Rendőri Lapok, 1905 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1905-11-01 / 9. szám

4-ik oldal. 9-ik. szám H PI N D Ő R figyelmeztetőleg már a múlt számunkban kiterjeszked­tünk, s az amire számítottunk, csakugyan bekövetkezett, miért is a csendörség és rendőrség fokozott figyelmére van szükség, hogy távol tartassanak e várostól azok, kik megélhetésük feltételeit, módjait kimutatni nem tudják. Kivándorlás. Az utóbbi időben a kivándorlás kezd nagyobb mérvet ölteni amit az alábbi statisztika igazol. Október hóban Amerikába utaztak: Vanicsku Józsefné, Fichter Salamon, Hugó Győrgyné, Sárközi Pálné, Ifj. 0 áh Imre, Valkovics Aurél, Vajda György, Kupán Antalné, Szentgyörgyi Gézáné, Darvai Ferenczné, Borgya Mária, Gordán Ferencz, Gál Andrásné és Kauf­mann Ida. Összesen 14-en. November hóban: özv. Kin­cses Lajosné, Német Gábor, Czégényi Emma, Klein Eszter, Dolhai Lajos, Erdei Antal, Sajrnan Eszter, Kál­mán Pál, Popovics Izsákné két gyermeke és Veiszfeld Ilka nevű húgával, Oláh József, Szilágyi Mihályné, Gordán Károly és Juhos Pál. Összesen 16-an. Egy panasz. Unger Geiza kir. albiró egy be­adványt intézett a rendőrfökapitányi hivatalhoz, melyben a kártékony gázokat és förtelmes illatot terjesztő petroleum-finomitó gyár ellen panaszszal él, sürgős és erélyes intézkedést kér. Az érdeklődést, a beadványt úgy most, mint jövőben hálás köszönettel vesszük, ki­váltképen akkor, ha egyesek érdeklődése oda irányul, hogy a főkapitányi hivatalt abban a nagy felelősséggel járó s ezer meg ezer irányú munkakörben támogatja. A petroleum-finomitó gyártelep iránt tanúsított eljárá­sunkat s figyelmünket egy előbbi közleményünkben már megírtuk, ismerjük kötelességünket, melynek a közegészség megóvására kell irányulni s biztosíthatjuk a panaszszal élő biró urat, hogy még attól sem riadunk vissza, ha a beadványban jelzett ipartörvény 161 §-ának alkalmazá­sával be ked állítani az üzemet, mely a vállalattal való ismeretlenségünkben és tájékozatlanságunkban ma még a közegészségügyi kivánalmaknak megfelelőleg beren­dezve nincsen. A llép nyomora évről-évre ijesztő mértékben növekszik. Ezt nem csak a kivándorlási, hanem az erdei kihágási statisztikai adatok is bizonyítják. Mélyen elszomo­rodva kell látnunk, hogy a köznép nagy részének a téli idő alatt alig jut a mindennapi kenyérre és hús talán még ünnepnap sem jut asztalára. Ennek a szo­morú állapotnak talán nem is ők az okai, mert hiszen • ők delgoznának csak lenne mit s lenne kinek. Ezt hal­lani mindenkitől s ebben tényleg igazuk van, mert a jelen viszonyok közt pang az ipar, kereskedelem, köz- muka. Ez a magyarázata aztán annak, hogy téli hideg napokon legalább a hidegtől némileg védve legyenek, fát lopnak az erdőből. S egy ilyen háti teher gaj fa ellopásáért, ha rajta éretnek 72—84 fillérig pénzpünte- téssel és kártérítéssel sujtatnak, mely összeg azonban vagyontalanságuk folytán rajtuk be nem hajtható, igy elle­I L AP OK nük a bénzbüntetés helyébe elzárás büntetése lép — amely az 1879 évi XXXI. t. ez. értelmében 6 koronáig egy nap — lesz foganatba véve. Bezzeg ha munka volna bizonnyára nem szenvednének el 72—84 fillért egy napi saját élel- mökön eltöltendő elzárást, sőt nem is lopnának, mert akkor jutna melegítőre is. Bojkott. Wéber János bádogos panaszba tette az iparhatóságnál, hogy Süveg András bádogos segéd a műhelyében dolgozó Halász Géza segédet fenyegetőleg felszólította, hogy 8 nap alatt annyival inkább távozzék el a munkáról, mert bajba kerül. A panaszos ügy meg­vizsgáltatván a cselekmény elkövetése beigazolást nyert s minthogy ezzel Süveg András az 1884 évi XVII. t. ez. 164 §-aba ütköző kihágást követett el, őt az I. fokú iparhatóság a most hivatolt törvény és szakasz alapján 40 koronával megváltható két napi elzárásra és 40 kor. pénzpüntetésre, vagy behajthatlanság esetén az 1879 évi X. L. t. ez. 22-§ értelmében további két napi elzá­rásra Ítélte. Hus-árstatisztika a debreczeni kereskedelmi és iparkamara területén: Városok megnevezése Marha­hús Borjú­hús Sertés­hús Juh­hús K f. K f. K f. K f. Beregszász 1 20 1 40 1 44 — 80 Munkács 1 48 1 64 1 40 — 82 Debreczen 1 28 1 40 1 52 — 88 Máramaros-Sziget 1 12 1 36 1 36 — 80 Nyíregyháza 1 28 1 36 1 28 — 96 Nagykároly 1 12 1 28 1 28 — 88 Szatmár-Németi 1 36 1 44 1 36 — 96 Nagyszőllős 1 12 1 08 1 24 — 80 E kimutatás szerint legmagasabbak a húsárak Munkácson, mely után városunk következik, hol — kivéve a sertéshúst — drágább a hús, mint Debre- czenben. Szatmár, 1905. deczember hó I. A rendőrfökapitányi hivatal. Mindennemű nyomtatványok csinos kiállításban, mérsékelt árak mellett megrendelhetők a „Szabadsajtó“- nyomdában, Rákóczi-utcza 9. sz. a. Nyomatott a “Szabadsajtó“ könyvnyomdában Sfcatmáron. 1905.

Next

/
Thumbnails
Contents