Rendőri Lapok, 1906 (3. évfolyam, 1-7. szám)

1906-09-01 / 5. szám

2-ik oldal. 5-ik szám. másik néposztálylyal szemben gyűlöletre izgatja : az izgatás vétségét követi el. A nyilvános gyülekezeten a való tényeknek elmondásával is lehet izgatni. * A munkás ingóinak visszatartása iránt in­dított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jog­körébe tartozik. * A kenyérsütő asszonyok által eszközölt kenyérsütés háziipari vagy iparszerü jellege álta lánosságban nem, hanem csak az összes konkrét körülmények mérlegelése alapján bírálható el. Azonban a kenyérsütés a háztartás körül kisegítő családtagok által, bár nem kizárólag a házi fo­gyasztás céljára, még nem foglalja magában a pékmesterség iparszerü gyakorlását, hanem mint háziipar, iparigazolvány nélkül folytatható. Szatócs (vegyes kereskedő) a családtagok ál­tal házi iparszerüleg sütött kenyeret üzletében el­árusíthatja. Az a körülmény, hogy egyesek a sütést a házi szükséglettől függetlenül, közfogyasztás czél- jából és keresetszeriileg folytatják, de rendes n ü- helylyel nem bírnak s ezen kívül a sütést kizáró­lag a családtagok közreműködésével, minden ide­gen segédszemélyzet igénybevétele nélkül, csupán mellékfoglalkozásként, nevezetesen nem állandóan, hanem csak időszakonkint űzik, foglalkozásuk a házi ipar körét túlhaladó iparűzésnek nem tekint­hető. Ellenben az év nagyrészén át naponta két­szer és 12—14 darab kenyérsütése és üzleti áru­sítása háziiparnak már nem tekinthető, hanem ez rendes iparűzést képez, melyhez iparigazolvány szükséges. * Az idegen vadászterületen csatangoló vadászebek is kóbor ebeknek tekintendők és a vadászatra jogosult által szabadon lelőhetők, ha­csak az ebek gazdáikkal illetve azoknak környe­zetében nincsenek, akiknek gondozása és felügye­lete alatt állanak, vagy azoktól felismerhetően va­dászat közben a vad felkutatására, vagy üldözése közben távoznak el és mennek át idegen vadász- területre. lök részére az 1890. évi I. t.-cz. 99. §-ában biz­tosított vámmentesség szabályrendelete 1 nem kor­látozható A mentesség a nevezett tisztviselőket minden esetben, tehát akkor is megilleti, ha nem hivata­losan utaznak. KÜLÖNFÉLÉK. A csendőrség és rendőrség fi­gyelmébe. Habár több ízben tettük már szóvá, úgy látszik még mindig nem felesleges az éjjeli korcsmázó alakokra felhívni a csendőrség és rend­őrség figyelmét. Kik vig mulatozásaik közben megfeledkezvén a tisztességről: gálád módon ron­dítják be gyalogjáróinkat. A törvényszéki épület sarka látszik e tekintetben legkiválasztottabb hely­nek s igy az őrszemnek, de az összes közbizton­sági közegeknek e helyre kiváló gondot kell for- ditani, hogy megbélyegeztessenek azok, • kik sze­mérmetlen tettükkel sértik a közszemérmet, tisz­tességet és jóizlé3t. Szemelvény a Nyírvidéki Hír­lapból. „Saját hitfelei közt. Bár nem vagyunk hivri annak a nagyon is lábrakapott gyűjtéseknek, amelyeket házról-házra járva, templomépitési cé­lokra rendeznek, kénytelenek vagyunk ezek érde­kében felszólalni. De nem azért, hogy a gyűjté­seket eredményesebbekké tegyük, hanem azért, hogy egy indokolatlan megszorítás ellen felszólal­junk. A belügyminisztérium ugyanis megadja a jogot, hogy az ország területén általános gyűjtést rendezhetnek, de egyes főkapitányok jónak talál­ják a következő megszorítást bejegyezni: „Saját hitfelei között könyöradomány-gyüjtóst engedélye­zek.“ Ilyen megszorító engedélyt találtunk egy taracujfalusi zsidótemplom javára gyűjtők könyvé­ben. A szatmári főkapitány kezdte, a szomszéd városokban pedig folytatják. Nem ismerjük a fő­kapitányok intencióit. Lehet, hogy jóhiszemüleg jártak el, amikor a más vallásuakat megkímélik a zsidó gyűjtők kellemetlenkedéseitől, de lehet, hogy más okból szorítják meg az „általános“ gyűjtést. Megvagyunk győződve róla, hogy a roszhiszemü- ség teljesen ki van zárva. Azért adunk egyúttal RENDŐRI LAPOK Az állami és törvényhatósági tisztvise­I

Next

/
Thumbnails
Contents