők rendőri kihágást követnek el s 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel visszaesés esetében 8 napra terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénz­büntetéssel bűntettednek. A helybeli csendőrörsparancs- nokságot, valamint Bartha Károly őrmestert jelen hir­detményemben foglaltatnak szigorn ellenőrzésére felhívom. Szatmár Németi, 1908 április 18. Tankóczi rendőrfő­kapitány. szerint az elsajátithatatlan tulajdonukat képező szikvi­zes üvegek a fogyasztó közönség körében elkallódnak amennyiben legtöbbnyire a cselédek felületessége s rosszakarata folytán azok a pinczében, padlásokon, kamarákban stb. hevernek s később tiltott módon és utón potomáron elvesztegettetvén azoknak ólom és czink-fejei beolvasztás folytán ipari czélokra használ­tatnak fel, miáltal bejelentőnek a nagyközönséget is zaklató felesleges utánjárás és tetemes kár okoztalik. Minthogy ezen panasz a'kibocsájott főkapitányi hir­detmények daczára is már több Ízben megujittatott s az abban foglaltakat törvényes eljárásra méltánylandók- nak ismerem, ennélfogva fölhívom elsősorban a Szat­mári Egyesült Szikvizgyár üzemvezetőségét, hogy a törvényszerű eljárásnak eredményt biztotitandó, üzleti könyveiben minden kétséget kizáró módon s hitelesen tartsa nyilván az „elsajátithatatlan tulajdonukat“ képező üvegek számát, melyek az egyes fogyasztóknál akár ideiglenesen — visszakövetelésig, akár pedig ellenérté­kűk biztosítása mellett a kicserélhetés és kezelés köny- nyebbsége végett a fogyasztás beszüntetéséig a közön­ség birlalatában hagyattak. Figyelmeztetem másodsorban és főképen a nagy közönséget, hogy fennálló törvényeink értelmében: 1. A ki birtokában vagy birlalatában levő idegen ingó dolgot jogtalanul eltulajdonít, (elzálogosít, elidegenít) elhasznál vagy a viszakövetelésre jogosított előtt elta­gadja vagy azzal bármi más módon mint sajátjával rendelkezik, sikkasztást követ el s ha az ingók éitéke 200 koronát meg nem halad egy évig terjedhető fog házzal büntetendő. 2. Azon cseléd pedig a ki a gazdája birtokában vagy birlalatában levő ingót eldobja és eladja öt évig terjedhető fegyházzal büntetetik. 3. Aki pedig olyan dolgot melyről tudja, hogy bű­nös utón jutott birtokosa vagy birlalója kezéhez vagyo­ni haszon végett megszerez, elrejt vagy azon házaló vagy bárki más, annak elidegenítésére közreműködik: a dolog értékének megfelelöleg orgazdaság miatt 2 évi fogház vagy öt évi fegyházzal büntettetik. Miért is nem fogok késlekedni hogy a fentebb vá­zolt esetekben feljelentés folytán, avagy hivatalból a. törvény teljes szigorának érvényt szerezzek. Erről a város közönsége hirdetményi után, beje­lentő szatmári egyesült szikvizgyár, valamint a város területén lakó összes bádogos és rézöntő iparosok, nemkülömben a házalók és ószeresek, végül a rendőr főkapitányi hivatal bűnügyi osztálya és a helybeli m. kir. csendőrőrsparancsnokság jelen hirdetmény egy-egy külön példányával tudomás és miheztartás végett érte- sitteni rendeltetnek. Szatmár-Németi 1908. április 15 Tankóczi rendőrfőkapitány Hirdetmény. A „Szatmár Egyesült Szikviz- ___ gy árak“ üzemvezetősége bejelentette hivatalomhoz, mi- ________________________ Nyomatott a „Szabadaajtó* könyvnyomdában Szatmáion. 1808.

Next

/
Thumbnails
Contents