Rendőri Lapok, 1907 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1907-01-01 / 1. szám
2-ik oldal. RENDŐRI LAPOK 1-ső szám. akartuk, találkoztunk az államrendörség egyenru- házatának szil,óvei, a kékkel; igy lm bekövetkezik valamikor az államosítás, anélkül, hogy a ruhákat, el kellene dobálni, igen szépen fel lehet illeszteni a lemaradt csillagokat. Addig is inig ez bekövetkeznék, a kifogástalan s megbízható munkásság, a példaadó magatartás, a szigorú rend és fegyelem tudata és követése szerezze meg a szaporább csillagokat azoknak, kik vágyaikat ez idő szerint el nem érhették. Szabályzat. Szatmárnémeti szab. kir. város törvényhatóságánál alkalmazott rendőrkapitánysági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet által viselendő egyenruha, felszerelés és rangjelzés megállapítása tárgyában. I. Főbb határozatok. 1. A rendőrkapitánysági tisztviselők, továbbá a segéd és kezelőszemélyzetnek azon tagjai, kik a közönséggel hivatalos érintkezésben állanak u. in. a rendőrfőkapitány, a rendőr alkapitányok, a rendörfogal- mazók, a gyalog- és lovas rendőrtisztek, az első és másodosztályú Írnokok a 29ö—1906. sz. közgyűlési határozathoz képest egyenruházaltal láttatnak el. 2. Szolgálat teljesítése közben az egyenruhát, a rendőrfőkapitány kivételével, kire az egyenruha folytonos viselése nem kötelező az 1. pontban felsorolt tiszt viselők mindannyian állandóan viselni kötelesek. A hivatalban való működés, hivatalos szolgálat , de e közben az egyenruházat oldalfegyver nélkül viselendő. Napostiszli és egyéb rendkívüli szolgálatot teljesítő tisztviselő a bal karján nemzeti szinü karszallago* visel. 3. Ha az utczán a tisztviselő egyenruhában jelenik meg, tartozik a teljes egyenruhát viselni, karddal minden más az egyenruhához nem illő tárgy nélkül. Szolgálaton kívül is viselhető az egyenruha, ez azonban nem kötelező s ily alkalomkor vagyis szabadság esetén a tisztviselők polgári ruhát is hordhatnak. 4. Egyenruhában, szabadban a tisztelgés a jobb kéznek (a balnak csak kivételesen) kinyújtott s egy. máshoz szoritott újakkal a föveg széléhez való emelés í által történik éppen mint a katonaságnál, Zárt helyen j a föveg leveéndő. || ! A második rész az egyenruha és felszerelést szabályozza, úgy hogy azon a város színei (vörös-kék) és ezimere kidomborodik. ; i III. Rangjelzés. A rangfokozatok megkülönb ztetése végett a gal- j lér végek oldalain hímzett csillagalaku jelvényrózsák alkalmaztatnak és pedig: a rendőrfőkapitány részére három aranyszálakból szőtt rózsa. a rendőralkapitányok részére két aranyszálakból szőtt rózsa, a rendőrfogaiinazók, gyalog- és lovas rendőrtisztek részére egy aranyszálakból szőtt rózsa, Az Írnokok részére az egész ruházat aranyozott zsinórokkal és a hajtókán egy aranycsikkal készítendő. * + * Rendőrségünk múltja. — Irta: Fodor György törvényhatósági levéltárnok. — Szatmár-Nómeti szab. kir. város törvónyliutósá- gának levéltári adatai szerint a rendőri szolgálat ellátása tekintetében 1502 évtől tétettek intézkedések, rendszeres hivatali szabályozás azonban egészen 1872. évig nem volt. A régi idő szabályozása csak olyan volt, amire rámondhatjuk, hogy a „more patrio“ jellegét viseli magán, igy tehát abban rendszert hiába is keresnénk. Egyes hivatalok, küldöttségek (deputatio) .részére adattak ki u. n. „Instructiok“ (utasítások) de ezekből semmiféle rendszert kihámozni nem lehet. Hogy egyedül a rendőrségnél maradjak, megemlíteni kívánom, hogy 1722. évben a sóhivatali hajdúk és lovashajduk részére latin, a városhoz tartozó Szatmárhegyre helyezett hajdúk részére pedig — kik inkább szőlőpásztorok voltak — magyar szövegű Instructio dolgoztatott ki. A régi rendszer szerint annyiféle elnevezéssel találkozunk, hogy rendszeres buvárlás nélkül bennük el nem igazodhatunk, de tény, hogy „Hajdones“ (hajdúk), „Custos portae“ (kapuőrök), „Apporitor“ (ajtónálló), „Custos carceris“ (börtönőr), „Lictor“ (poroszló), „Servi“ (szolgák), „Vigiles nocturnis“ (éjjeli őrök) alkalmazása gyakran előfordul. Hogy ezek közül melyek tartoztak a rendőrséghez, csak gyanítani, de biztosan megállapítani nem lehet. A „Vigiles nocturnik“ (éjjeli őrök), más néven „Vachterek--nek neveztettek, mely elnevezésből keletkezett idővel a „Bakter“ elnevezés. Ezeknek az alsóbb rendű hivatali közegeknek, hivatali fizetése 5—36 Rhénes forint közt váltakozott jó hosszú időn át s akik el nem fogadták az alkalmazást — amint ennek több nyoma van — bizonyos váltságdíjat tartoztak fizetni a városi pénztárba. A régi időben nálunk évről-óvre tisztujitások
