Reformátusok Lapja, 1896 (4. évfolyam, 1-15. szám)
1896-01-18 / 3. szám
.REFORMÁTUSOK LAPJA. Világi férfia és asszonya neki vetették magukat a kath. sajtó támogatásának s uj, nékik tetsző világot várnak e támogatástól. Elmondhatná kő zülüuk valaki — valamely nagy tekintélyű világi férfiú! — a hozzá többé kevésbbé hasonlóknak, hogy a Rákóczyak, az Apaffynk, a Lorántfy Zsu zsánnák és Bornemisza Annák stb. stb. egész hatalmas prot. irodalmat hoztak létre kifogyhatatlan jóságukkal a múlt időkben, de ők maguk nem végeztek el mindent. Elmondhatná még azt is, hogy gr. Mikó Imre 10 példányban hordatta a Sárospataki Füzeteket, mert terjeszteni is kívánta azt. És akkor . . . akkor bizonyosan órvendezővé váltanék a prot. sajtó uj évi éneke! Se ne centralizáljunk hát, se ne fogyaszszuk kipróbált fegyfereiuk szántát, hanem — nézvén a múltak tanulságaira — ihlessük meg valami módon a mi jobb módú embereink szivét s az egyházi sajtó legott nyugodtabban végezheti majd nemes missióját. — A kinek füle van a hallásra, hallja meg! „S. L.a Egy kis egyházból. Jelen alkalommal a györgytéleki kis egyházat. mutatjuk he t olvasóinknak dióhéjban, remélve, bogy lelkésztársaink hasonló rövid egy- liázrajzokban ismertetni fogják egyházaikat. A szatmári egyházmegye egyes egy házközségeinek történetét megírta H. Kis Kálmán 1873-ig, újabban F. Varga Lajos e. m főjegyző 1873-tól 1895-ig meg fogja inti a millenium alkalmából, egyházmegyénk megbízása folytán. Így tehát nekem most csak azokra kell szorítkoznom, a melyek egy vagy más okból amonnan kimaradtak, emitt a dolog természete szerint helyet nem foglalhatnak. A györgyteleki ev. ref. egyház népessége jelenben 745 lélek. — Az egyházi épületek mai becsértéke 50 ezer korona Földbirtoka 77 kát lio'd, ebből lelkész használ 38 hold 1464 négysz. ölet, a tanító 19 h. 800 ölet. Lelkész fizetése a jelentő,iv szerint 1814 korona, a tanítóé 900 korona. Évi rendes jövedelem-előirányzat 3896 ko róna, szükséglet 3928 korona. Fizető egyházfagok száma 158, a kik XI osztályba sorozva, birtok- arány szerint adóznak 50 krtól 35 koronáig. A fizetési kulcs 60 holdon felül megállapodik s ez osztályban van 5 egyháztag. Tanköteles gyermek van 6—12-ig 102, rendesen iskoláztatik 86, a többi testi fejletlenség miatt nein vétetett fel. — Tandíjat fizetnek egy gyermek után 2 koronát. Az iskolaterem 16 öi terjedelmű. 4 nagy ablakkal világítva, lepad lózva s kellő felszereléss°l és taneszközökkel ellátva van. A tanító az egyházmegyei tanügyi bizottság jelentése szerint jeles eredménynyel tanít,. Épületek jó karban vannak. Az iskola épült 1878-ban, a templom 1886-ban styl szerint reno váltatott, a papilak 1895-ben épült. Jelenlegi lelkész szolgál 1873 óta, a tanító 1868 óta. a gondnok 3 év óta. Presbiterek száma 12. Szegényügyi bizottság áll 6 férfi, 6 nőből. A takarékmagtár alapittatott 1874-ben. hatvan köböl búza alaptőkével. Ennek jövedelme azóta építkezési czélokra fordiftatott. A polgári olvasó kör — az egyház szárn,\ ai alatt — alakult 1875-ben. Az egyházi énekkar — melyből a polgári dalárda kiágazott — alakult 1884 ben. A mértékletességi egylet szerveztetett 1891-ben, a községi hitelszövetkezet 1895 ben. A községben van anyakönyvvezetői hivatal, körjegyzői székhely, postahivatal, gyermekmen- hely stb. Téli felolvasó esték, hangversenyek s egyéb társadalmi mozgalmainkról hallgatni vagyok kénytelen, mert könnyen öndicsekvés vádja alá helyezhetne a t. olvasó. Csak annyit tehát, hogy e kisded egyház, a maga erkölcsi és anyagi erejéhez mérten az önépítés munkájában folyton előre haladni törekszik és csak is előre. B. K. Lapszemle. —■ A „Magyar Hírlap“ f. évi 5-ik számában György Endre ir egy czikket „A protestáns papok sorsa“ czim alatt. A czikk főbb tételei kővetkezők: Semmi kétség nem lehet a felől, hogy mindkét prot. egyházra nézve megjött teljes ideje i n iák, hogy az 1848. XX. törvényczikk intentiója végrehajtassák. Senkisetn tagadhatja, hogy úgy az osztó igazság, mint a magyar haza körül szerzett. érdemeik jogosítottá teszik a prot. egyházukat arra. hogy e t. czikk végrehajtását követeljek. »Mindenekelőtt az 1848. XX. törvényczikk geneziséi-e kell felfogásomat konstatálni. Ennek a törvényczikknek határozottan csak annyi köze van a szekulárizációval, hogy éppen annak eile neben hozatott meg. Két ut állott az 1848 iki törvényhozás előtt. Vagy a franczia rendszert választani, mely egyenlő kultusz-adót vet ki s azt osztja fel a felekezetek közt, vagy pedig a szegényebb felekezet igényeinek támogatása. Az első utat éppen azért nem választotta, mert annak logikai folyománya az egyházi javak szekulárizá- ciója, s igy éppen ez eszme ellenében ajánlotta fel a szegényebb egyházaknak az államsegélyt. Mi protestánsok, mint protestánsok, készek vagyunk bármely ut követésére. Mint politikus egyénileg item vagyok ma barátja a szekularizációnak. Ám, ha a törvényhozás azt az utat választja. nekünk, mint protestánsoknak, az egyenlő megadóztatás és egyenlő participálás ellen nem lehet kifogásunk. A mig azonban a jelen alapon állunk, világos álláspontunk jogossága az egyenlő elbánás szempontjából. Kérjük, követeljük reánk nézve az 1848. XX. t.-ez. intenciójának végrehajtását s kettősen most, mikor az áldozatkészség minden forrását kimerítettük s mikor az egyházpolitikai reformok még súlyosabbá tették lelkészeink helyzetét. Nem tévedés Berzeviczy Albert állítása, hogy a baloldalról is sürgették az 1848. XX. t -ez. végrehajtását, mert Apponyi sürgette ez iránt; hiába tiltakoznak most ellene azok az is mert urak ott a baloldalon, de sürgette Wekerle is; ellenben tévedés azt állítani, hogy ez egyértelmű a szekulárizációval, mert hiszen éppen megfordítva, a szekulárizácziót csakis ily módon lesz lehetséges ma eltávolítani a sürgős megoldásra váró kérdések sorából. A mit mi kérünk s a mit az osztó igazság és a haza jói felfogott érdekében mi követelünk i a magyar államtól, im a következő: Megállapittatván az egyházi és iskolai szűk-; ségletek ugyanazon az alapon, mint a katholikus felekezet,éknél, a megfelelő összeg az állam részéről adassék át — természetesen törvényesen szervezett, elismert és hatáskörében teljesen körülirt — központ: kormányzó közegeink: a kon- ventek rendelkezése alá, még pedig oly formán, hogy ne csak a szükséglet, hanem a hívek áltál ! viselt terhek is megfelelő figyelembe vétessenek. Ennél többet nem óhajtunk, de kevesebbel sem elégszünk meg Ezt a kérdést levétetni sem engedjük a napirendről, mint az osztó igazság kérdését, melyhez ezez és ezer számra csatolhatok úgy politikai okok a jövőt, mint históriai emlékek a múltat illetőleg Abba a mély nyomorúságba.. melylvel küzd a szegény protestáns lelkészség. abba a nagy sötétségbe, melynek sivár boltozatán annál szebben ragyogott minden kritikus időben a tiszta, önzetlen bazafiság fénye, hadd világoljon be az anyagi jobblét reménye a nemzet ez örömüunep m, melynek elérésére talán a hazafiak egyik osztálya sem tesz annyit, mint épen a szegény protestáns papok.“ Örömünkre szolgál, hogy tekintélyes és befolyás férfiúink is eljöttnek látják az „idő teljes ségét“ a XX. t.-cz. K fentióinak megvalósítására a miről mi szerény „közpapok“ már ezelőtt 6 évvel siket füleknek prédikáltunk s a miért akkor annyi csúfságot szenvedőnk. A „Sárospataki Lapok“ legutóbbi számában olvassuk, hogy a gömöri ref. egyházmegye az országos ref. lelkészt özvegy•árva-gyámegyiet. alapszabályainak a múlt favaszsza! történt tárgyalásakor Ruszkay Gyula, Csabai Pál és Seres József lelkészekét azzal bízta meg. hogy az egyházmegyei számvevőszék utján terjeszszenek be javaslatot a közgyűlés elé arra nézve, hogy a gömöri ref. lelkészt gyínnoldával és ggámegglettel az országos gyám intézet életbe lépése után mi történjék? A kiküldött bizottság javaslatával elkészült s a felett az egyházmegyei számvevőszék e napokban tartott beható tanácskozást Rimaszé- csen. S a számvevőszék az egyházmegyei közgyűlésnek azt ajánlja, hogy ezen intézetek — mivel az eddigi özvegyek és árvák iránt kötelezettségeik vannak —- továbbra is tartassanak fél, de a mennyiben a lelkészek a rajok eső sokféle uj terhet nem bírjak meg, uj tagok felvétele által tovább ne fejiesztessenek, a régi tagok tagsági dijakat 10 éven át fizessenek, a két külön kezelt intézet, t. i. a 22 ezer írttal bíró régi gyá- tnolda és a 11 ezer írttal rendelkező újabb gyám- egylet egyesittessék, A tanácskozás folyamán még két indítvány merült fel, az egyik az, hogy azon tagok, a kik már 10 évnél régebben fizetik a dijakat, ezeket kapják vissza kamat nélkül; a másik pedig az, hogy az országos gyám intézetbe való belépti dijakat — ha teheti — az összes- tagokért az egyesitett gyámintézet fizesse. Ezetv indítványok felett végleges határozat nem volt hozható, mivel a számvevőszék előtt nem feküdt világos számadás arra nézve, hogy az özvegyek árvák mostani járulékainak állandó biztosítására mennyi állandó tőke kívántatik s hogy vájjon ív mostani tőke az özvegyek és árvák érdekeinek sérelme nélkül megcsonkitható-e? E kérdések felderítése s a mostan jogosult özvegyek kihalása után a gyámintézeti tőkék miként leendő felhasználásának a felmerült indítványok értelmében való formulázása iránt, valamint az uj alapszabályoknak s az egyesítés módozatainak kidolgozása végett a régebbi bizottság újra kiküldetett azzal az utasítással, hogy javaslatát a számvevőszékhez, még a tavaszi gyűlés előtt adja be. Az egyházmegyei gyámoldák folyó évi dijainak fizetése, melyet az egyházlátogatók szoktak beszedni. a tavaszi egyházmegyei közgyűlés intézkedéséig felfűggesztetett. — Gyámintézetünk választmányának figyelmébe ajánljuk e sorokat. Különfélék. — Eljegyzés. Vetési nyugalmazott jegyző, Szabó Endre kedves leányát Erzsébetet közelebb jegyezte el Oyene Lajos vetési körjegyző. — lakó Mihály szatmárnémeti ev. ref. egyházi főgondnok, a szegény árva tanulók segélyalapjára az uj év alkalmából 100 forintot adományozott. — A jótétemény önmagában hordja dicséretét. — A dunántúli püspök választása. Tisza Kálmán egyházkerületi főgondnok, a kiküldött bizottság jelenlétében bontotta föl azokat a leveleket, a melyek az egyes egyházmegyék szavazatát tartalmazták a dunántúli ev. ref. püspöki állásra. A szavazás nem vezetett eredményre, mert egyik jelölt sem kapott abszolút többséget. Antal Gabor ácsi ref. lelkész kapott 112, Czike Lajos szőnyi lelkész 68, Vályi Lajos perbetei lelkész 50, Körmendy Sándor hedrahelyi lelkész 37 szavazatot. E szerint Antal Gábor és Czike Lajos között uj választás lesz február havában. — Görömbei Péter nagykállói lelkésztársunk közelebb ünnepelte születésének 50-ik, n.-kallói lelkészi szolgálatának 20-ik évfordulóját, egyháza és városa előkelőségének, lelkésztársaiuak s Lukács Ödön esperesnek jelenlétében. Mi is küldjük ez alkalomból t. barátunknak jó kivánatainkat. Tartsa meg a jó Isten őt igen sokáig mindnyájunk Örömére, anyaszentegyházunk dicsekedesére„ — Bóíteky Albert e. m. tanácsbiró az es- peresi iroda ideiglenes vezetését — addig, mig esperesünk ismét folytathatja hivatalos működését — átvette. Mindennemű ügyek, melyek az esperesi irodához tartoznak, újabb intézkedésig ő hozzá B.-Paládra — u. p. Nagy-Palád — küldendők. — Az ököritói ev. ref. egyház lelkészi állomása egy fél év óta betöltetlen a miatt, mert az átalakított dijlevél nincs az egyházmegye által megerősítve s arra lelkészt hívni nem lehet. Illetékes körökben szóba jött közelebb, hogy az egyházmegyei közigazg. bíróság rendkívüli ülésében kellene a dijlevelet megerősíteni, hogy ez egyház lelkészt választhasson magának. A választási mozgalmak már rég megkezdődtek, éppen ez okból tanácsos volna befejezni azokat a választás által. — Uj iskolák. Ez éviién a koesordi és ököritói egyhazak uj iskolát építenek. Mindkét helyen a tanítói állomások javadalma is meg vám állapítva 450 és 540 fit értékben. — Hóvihar. F. hó 9—10-én vidékünkön nagy havazás és vihar volt, e miatt nyíregyháza-mátészalkai vonatunk teljes három napig nem közlekedett és mondhatni el voltunk szigetelve a nagy világtól. Lapunkat sem küldhettük e miatt a rendes időben, miért is a t. olvasó szives elnézését kérjük. — A debreczeni lelkószválaszíást az egyházmegyei bíróság f. hó 9-én tartott ülésében megerősítette. Mitrovica tehát nem sokára elfoglalja debreczeni állomását.
