Rendőri Lapok, 1906 (3. évfolyam, 1-7. szám)
1906-09-01 / 5. szám
III. évfolyam. Szatmár, 1906. szeptember hó 1. 5-ik szám. Kizárólag a rendörfőkapitányi | hivatal tisztikara, rendőr- és csendőrlegénysége számára. * RENDŐRI LAPOK. A RENDŐRFŐKAPITÁNYI HIVATAL TISZTIKARÁNAK, RENDŐR- ÉS CSENDŐR-LEGÉNYSÉGÉNEK SZAKLAPJA. Összeállítja : Tankóczi Gyula főkapitány felügyelete alatt a hivatal tisztikara. A felszabadult lelkiismeret. Abban az uj korszakban, melyet nemzeti irányúnak nevezünk, amely a szabadságjogok kiterjesztését egyik főfeladatának tekinti, a magyar jogállam építkezésében elsősorban is a közigazgatási tisztviselők szolgálati viszonyainak törvényben való szabályozása követel sürgős végrehajtást. A közigazgatási tisztviselők Magyarországon mind a mai napig jogviszonyaik konszolidálása j szempontjából sok tekintetben silányabb helyzetben vannak, mint a cselédek, mert a gazda és cselédje viszonyát, még pedig a paritás álláspontján tételes törvények szabályozzák, melyek biztosítékot nyújtanak a cselédek részére a munkaadók önkénye eflen. A magyar műveltségnek szégyenfoltja, a jogállamnak tagadása, hogy az állam és a tisztviselők közötti szolgálati viszony sok tekintetben rendezetlenebb, mint a cselédek szolgálati viszonya, hogy a közigazgatási tisztviselők máig sem tudták kivívni jogviszonyuknak azt a szilárdságát, mely őket a felsőbbség felelőtlen önkénye és illetektelen lelkiismereti nyomása alól felszabadítaná. A fennálló, de továbbra már tarthatatlan helyzetnek oka, a magyar általános tisztviselő pragmatikának hiánya : távolról sem véletlen, avagy olyan jelenség, melyet csakis a körülmények kényszerűsége vagy a kérdés megoldásának leküzdhetetlen nehézségei szültek volna, hanem a helyzetnek megteremtésében és állandósításában szándékosság és tervszerűség nyilatkozik meg. Mert minden kormány hatalmának jelentékeny biztosítékát, a tisztviselői karral való minél fesztelenebb rendelkezési jogának csorbitatlanságában látta; nagyon természetes, hogy a tisztviselői pragmatikának törvénybe iktatása az állam tisztviselőinek a kormány hatalmától való felszabadítását jelentette---------------------------------------------------------------------------------------------——s------vo lna, mert egy hivatali állásában törvénynyel vértezett hivatalnoki kar, egy csapásra kinőtt volna a kormány zsoldos seregének lealázó szerepéből: ezért a szolgálati pragmatikának eddig nem volt szabad megszületnie. Arról, hogy a tisztviselői karnak függetlenitése^ a hatalomnak a lelkiismeretre gyakorolt jogosulatlan nyomásának megszüntetése vajon általános nemeeti érdekekből kivánatos-é, azzal itt nem foglalkozunk, de közelebbről érdekel bennünket a rendőrségnek a függetlenitése, amely intézménynek minden egyes tagja az élet minden viszonyai között a legközvetlenebb érintkezésbe van a nagyközönséggel s a midőn a rendészetet mindenkor az igazságnak, a pártatlanságnak, méltányosságnak kellett volna áthatnia, addig számtalan példa volt rá, hogy az igazság serpenyőjét azokkal a sulyokkal kellett megterhelni, vagy könnyiteni, melyet a guillotint kezében tartó hatalom nyújtott. Hisszük, hogy a szolgálati pragmatika nélkül is ma már felszabadult a tisztviselői lelkiismeret, hisszük, hogy olyan korszak, mely a tisztviselőt a hatalom eszközévé alacsonyitja, e magyar hazában soha, de soha bekövetkezni nem fog; mégis az idők változása a váltakozó kormányhatalmak felfogásával szemben való egyéni védekezés a lelkiismeret mindenkori szabad megnyilatkoztathatása követeli, hogy a tisztviselői kar függetlenittessék az államhatalomtól, főkép és elsősorban a rendőrség, melyet pedig eddig . elsősorban küldtek a harcba, hogy a mindenkori hatalom csatáinak sikere biztosítva legyen. Felsőbb hatóságok elvi jelentőségű határozatai. A ki nyilvános gyülekezeten elmondott beszédben a munkásnak nevezett néposztályt a
