Rendőri Lapok, 1905 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1905-09-01 / 5. szám
II. évfolyam. Szatmár, 1905. október hó 1. ( ^ ^ 2 5-ik szám. r Kizárólag a rendörfökapitányi | hivatal tisztikara, rendőr- és csendőrlegénysége számára. Az épitő-iparosok szervezkedése. Azokkal a gyakori s nem ritkán jogosulatlan munkásmozgalmakkal szemben, melyek különösen az utóbbi időben az épitő-ipar terén mutatkoznak, a melyekkel szemben a fentálló törvényes rendelkezések elégségeseknek, sikereseknek nem mutatkoznak, a melyek az erős munkás szervezetben a munkaadók, vállalkozók részéről a széttagoltságukban kellő ellentállásra nem találhattak, országos mozgalomra indították az építő mestereket; s ebben a kezdeményező s a már eddig is sikerrel folytatott munkát, a „Magyar építő mesterek“ budapesti szövetkezete vette kezébe. Arad, Debreczen, Temesvár, Kassa, Czegléd Jászberény, Gyöngyös, Zombor, Csongrád, Szég- szárd, Újpest-Palota, Kispest, Vácz, Gödöllő és Nagykikinda már az országos szervezethez csatlakoztak s a szerződést már meg is kötötték. A „Magyar építő mesterek szövetsége“ közelebb Kovács Károly titkárt küldötte városunkba a kölcsönös szerződés ismertetése végett, kinek előadásából meggyőződhettek az építő iparosok arról, hogy a munkásmozgalom abban a fajtájában s talán fokozottabb mérvben az egész országban fent áll, s hogy azzal szemben a munkaadók sokszor legnagyobb áldozatok mellett tehetetlenül állanak; meggyőződhettek arról is, hogy csak egy országos szervezetben találhatják fel vállalkozásuknak biztos alapját, mert az eddigi munkásmozgalmak mellett sohasem tudta az épitési vállalkozó, hogy a sztrájkok miatt mennyi bírságot fizet a munkának a megszabott időre való nem teljesítése s menynyit fizet a vállalatra a munkásszervezetek által kimondott amerikai boykottok miatt. Nem képezhet hatósági feladatot, hogy akár a munkaadó, akár a munkások csoportjának rovására kieszelt szervezetek hatósági támogatásban részesüljenek, azonban ismerve a munkásmozgalmak sokszor indokolotlan, jogosulatlan rugóit, a munkásmozgalmaknak kártékony hatását úgy a munkaadókra, mint a munkásokra, valamint az építkezési kedv lohasztására, örömmel vesszük az olyan magántermészetű szövetkezéseket, melyek egészséges alapra fektetve, a sző- étkezők magán érdekeinek szolgálatán kívül előmozdítja a közjót is. Ilyennek ismerjük az épitő-iparosok szövetkezését mozgalmát is s midőn a közjó érdekében ismertetjük czélját, épen a fenti érdekekből, a jelenleg fennálló rossz állapotok ismeretében még azt is kijelenthetjük, hogy a mozgalom hatósági támogatásától sem zárkózunk el mindaddig, inig a jogos magánérdek megvédése mellett a szövetkezés senkinek kárára, romlására nem szolgál. Az épitő-mesterek szerződésszerű szövetkezése egyrészről az egy városban lakó építő-iparosokat, másrészről az ország összes városainak építő iparosait magában foglalja. Szerződésük szerint a szatmár-németii épitő- mesterek, kőműves mesterek, épitési vállalkozók és ácsmesterek szerződésre lépnek egymással azon czélból, hogy az immár csaknem rendszeressé vált munkás-sztrájkok és boykottok utján iparukra gyakoroltjogosulatlan nyomás és túlzott követelések ellenében egyöntetű eljárással hathatósan védekezhessenek és a hazai iparnak a gyakori munkászavargások által veszélyeztetett érdekeit megóvják. Szerződő felek a munkások által előidézni szokott kényszerhelyzet és káros következmények megelőzése okából egymás irányában a vállalati összeg 25°/0-ának birságként való megfizetése mellett arra kötelezik magukat, hogy minden néven nevezendő munkálataiknál, a hol az elvállalt munkára vonatkozólag Írásbeli szerződés, kötlevél, költségvetés vagy más eféle okmány állittatik ki, ellenállhatatlan külerőszak (vis major) jogi hatályával biró esemény gyanánt fogják a munkás-sztrájkot és boykottot irásbelileg kikötni oly kép, hogy annak kiütése esetén vállalkozót építtetővel szemben kártérítési kötelezettség ne terhelje. Ugyanily jogi hatálylyal kötendők ki a munkazárlatok, melyek a munkaadók többsége által egész város, vagy egész ország területére elhatároztatott. A munkások jogosulatlan követelésével szemben a szerződő félek kölcsönösen megállapodnak RENDŐRI LAPU A RENDŐRFŐKAPITÁNYI HIVATAL TISZTIKARÁNAK, < RENDŐR- ÉS CSENDŐR-LEGÉNYSÉGÉNEK SZAKLAPJA. J---------- it Ös szeállítja : Tankóczi. Gyula főkapitány felügyelete alatt a hivatal tisztikara.
