Rendőri Lapok, 1907 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1907-04-01 / 4. szám
2-ik oldal. RENDŐRI LAPOK 4-ik szám. osztjuk a napok számával 35-el egy napra esik 15 korona ezzel szemben azt kell megállapítani hogy egy rendőr mennyit kap naponként és hogy a 15 korona hány rendőr napi javadalmát fedezi; megjegyzem hogy ez a naponkénti 15 korona bevétel átlagosan biztosítottnak tekinthető, mert a most alapul vett idő alatt volt böjt farsang és az tapasztaltatott a múltból hogy a nyári idő alatt még inkább veszik igénybe a záróra meghosszabbítási engedélyeket. Egy reídőr évi javadalma <>00 korona fizetés, 80 korona "ruhapénz, 60 korona lakbér, 32 korona csizmapénz összesen 772 korona. Ebből az összegből egy napra esik 2 korona 10 fillér, 5 rendőrt számítva a napi 15 korona bevétel terhére esnék 10 korona 50 fillér s maradna még mindég 4 korona'50 fillér. Ezen 4 korona 50 fillér terhére pedig egy rendőr tizedesi állás volna rendszeresítendő és pedig azért hogy a város területét könnyebb áttekinthetés a lakosok a viszonyok könnyebb felismerhetése végett 4 kerületre lehessen felosztani. Egy rendörtizedes évi javadalma 696 korona évi fizetés, 80 korona ruhapénz, és 60 korona lakbér ösz- szesen 868? korona; ebből egy napra esik nem egészen 2 korona 40 fillér igy a fentmaradt 4 korona 50 fillérből egy tizedes javadalmára igénybe vétetnék napi 2 korona 40 fillér még mindig meg maradna, naponként a közpénztár javára 2 korona 10 fillér, egy évben 766 korona 50 fillér, melyből a fölveendő uj rendőrök 5-öd éves korpótléka volna fedezendő. Ezenkívül föl van véve egy ideiglenes kisegítő kézbesitő szolga havi 30 korona fizetéssel, mely megszüntetendő volna, ezen 360 korona vissza maradna a városi közpénztár javára. Ezeknek felsorolása után, kijelölve a fedezeti alapot, fölsorolva az indokokat melyek föltétien szükségessé teszik a rendőrség szaporítását tisztelettel kérem hogy 5 közrendőrnek és egy rendőrtizedesnek a fölvétele iránt a szükséges intézkedéseket megtenni mél' tóztassék. Szatmárit 1907. március 18. ^Fankóczi Gyula, főkapitány. Felsőbb hatóságok elvi jelentőségű határozatai Az újra felvétel megengedhetősége kérdésében rendszerint az a hatóság dönt, mely a föügyben a jogerős (érdemleges) véghatározatot hozta, * Az osztrák vasúttársaságok Magyarországon lakó nyugdíjasai itt kötelesek IV. oszt. kereseti adót fizetni. A katonai ügyekben kiállított bizonyítványok általában nem bélyegmentesek. * Állatoknak munkaszüneti napokon déli 12 óráig, illetve junius és julius hónapokban délelőtt 10 óráig való levágása illetőleg lehúzása, történjék az bárhol, tehát vágóhídon is a vasárnapi munkaszünet szempontjából a szabályokba nem ütközik. * A vasárnapi munkaszüneti rendelkezések hatálya a házalók árusítására is kiterjed. KÜLÖNFÉLÉK. Az önkéntes tűzoltó egyesület uj tagjai- A jövő évben városunkban tartandó congressus alkalmával megindult mozgalomból kifolyólag körülbelül 30- -32 tag iratkozott az önkéntes testület tagjai sorába s ha a szám elég nagynak látszik is, még mindég nem elégséges arra, hogy a testület becsülettel álija meg helyét abban a nagy nehéz munkában mely reá vár. A város közönségének jó hírneve és ízlése becsületes példaszerű munkát követel ebben az országos gyülekezésben s méltán elvárható hogy e nagy munkából kivegye részét mindenki, akinek arra rátermettsége van, s a közvetlen munkálkodhatás céljából belép az önkéntes tűzoltó testületbe. Az alábbiakban közöljük az uj tagok névsorát: Nagy Kálmán, Török Tibor (adótisztek,) Juhász Gusztáv (betét szerkesztő,) Dr. Veréczv Ernő (ügyvéd,) Flontás Demeter (számtiszt,) Ferencz Ágoston (városi tanácsos,) Oláh Miklós (városi tisztviselő,) Demkő Sándor (v. aljegyző,) Vürstlein József, Farkas István, Kakuszi István (festők,) Harcsár Lajos (kereskedő,) Firák József (cipész,) Dr. Boros Lajos (ügyvéd,) Nagy Sándor, Nagy József (rendőrségi tisztviselők,) Ifj. Vinkler Ferencz (gépész,) Schvarcz Károly (bádogos,) Matolcsy Lajos (ács,) Somlyay Elemér (kereskedő,) Unger Ulimann Sándor (gyógyszerész,) Horvát Sándor (kereskedő,) Szalontai Kálmán (kovács) Kiss Elek (kádár,) Szabó Lajos (asztalos,) Pap István (r.-tiszt,) Kincses Károly (kéményseprő,) Tomonyi Endre, Licskey György és Miklósi Gábor. Színházi tüzek. Az utóbbi időben mar kétszer végzetessé válható szerencsétlenség forrása akart lenni a színházban a felületesség. Mind a két esetben a tűz attól a lámpától keletkezett, melyet a díszítők használnak munkájuk végzésénél. Egyik esetben ezt a díszítéshez szolgáló lámpát úgy húzták fel a sinór padlásra, hogy attól egy függöny tüzet fogott. A másik esetben ugyancsak ez a lámpa vezeték érintkezésbe jutott egy vasdarabbal, s ennek következtében a deszkázat tüzet fogott, Ajánljuk ezeket a szinügyi bizottsági
