Rendőri Lapok, 1907 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1907-11-01 / 10. szám
10-ik szám RENDŐRI LAPOK 5 ik oldal. tömlő fut le magától. De mindkét esetben gyorsabb a szerelés, mint a tömlötekercsekkel. A szerelés gyorsasága tekintetéből igen ajánlatos A kétkerekű motola más kocsik után akasztható. A tömlőszekrény-kocsi két kerekű szekrény, melyben tömlötekercsek helyeztetnek el s mely egy félretolható fedővel van ellátva. A fedő madzagfonatu kosarában a nedves tömlők szállíthatok. A tömlőhid fából készül s célja az általa fedett tömlőt az arra járó kocsik kerekei ellen megvédeni. A tömlővilla célja hasonló, amennyiben a tömlő felemelésére szolgáló 2-4 méter hosszú rúd, úgyhogy a vele felemelt tömlő alatt a kocsik elmehessenek. A tömlőtartók segélyével a magas épületre vezetett tömlő az épülethez pl. ablakhoz stb., vagy a létrához lesz kötve, nehogy a csövezető a tömlő egész súlyát legyen kénytelen tartani. A tömlőkötő célja a kilyukadt tömlőt ideiglenesen a tűzhelyen kifoltozni. Igen sokféle alakban ismeretes. Legegyszerűbb egy négyszögletű vászondarab, ellentétes sarkán egy-egy madzaggal ellátva, melynek segélyével a tömlőre a lyukas helyen ráerősithető, avagy a Bard-féle, mely egy kis bőrlemezre madzaggal fűzött lapos fémgomb ; kis lyukak lefedésére igen alkalmas. A sugárszóró lövőké célja a tömött sugarat szétosztani, hogy erejét veszítse s nagyobb felületet bo ritson. Attéti csavarzat egy oly érc csodarab, mely különböző átméretü csavarzat összeköttetésére szolgák pl. egyik oldalán az országos csavarzat fele, a más'k végén pedig a 4 sz. csavar avagy egy kapocsnem, illetve a szívó oldali csavarzat fele lehet. A tömlőpárna célja a tömlő megtörésének elejét venni ott, ahol az éleken, pl. palánk, ablakpárkány stb. át van fektetve és mely éles sarkokon ezen párna alá teendő. A fecskendő működése azon tüneményen alapul, hogy ha egy csőben légüres tért idézünk elő, amely cső alsó vége viz alatt van, akkor a külső levegő, mely tudvalevőleg egy légnyomást képvisel, a viz felületére nyomást gyakorolván, azt a csőbe felhajtva továbbá hogy a vizet összenyomni nem lehet. Első tünemény a viz felszívását magyarázza meg, a másik pedig a sugár alakítását. Amint ugyanis a hengerben a dugó felmegy, alatta a levegő megritkul, és pedig annál jobban minél többször történt a levegő kinyomása a lö- ketek alkalmával, mig végre a maximális elérhető légüresség eléretett. Ezen légüres térbe tehát a viz lassan fölnyomul a szivótömlőkön keresztül a szívószelepig, amely nyitva áll, majd a dugók legfelsőbb állásáig; a nyomószelep ezalatt csukva van. Ha most a dugót lenyomjuk, akkor a viz előtte kitér, becsukja az útjában álló szívószelepet, mig a kifelé nyíló nyomószelepet kinyitván, a nyomócsőbe, illetve a nyomólégüstbe jut s minthogy ott és főleg a lövőkénél megszorul, torlódni fog és a lógüstben levő levegőt felfelé összenyomja, egyben pedig a sugárcső lövőkéjénél a dugó nyomásának megfelelő sugárban fog kifolyni mindaddig, mig ezen dugó nyom'-sa meg nem szűnt. Hogy tehát no szakadozott, hanem folytonos legyen, szoktak két felváltva működő dugattyút alkalmazni és ugyanezt célozza a nyomólógiist is, mivel a benne összepréselt levegő viszont nyomást gyakorol a vízre és kihajtja azon pillanatban, amidőn a dugók nyomása szünetel, vagyis ezenközben is folytonosságot ád a sugárnak. A fecskendő működőképessége természetesen bizonyos hat«rok között mozog. így a szivóképesség nein lehet nagyobb 10.33 m-nél, mivel ily magas függélyes vizoszlop felel meg a külső levegő nyomásának; minthogy azonban teljesen légritka tér nem érhető el, a szivóképesség is 9 75 mrn-nél még nem volt nagyobb, rendesen azonban s Lieg tekintettel a gép kopására 8.00 m-nek vétetik. A vizszállitó-képesség nem lehet nagyobb, mint a henger űrtartalma szorozva a löketek számával, mivel a dugó csak azt a vizet fogja kinyomhatni, amely a hengert megtölti. Ezen vízmennyiség annál kisebb lesz, minél mélyebbről kell a vizet felszívni. A sugártáv és hőség függ a vízmennyiségtől, a lövőke bőségétől és a nyomóerőtől; minél nagyobb a vízmennyiség, annál bővebb lehet a lövőké átmérője, ..ogy ugyanoly erős sugarat kapjunk ; és minél több nyomólegénységet alkalmazunk (bizonyos határig) a géphez, annál erősebb lesz a sugár, amelynek távola rendesen használni szokott tűzoltói fecskendődnél 20 26, illetve nagyobb gépeknél 26—35 m. között váltakozik, ha a sugárt a géptől mérjük. Hosszabb tömlővezetéknél a sugártáv természetesen gyengül; 100 tn. távolra még használható sugarat kapunk, su- gárnélkül pedig 3 400 méter távolra is szállíthatunk vizet vízszintes irányban Nyomólegénységnek a gép nagyságához mért számban kell az embereket beosztani és kellő felváltásról is kell gondoskodni. Kisebb gépekhez (100 mm. hengerátmérőn alul) 4, 6, 8, órabért kell állítani, nagyobb gépekhez 10. 12, 14, 16 főnyi nyomólegénységet adunk. A szivattyúzás ne legyen túlságosan gyors, de viszont nagyon lassú sem, hacsak rövid időre kell sugár, akkor a löketek száma percenkint 100 — 110 lehet. Huzamosabb munkánál azonban a felével is meg kell elégedni, de a dugó mindég teljesen lenyomandó, mert csak igy használjuk ki teljesen a g p működő képességét. Ha a gép két sugárral dolgozik, akkor a két ágra kisebb lövőke veendő, mint amilyet egyes sugárhoz kell alkalmazni; hasonlóan kisebb lövőke veendő akkor is, ha hosszú a tömlővezeték, melyről szív a gép, avagy magas pontra van a sugár felvezetve. Gözfecskendök természetesen percenkint több löketet végezvén, több vizet is szálli-
