Rendőri Lapok, 1906 (3. évfolyam, 1-7. szám)

1906-01-01 / 1. szám

4-ik oldal. RENDŐRI LAPOK i L-ső szám. hogy a petróleumot kénsavval való kezelés után sem mossák meg vízzel s igy szerinte csakis a lúgos agi­tátor ad egy-egy kezelés után legfeljebb 100 liter sze­gyes vizet. 1— Egy egy agitátorban egyszerre 90 hekto­liter petróleumot kezelnek. A lúgos agitátorból származó szennyvizet, úgy­szintén a hűtővizet a petroleum gyár mellett, mintegy 1000 négyszögöl területű és az állami transversális köz­út, illetve másfelől a Fehér József és neje tulajdonát képező telek által határolt anyaggödörbe vezetik. Említett tulajdonos ezen kijelentést oda igazítja ki, hogy a lúgos agitátorból szármázó szennyvizet a hulladék kénsav tartására szolgáló gödörbe eresztik. A kátrányt tulajdonosok nem tüzelik el, hanem más gyáraknak eladják s ezt a telepen megkérdezett pénzügyi közeg által felmutatott adatok is igazolják. A telepen homokon, létrán és néhány lapáton kiviil egyéb tűzoltó-szereket nem talált a bizottság. A f. évi decz. 4 én történt robbanás következté­ben a lúgos agitátor helyiségét, mely egyszersmind expediálási helyiségül is szolgál, — bizottság fedél nélkül, kormosán, megrongálva, az egyik oldalfal hiányá­val találta. Freund Sámuel kijelenti, hogy a lepároló kazánok falazata nem 30—40 cm., hanem 60 cm. vastag. Ezzél . szemben a bizottság az iratok közt fekvő tervből meg­állapította, hogy a kérdéses lepároló kazánfala 50 cm. vastag. — Tényleg a vastagság 60—70 cm. A bizottság egyúttal megtekintette a szatmári máv. pályaudvaron levő víznyelő kutat, mely 6 év óta j a pályaudvar összes szennyvizeit kifogástalanul elnyeli. I A meglevő kút a kavics rétegig van lemélyitve, bel­világa 1 m. mélysége cirka 8 m. — A nyelő kút előtt egy ülepítő és két szűrő medencze van alkalmazva. Gsomay Imre ügyvéd jkönyvbe vétetni kéri, annak megállapítását, hogy a telep a sorompón belül van a város felől s hogy közelében fekszik a szatmár—bik- szádi h. é. vasútállomása (Szentvér) és több lakóházak is van mellette. — Felszólaló ügyvéd kívánságára a bizottság megállapítja, hogy a telep fakerítéssel van körülvéve, udvara betonirozva nincsen, a telepen gazo- meter hiányzik s végül, hogy az anyaggödörből a viz j le nem vezettetik. Dr. Jéger Kálmán t. főorvos kéri az intézkedése­ket arra nézve, hogy a petróleum finomító körül fel­merülő bűz és gázok okvetlen megsemmisítve legye­nek a szükséges kémény magasítás által vagy más mó­don de közegészségi szempontból mindenesetre meg­szüntessenek. A főkapitány és főmérnök kijelentik, hogy a telep helye belterületet nem képez, tény az, hogy a telep a téglagyárak után fekszik. A főkapitányt ezúttal a bizottság vezetője felhívta hogy a telepet és környékét feltüntető helyszíni rajzot a keresk. minisztériumnak (VII. A I. ü. o.) rövid utón hivatalos használatra beküldj-u Ezzel a jkönvv bezáratott. K. in. fut. Adorján Antal belügymin. titkár. Tankóczi Gyula r.-főkapitány. Dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos. Erdélyi István városi főmérnök. Vargha János jkönyvvezető. Csomay Imre. br. Barthos Andor osztály-tanácsos. Gerster Miklós kir. ipari főfelügyelő. t'ray Jenő s. iparfelügyelő. Freund Sámuel. A fenti jegyzőkönyvből látható, hogy a bizottsági eljárás, kizárólag a lelet fölvételére a telep-berendezés megállapítására szorítkozott. A minisztérium szakértői­nek feladata lesz most már javaslatot tenni azon mun­kálatok végrehajtása iránt, melyek a) a talaj, b) a le­vegő fertőzést megsemmisítik s amelyek tűz- és élet­biztonsági szempontból védelmet nyújtanak. Emléket a közélet bajnokának! Hármán Mihály! Ki ne ismerné e nevet, mely hosszú időn keresztül össze volt forrva a város társadalmával, mely első helyen van beirva minden alkotások történetében, melyek hozzájárultak e város kultu­rális érdekeinek, társadalmi életének fellen­düléséhez. Társadalmunk kimagasló alakja volt Hármán Mihály s józan gondolkozással páratlan munka­kedvvel, — mint ember, később mint köztisztvi­selő mindenkor megtalálván az utat — s ez volt sikeres alkotásainak biztosítéka — a hatóság és társadalom kölcsönös támogatására. Mint a kimagasló ezédrus szilárdan daczolt a kishitűségből — talán elfogultságból származó viharokkal szembe s a legnagyobb viharok köze­peit volt legnemesebb, legerősebb, mert mindenkor a város boldogitása s felvirágoztatására irányuló s tiszta meggyőződésből fakadó elveit nem adta fel soha. Talán ily vihar próbálta meg akkor is, midőn érezve a közszükséget, látva e város széttagolt társadalmát, egész erejét fűzte a Pannónia lé­tesítéséhez. Ma az ellenvetések elnémultak, mert az esz-

Next

/
Thumbnails
Contents