Rendőri Lapok, 1905 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1905-09-15 / 6. szám
II. évfolyarft. ______________Szatmár, 1905. október hó 15.______________ RE NDŐRI LAPUK. A RENDŐRFŐKAPITÁNYI HIVATAL TISZTIKARÁNAK, RENDŐR- ÉS CSENDŐR-LEGÉNYSÉGÉNEK SZAKLAPJA. Összeállítja: Tankóczi Gyula főkapitány felügyelete alatt a hivatal tisztikara. Kizárólag a rendorfőkapitányi [ hivatal tisztikara, rendőr- és csendőrlegénysége számára. 6-ik szám. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. Tűzjelzés. Abban a nagy vitában, mely a tűzoltóság újjászervezése s a tűzoltói kiadások fedezetére szükséges járulék uj kivetési módjábo^ a közgyűlésen fűződött, egy kijelentés' is tétetett, amely, ha a nagy vitában feledékenységből észrevétel nélkül hagyatott, nem hagyható megvilágitás nélkül, már csak azért sem, mert nagyon sokan az ellenvetés nélkül tett kijelentést valónak vennék. A tűzoltói ügyekben való jártasság nem csekély előtanulmányt föltételez, mert bár a laikus előtt az egész tudomány csupán abban nyilvánul, hogy a vizipuskát működésbe hozzuk, mégis a tűzoltói tudomány ma egy nagy mező s a szakköny- véknek egy égés* értékes halmaza áll már az érdeklődő rendelkezésére. E tudomány megismerteti az érdeklődőt, hogy a „toronyőr“ intézménye még nem ment ki a divatból, hogy a tüzesetek azon fajtájánál, mely leggyakrabban szokott előfordulni, vagyis a tetőtüzek- nél, legbiztosabb és leggyorsabb tűzjelzést épen a toronyőr nyújthat. Budapesten pompás, kiterjedt, talán éjjel-nappal igénybe vehető telefon van, mégis a toronyőr jelzi a tetőtüzeket. Szeged, Miskolcz, Kassa stb. újabb építkezésekkel toronyőrnek készítettek alkalmas helyet s bizonyos, hogy ez az intézmény nem is fog soha kimenni a divatból. A kijelentés körülbelül az volt, hogy szoba- tüzeknél a tűzoltó-torony nem válik be, mert onnan a tüzet nem láthatjuk, s mig a tüzet a tűzoltóság tudomására hozzák, 10 ház is leéghet. A milyen igaz az első kijelentés, olyan képtelenség az utóbbi, mert hogy 10 ház leégjen, már az első háznál a tetőre kell a tűznek hatolni, melyet a negyedóránként meghívandó sippal és ugyanilyen időközökben felhúzandó ellenőrzési órával ellátott toronyőr a legelső fellángolásnál jelezni fog. A tűzoltó-őrtorony használhatósága vagy használhatatlansága szempontjából a tüzeket körülbelül 3 osztályba sorozhatjuk: tető, pincze és szoba- tiizek. Legveszedelmesebb ezek közül a pincze-tüz, mert ez rendesen ott szokott kiütni, hol gyúlékony robbanó anyagokkal telitett kereskedelmi raktárak vannak, ezek pedig a piacz környékén állanak fent, ott, hol a tűzjelzésre a már eléggé kiterjedt állami telefonok utján a mód meg van oldva; de ha éjjel történik is a tűz, az értesítés nem sok időveszteségbe kerül. Leggyakoribb és különösen szélvihar esetén a röptüznek tovaszáliitásával elég veszélyes a tető- tüz. Már itt csak nem lehet kétségbe vonni az őrtorony legalkalmasabb voltát, mely a külterii- letü tüzek fölfedezésére is kizárólagos eszköz. A szoba-tüz, talán ez volna az egyedüli, mely igényelné a tűzjelző telefon-állomásokat, mely nem is veszélyes, hiszen a bent lakók által könnyen megfékezhető a nélkül, hogy a tűzoltóság segélyére volna szükség. A tűzjelző állomások felállításához azonban a közönség megfelelő érettsége szükséges, mert hiszen tapasztalat, hogy a kétségbeesett s nagyobb értelmiséggel biró értesítést nyújtó is, megrendült állapotában csak nagy nehezen, sok időveszteséggel tudja szándékát a tűzoltóság tudomására adni. Iia most már arról van szó, hogy az őrtorony vagy a tűzjelző állomások felelnek meg inkább a czélnak, még a technika vívmányai s a különböző tűzjelző találmányok mellett előrehaladt korunkban is az őrtoronynak kell elsőbbséget adni s ez nemcsak egyéni kijelentés, hanem általános tűzoltói felfogás, mely bármely szaktestület s szakember kritikáját kiállja. A tűzjelző állomások kiegészítését képezhetik az őrtoronynak, főkép abból a czélból, hogy a helyet pontosan meghatározzák s együttesen teljesen kielégitő tüzjelzési módot nyújtsanak, de csak akkor, ha a tűzjelző állomások kioktatott emberek kezébe, s megbízható helyen vannak felállítva. E czélra szolgálna az a javaslat, mely szerint a tüzoltó-parancsnokság a város különböző pontjain tervezett csendőr-őrbódékba kívánt annak idején tűzjelző állomásokat elhelyezni, melyek kioktatott egyének által könnyen megközelíthető helyen állanának tűzjelzés czéljából rendelkezésre.
