Rendőri Lapok, 1904 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1904-12-15 / 7. szám
4 ik oldal. RENDŐRI LAPOK 7-ik szám kényszeritették, hogy a hivatalos kocsit nyittassa ki; azonban a kocsiban levő hivatalnok a kocsi ajtaját bezárta és a hátsó részén levő ajtón kiugrott. A rablók dinaniitlal az ajtót és pénzszekrényt kinyitották és egy 100000 koronás pénzes zacskót elraboltak-. A rablás után a banditák nem a szokásos vasúti rabló módszer szerint bántak el, t. i. hogy a mozdonyvezető által a külön mozdonynyal nehány mértföldnyire elvitették volna magukat, hanem ők maguk a mozdonynyal elrobogtak és 8 mértföldnyire a rablás színhelyétől leszálltak a gőzkocsiról, a gőzöst ott hagyták a nyilt pályán. A rablás hírére fegyveres csapatok vérebekkel a merész rablók üldözésére mentek, de a nagy eső elmosta a nyomokat és nem bírtak rátalálni. A vasúti társaság 26000 korona jutalomdijat tűzött ki a banditák kézrekeritésére. Körözés. Kosztya László szatmári lakos ezelőtt 7 évvel hazulról eltávozott, ezen idő óta vissza nem tért, s feleségét holtartózkodásárór nem értesítette. Megkerestetnek a hatóságok, hogy öt hatóságuk területén nyomoztatni, feltalálás esotén lakhelyét hivatalommal közölni szíveskedjenek. Személyleirása a következő: Életkora 38 év, vallása ev. ref., termete közép, arcza hosszas, szeme fekete, orra, szája rendes, haja fekete, bajusza gesztenye- szin, szakála nincs, különös ismertető jele : jobb kezén a hüvelyk ujja csonka. Két svíhák. A személyvonat második osztályán olyan fülkébe szorul két ur, a hol tilos a dohányzás. Az egyik mégis rágyújt, még pedig istentelen rossz szivarra. Utitársa egyideig tűri, hanem aztán beszóllitja az arra haladó kalauzt: — Kérem, tiltsa meg ennek az urnák a dohányzást ebben a kocsiban. A kalauz természetesen engedelmeskedik s a szivar kirepül az ablakon. Hanem a szivaros ember nem hagyja annyiban a dolgot. — Nézze csak kalauz, — szól most válaszképpen ő, — kérje csak el ennek az urnák a jegyét. — A jegyét? — Igen, igen, nézze meg csak úgy ellenőrzésképpen. A kalauz tréfát sejt, de hát rá áll, úgy sem lévén egyéb dolga, mekkora a meglepetése azonban, mikor az utas kinos habozás és keresgélés után előszed egy harmadik osztályra szóló jegyet. — Micsoda? Az ur harmadik osztályú jegygyei második osztályú kocsma száll és még tiltakozik a dohányfüst ellen ? 1 — Ez már mégis csak .... azonnal menjen át a harmadik osztályba, különben megbüntetem. Savanyú arczczal, alaposan megbánva hetykeségét száll át a másik kocsiba az utas ; a magára maradt dohányos pedig vígan gyújt egy újabb szivarra. — Amikor állomáshoz érnek, ahol hosszabb ideig áll a vonat, a vendéglőben találkozik a két ellenséges utitárs. Az egyik dühösen nézi a másikat, emez pedig a bajusza alá nevet. A harmadik osztályos végre hozzá lép és kérdi: — Mondja csak kérem, honnan tudta ön, hogy én harmadik osztályú jegygyei utazom? — Honnan tudtam? Nagyszerű! — A maga mellénye zsebéből kikandikált a jegye csücske és én láttam, hogy éppen olyan szinü a jegye, mint az enyém. Szatmár, 1904. deczember hó 15. A rendőrfőkapitányi hivatal. Y A A most már megjelent Szat- mármegye naptára és czimjegyzéke, több mint 200 oldal. Ezen nagy terjedelmű könyv a naptár és a rendkívüli érdekes illustrált megyei és városi érdekű irodalmi részen kívül, majdnem 100 oldalon a megyei, állami, városi, községi tisztviselők névsorát, viriliseket, választottakat, egyházakat, iskolákat, tanítókat, ipari és kereskedelmi vállalatokat, egyesületeket és még számos oly dolgot tartalmaz, aminek különösen minden kereskedő és iparos hasznát veheti. Ára 60 fillér. Kapható a „Szabadsajtodban és a könyvkreskedésekben. 100 drb. (kőnyomásu)-----a „S zabadsajtó“ nyomdában 2 koronáért rendelhető meg! =ü aaaaaaaaaaaaaa Nyomatott a „Szabadsajté“ könyvnyomdában Szatmáron. 1904
