Rendőri Lapok, 1904 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1904-11-01 / 4. szám
4-ik szám. 2-ik oldal. RENDŐRI LAPOK sáca adni, miszerint a kézbesítendő idézvények, felhi- vágok, kir. biróságok bűnügyi, polgári idézvényei s végzései, valamint kir. törvényszékek telekkönyvi végzé- , aei, pér tárgyát képező követelésekről szóló u. n. sommás kereseti idézvények és végzések, bűnügyi idéz- vénycly és' végzések gyors,' leHüösmeretes és helyes kézbesítése milyen nag> fontossággal bír az érdekelt felekre. Mindenekelőtt szükséges, miszerint tudatában legyen a kézbesítéssel megbízott kiküldött rendőr annak, hogy a kezébe adott, — teszem Dl -— sommás végzés mit tartalmaz, ki indított s ki ellen és mennyi összeg erejéig keresetet, s mely határnapon s melyik bíróság fogja azt tárgyalni, — s mondhatom, miután itt va- ‘ gyonról van szó, ennek helyes kézbesítése a legfontosabb, tehát ez azon sorrendben, a mint az az átvételi elismervényen ki van tüntetve, mindig magának az ér- • dekelt félnek saját kezébe adandó s az átvevő saját kezű neve Írásával a vétiv ellátandó, minden név aláírás felett az aláírás perezébon az átvétel éve, hónapja és napja lehetőleg az édekelt fél által, ha ez kellően felírni nem tudná, a kézbesítő által tisztán, olvashatóan felírandó. A vétiv lehetőleg tentával Írandó alá, ennek hiá- . nyában tentaezeruza is használható, — azon esetben pedig, ha az érdekelt Írni nem tud, a kézbesiő köteles az. átadni szándékolt ügyet vele megösmerlelni, — kívánságára felolvasni és minden ilyen alkalommal tartalmát megmagyarázni s főleg a végzés, v. idézésben foglalt főbb tudnivalókra figyelmeztetni, — ezután át- ,adni — vele az irótollat megfogatni, ilyen módon a kézbesítés idejét az érdekelt fél nevét a vétivbe beírni s minden ilyen esetben saját nevét — mint néviró — minden egyes Írni nem tudó nevének leírása után kü- lön-külön aláírni, — ha csak a helyszűke miatt ebben akadályozva nincsen, — s midőn oly eset fordul elő, hogy a vétiven 6—7 esetleg több érdekelt van, — s ezek közül 2—3 irui nem tud, a már irt módon jár el az aláírások körül és a vétiv alján megjegyzi a következőleg pl.: kézbesítette s az Írni nem tudóknak megmagyarázta X. Y. rendőr. A nem helyes, nem pontos és nem lelkiismeretes kézbesítések s a vétivek késedelmes beszolgáltatása a legnagyobb zavart — a hivatalokban —- s károsodást okozhat a feleknek. A biró nem tárgyalhat, a köztisztviselő nem intézkedhet ennek hiányában; tehát mindég arra törekedjenek, hogy különösen a határidős kézbesítendő ügyek vétivei a kitüntetett határidő előtt az intézkedő hivatalhoz legalább 24 óvával visszaadassanak. Tapasztaltam azt is, hogy ha némelyik rendőr bizonyos ügy véghezvitelére utasittatik, teljesiti ugyan, de annak miként történt teljesítéséről az őt kiküldő tisztviselőt értesíteni, illetve eljárásáról jelentést tenni elmulasztja : azért ez ut«n és általánosan kívánom figyelmeztetni a rendőrlegénységet, hogy minden egyes esetben, midőn a rendőr valamelyik tisztviselőtől bárminek a véghezvitelére rendeletet vett — eljárásáról a nélkül, hogy arra felhívást várna, azonnal jelentést tegyen úgy ,a mint a rendeletel teljesíthette vagy nem tepesithette ; szóval nem elég a hivatalos ténykedést csupán kényszerből teljesíteni, — hanem az iránt kellő buzga'mat és odaadást is kell tanúsítani. Horváth Sándor bej. hiv. vezetője. Tudnivalók. 9 a bűnvádi perrendtartásban, a rendőri közegek részére megállapított jogok és kötelességekről. 1. A rendőri közegek kötelessége az arra hivatott hatóságok által kiadott utasításoknak lelki- ismeretes teljesítése által a nyomozásban közreműködni és ezáltal a büntetendő cselekmények felfedezését és a tettesek kézrekeritését saját megfigyelésükön alapuló tevékenység által is elősegíteni. 2. A rendőri közeg nyomozati cselekményt rendszerint csak maga a rendőrfőkapitány, Vagy azon rendőrkapitányi tisztviselőnek, ki bűnügyi nyomozásokban önálló intézkedésre feljogosítva van, - - utasítására vagy felhatalmazása alapján teljesíthet; e nélkül csak akkor járhat el: a) ha erre a kir. ügyész, vizsgálóbíró, vagy a járásbiró által közvetlenül felhivatik, mely esetben tartozik ezek meghagyásainak épugy megfelelni, mintha arra fölöttes hatósága által utasitta- tott volna, — de tartozik eljárásáról fölöttes hatóságának utólagosan szóbeli, esetleg Írásbeli jelentést tenni; • .. . . b) ha oly bűncselekményről értesül, melynél azonnali intézkedés elmulasztása, veszélylyel járna. Kötelesssége minden rendőrközegnek büntetendő cselekmények után saját kezdeményezéséből puhatolódzni, annál is inkább, mert a rendőri közegek helyzetük, szolgálatuk, érintkezéseik, is- merettségeiknél fogva leginkább vannak abban a helyzetben, hogy büntetendő cselekményeket észleljenek s azokról tudomást szerezzenek. Ha aztán valamely bűncselekményről értesül, kötelessége azt jelentés alakjában a rendőrőrmester utján, esetleg közvetlen az illetékes tisztviselő tudomására hozni. (Folytatjuk.)
