Rendőri Lapok, 1906 (3. évfolyam, 1-7. szám)

1906-03-01 / 3. szám

4-ik oldal. RENDŐRI LAPOK B-ik szám. ügy elbírálása, a közigazgatási hatóság hatáskörébe 7. §. Favágók, talyigások, magtári munkások fog­lalkozásukat jelző számozott táblákkal látandók el s ezek a jelző táblák feltűnő helyen viselendök. A je!ző táblákat beszerzési árban a főkapitányi hivatal szolgáltatja, ahol úgy a favágók, mint a talyi­gások és magtári munkásokról nyilvántartás vezettetik. 8. §. Büntetendő azon kéjleány, ki magát nyilvá­nos helyen mutogatja, vagy estenkiut az utczákon csavarog. 9. §. A nagyban való sertéstartás és hizlalás a város belterületén eltiltatik, saját szükségletre azonban az I-sö és Il-ik kerületben 2 drb, a III-ik és IV-ik ke­rületben legfeljebb 4 drb sertés tartható és hizlalható. 10. §. Minden háztulajdonos a 255 —900. kgy. sz. a. alkotott építkezési szabályrendeletben körülirt kerí­tésről s ezenkívül a közbiztonságnak megfelelő utczai kapuról köteles gondoskodni, melyeknek építését, ha a rendőrség felhívásától számított 30 nap alatt meg kezdeni elmulasztaná, úgy a kihágás megindítása mel­let kerítése a városi pénztár előlegezése mellett a tu­lajdonos költségére a főkapitányi hivatal készítteti el, mely költség közigazgatási utón lesz behajtandó. Az utczai ajtók és kapuk télen legkésőbb 8, nyá­ron 9 órakor kulcscsal vagy reteszszel bezárandók. 11. §. A város határában, a Szamos folyóban a szabad fürdés tiltva van, kivéve azon helyet, amelyet a rendőrfőkapitányi hivatal e czélra kijelölt, itt is azon­ban a szeméremsértés meggátlása végett megfelelő für­dőöltözet használandó. 12. §. Kihágást követ el, aki a házak falát befir­kálja, összekarczolja s bármi módon beszennyezi. 13. § A város belterületén, vagy ennek közvetlen közelében, nemkülönben a külső terület azon részein, ahol sürjen épített lakóházak, közlekedési utak vannak, általában emberek közelében sem éles, sem vak töl­téssel, semmiféle fegyvernemmel lövöldözni nem szabad. 14. §. Ezen szabályrendeletben foglalt rendőri tilalmak megszegése 4 koronától 100 koronáig terjed­hető s az 1901. évi XX. t.-cz. 23. §-ában jelzett ezé- lokra fordítandó pénzbírsággal, behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással büntetendő. A fent elsorolt kihágásokban első fokban a város rendőrfőkapitánya, másod-fokban a városi tanács, har- mad-f,,kban pedig a magy. kir. belügyminisztérium bíráskodik. Szatmárit, 1906. február hó 21. Tankóczi, , főkapitány. Felsőbb hatóságok elvi jelentőségű határozatai. Yasuti váróteremben jegy nélkül való tartóz­kodás és ugyanott való dohányzás miatt indított tartozik. ! * * * Elhagyottnak mutatkozó gyermekek árva­széki intézkedés előtt a menhelybe való ideiglenes felvétele körül követendő eljárás. A m. kir. bel­ügyminiszter 1905. évi 57588. sz. általános ren­deleté. Valan ennyi vármegyei törvényhatóságnak. A gyermekvédelmi szabályrendelet 11. §-a rendel­kezésénél fogva halaszthatatlanul sürgős esetben, ha a gyermek létérdeke megköveteli és ha az árvaszéki intézkedés bevárásából előállható kése­delemben veszély' van, az igazgató-főorvos az in­tézetbe hozott gyermeket hatósági intézkedés előtt is felveheti; ha a községi elöljáróság halaszthatat­lanul sürgős esetben a menhelybe gyermeket küld, a felvételre jogosult gyermek családi viszonyaira és a hozzátartozók vagyoni s kereseti viszonyaira vonatkozó adatokról bizonyítványt állítson ki, s ezt a gyermekkel, illetőleg kísérőjével együtt a men- hely igazgató-főorvosának küldje be. Ennek alap­ján aztán az igazgató-főorvos intézkedik a men- hely kötelékébe való ideiglenes felvétel kérdésében és az elhagyottság iránti eljárást az illetékes árva­szék előtt megindittatja. •5* * * Utrendőri kihágások eseteiben a vádlott pusztán azon a., alapon, hogy a tárgyaláson idézés daozára meg nem jelent, kihágásban nem marasz­talható. A kihágási tárgyalás a szabályszerűen meg­idézett vádlott meg nem jelenése esetén is meg­tartandó s csak a megtartott tárgyalás és a kide­rített tények és bizonyítékuk alapján hozható meg az Ítélet. * * * Gőzmotoru és automobil-kocsik közutakon való használatához külön hatósági engedély nem kell. Az 1890. évi I t.-cz. III. részében foglalt tiltó és büntető határozmányok a gőzmotoru vagy egyéb hajtó erőt alkalmazó automobil járművekre is teljes mérvben alkalmazást nyernek. * * * Hálónak a vizben éjjelre való kitevése ma­gában véve minden további emberi közreműködés

Next

/
Thumbnails
Contents