Reformátusok Lapja, 1895 (3. évfolyam, 1-15. szám)

1895-09-21 / 1. szám

Melléklet a „Reformátusok Lapja“ 1895. szept. 15-iki számához. ____________________________________ Le jártak a pihenés napjai. Ismét összegyűl-1 filléreiből emelt számotokra a protestáns áldozat- ! tünk a tudomány és nevelés ezen szent csarno- ! kában, hogy megújult erővel ismét tegyünk egy Vegyünk egy konkrét esetet; Előttem van a Szatmár-Németi sz. kir. vá­ros alsó fokú ipariskolájának 12-ik évi értesítője a legközelebbi iskolai évről. 41 iparágban volt ezen intézetnek 587 nö­vendéke, kik közül illetőség szerint helybeli 284’ vidéki 458, vallás felekezet szerint református 284, görög katbolikus 118, izraelita 102 római katholikus 86. A közelebbi iskolai év alatt — kötelezővé lévén téve a vallásoktatás — mindegyik hitfele- kezet gondoskodott a bozzá tartozó növendékek lelki ellátása felől, természetesen minden legki­sebb dij nélkül, legalább a mi részünkről refor­mátusok részéről, de úgy tudom a többiek részé' ről is. A mi hozzánk tartozók két szatmári és egy németi csoportra osztva, mindegyikben 80—90 növendékkel, amott a szatmári egyik lelkész és a segéd lelkész, emitt a németi lelkész tartotta a vallásiórákat, a vasárnapnak azon az ipartano­dái bizottságtól nagy nehezen kiszorított egy-egy vasárnap délelőtti vagy délutáni óráján, mikor a növendékek más tantárgyak által igénybe véve nem voltak; még a szatmári másik lelkész ha­sonló munkával — bár ott már nem dijtaianul — az alsó fokú kereskedelmi iskola reform, vallásu növendékeivel volt hetenként egy órán elfoglalva. Az ipar iskola 587 növendékét a közisme­reti tárgyakra és rajzra az igazgatóval együtt 11 tanító oktatta a múlt évben, a jövő iskolai évre ezekhez még két újabb tanítói állás szervezése mutatkozott nélkülözhetlen szükségesnek s e ket­tőnek munkába állítását határozatikig ki is mondta a városi közgyűlés. Ezen ipar iskola tanítók egy- egy heti tanóra után 40 írttal vannak díjazva iskolai évenként. Véleményem szerint ha már dí­jazva van, több oknál fogva, kevesebb nem le­het a vallástanitó lelkészi jellegű egyén dija sem. Föl vevén már most, hogy a három csoportban oktatott reformátusoknak 3, a rom. — gör. ka­tholikus és izraelitáknak egy-egy s igy összesen az egész intézetnek vallástanitóval ellátása czél- jából 6 tanerőre van szüksége, kik hetenként egy- egy órán át foglalkoznak a növendékekkel: ez az iskola fentartókra újabb 240 frt kiadást fogna róvni. És kik tartják fent az iskolát? A város, az állam mely a fejlődés fokához képest évenként bizonyos segélyt utal ki és küld le, a tanítványok által fizetett tandijak és a különböző büntetések­ből befolyó birság összegek. Tekintettel arra a fontos érdekre, mely az iparos tanonczok vallás erkölcsi oktatását mellöz- hetlen szüiiségessé teszi és tekintettel az igaz­ságra meg a mélytányosságra, ama forrásoknak meg kell birniok, ki kell buzogniok azt az újabb pár száz frtot is. A teljesített munka is, meg an­nak az 587 szegény iparos tanulónak lelke, val­lás erkölcsi érdeke is megérdemli ezt az áldo­zatot. Szatmár, 1895. szept. 6. Tabajdi Lajos ev. ref. lelkész. Tanügy. Iskolai megnyitóbeszéd. Tartotta a szatmár-németi ev. ref fögymnáziumban 1895. évi szeptember 8-án Boross Benő igazgatótanár. Mélyen tisztelt Közönség! Szeretett Kartársak! Kedves Tanulóifjúság! Mint a munkás gazda hosszas és fáradságos évi munkálkodása és törődése után megtartva az ő aratását összegyűjtve terítékének gyümölcseit, nyugalomra tér. hogy uj erőt nyerjen a jövő mun­kájának végzésére: úgy tértünk mi is pár hó­nappal ezelőtt pihenőre, hogy megújult erővel folytathassuk azt a nagy és komoly munkálko­dást, mely jövőuknek alapját képezi. lépést előre lelkűnknek, emez isteni szikrának művelésében a valláserkölcsi és tudományos ne­velés isteni ösvényén. Meg vagyok győződve — Kedves Ifjak? — hogy nincs közöttetek egy is, kinek a kedves szüíői hajlékból való eltávozásához jó szülői és kedves hozzátartozói ne adtak volna boldogulását ezélzó, szívből jövő jó tanácsokat, jövőjét érdeklő atyai és anyai utasításokat: azonban, már hiva­tali állásomnál fogva is megragadom e jelentő pillanatot, hogy egy pár jó indulatu szót intézek hozzátok. Minden emberi működés czéltalan és sem­mit érő, ha nem kiséri azt Isten áldása ; épen ezért mi is legelső sorban az Ég áldását, Isten segítségét kértük az előttünk álló isk. évben vég­zendő munkálkodásunkra. De azt is tudjuk es érezzük, hogy Isten áldására csakis a szorgalmas és munkás életű ember tarthat számot: Aki csak azt hajtja, hogy „majd megsegít, az Isten“, maga pedig tétlenül várja reményei teljesülését, az úgy jár, mint az egyszeri görög hajós, ki a nagy ten- geri viharban kezeit össze kulcsolva Athene Is- ten segítségéért rimánkodott s e közben ilyen szó­zatot hallott: „Athene Isten segítsége mellett használd saját karjaidat is, mert különben azon­nal a hullámok martaléka leszesz!“ azaz röviden szólva „emberé a munka, Istennél az áldás.“ Ma ünnepet szentelünk e teremben: az is­kolai uj év magasztos ünnepét. Az öröm és igazi boldogság érzete dobogtatja meg sziveinket, kí­vánt jó egészségben tértetvén vissza a legneme­sebb termékeknek, az elveszthetetlen és elidege­níthetetlen vagyonnak: a vallás, példás erkölcs és tudománynak mezejére. Itt, az értelem világánál szemlélhetitek a végére mehetetlen bölcseségii Mindenhatónak em­bert bámulatba ejtő hatalmas alkotásait, itt hang­zanak fel a szavak, melyek Isten imádására, szü­lőitek, testvéreitek és embertársaitok iránt való fogyatkozás nélküli állandó szeretettre, törhetet­len ragaszkodásra serkentenek szüntelenül; itt tanuljátok meg édes hazánk létének és virágzá­sának alapfeltételét: drága anyanyelvűnket a maga tisztaságában és tökéletességében, tudva azt, hogy „nyelvében él a nemzet“; itt tanuljá­tok meg sokat szenvedett édes Hazánk történe­tét, itt fogjátok meghallani, hogy mennyi könny és vér hullott már e darabka földért, melyen böl­csőnket ringaták s mely sírunk is leend ; itt fog­ják nektek bemutatni a classicus és ujabbkori irodalmak kimagasló alkjait, a nemzeti eszmék ápolóit és hatalmas terjesztőit; itt lesz feltárva előttetek a dicső természet nagy könyve ezer meg ezer tüneményeivel s alkalmatok lesz meg­ismerkedni e tünemények vaskövetkezettségü tör­vényeivel s igy tovább. A kedvező alkalom minden irányban kínál­kozik, annak megragadása és lelkiismeretes fel­használása biztos sikert Ígér a jövőre; de ha a napokat és órákat tétlen közönynyel hagyjátok elrepülni, veletek együtt az aggódó és érettetek költekező szülőket is kínosan sujtoló eredmény­telenség kimaradhatatlan. Vigyázzatok mindenek felett egészségetekre, mert nagy a munka, mely reátok vár s bizonyára ismeritek a régi mondást: „mens sana in corpore sauo.“ Mint szemetek fényére, úgy ügyeljetek er­kölcsötök tisztaságára. Lám, a hatalmas római birodalmat a világ összes fegyverei nem voltak képesek megbontani, inig abban az ősi, egyszerű erkölcsök virágoztak, sőt magas polczról ő kor­mányozta a föld lakóit: de mihelyt felütötte fe­jét a fényűzés s az erkölcsök meglazultak, el- erőtlenedett karjaiból kihullatta világhódító fegy­verét. így van ez a nagy természetben is, az egészséges, kemény tölgy daczolni képes az eget verő viharokkal is, mig azt a fát, melyet belül­ről őrlő szú emészt, kisebb vihar is földre teríti. Legyetek szorgalmasak a természettől adott tehetségeitek kifejtésében, művelésében és ne feledjétek, hogy a vasszorgalommal párosult erős akarat és kitartás csodákat művelni képes. Legyetek engedelmesek, mert a ki nem ta­nul meg engedelmeskedni, sohasem érik meg a parancsolatra. Ápoljátok gondosan egymás iránt a testvéries szeretetet; a gyengébbek igyekez­zenek az erősebbek nyomába lépni, az erősebbek pedig támogassák amazokat a nekik adott te­hetség mértéke szerint. Őrizzétek meg és emeljétek belső és külső díszét e szép palotának, melyet összerakosgatott készség. Fogadjátok jó szívvel — Kedves Ifjak! — e tanácsokat; keljetek egymásssal nemes ver­senyre az Isten félelmében, édes Hazánk szere- tetében, a törvények iránt való tiszteiben, szülé­itek és tanáraitok iránti gyermeki és tanítványt háládatosságban, kötelességeitek kifogástalan tel­jesítésében. Szeretve tisztelt Kartársaim ! Fogadjátok e napon legjobb kívánságaim kifejezését. Adjon az Ég Nektek és kedves Családjaitoknak állandó jó egészséget, adjon kitartást, türelmet és változ- hatlan munkakedvet nemes pályátokon, hogy a gondjainkra bízott ifjú nemzedékhez kötött vá­rakozásoknak a legkívánatosabb mértékben dere­kasan megfelelhessetek továbbra is. Ajándékoz­zatok meg. mint a múltban, úgy a jövőben is nagyrabeesiilt készséges támogatásotokkal, hogy váílvetett igyekezettel közmegelégedésre intéz­hessük a ránk bízottakat. Kegyelmes Isten, jó Atyánk! Gyermeki bi­zalommal kérünk, szenteld meg nemes irányú törekvéseinket; áldásod lebegjen ezen intézet fentartói, kegyes jóltevői, elöljárói, tanárai és ta- nitványi felett; végtelen atyai szereteted tartson távol tőlünk minden oly változást és megpróbál­tatást, mely csak pillanatra is feltartoztatná a nemes munkálkodást, hadd álljon, fejlődjék és virágozzék ez intézet édes hazánk s jó magyar nemzetünk boldogságának előbb vitelére, szent egyházunk és nagy neved dicsőségére! Ezzel az 1895 6-ik isk. évet megnyitom. Különfélék. — Jelen mutatványszámunkat két ezer pél­dányban küldjük szét a lelkészi hivatalokhoz 8 egyes buzgó református világi hitrokonokhoz. — Felkérjük mindazokat, kikhez e mutatvány- számunk eljutnod, hogy lapunkat környezetükben ismertetni s ajánlani szíveskedjenek. — A tiszántúli egyházi értekezlet f. é. okt. 31-én Nagy-Váradon fogja tartani második nagy gyűlését. Az értekezletnek eddig 120 rendes, és 16 alapitó tagja van. Lukács Ödön és Simonffy Imre elnökök hívták össze ez értekezletet, mely­nek tanácskozási rendje a következő: Októb. hó 31-én délelőtt 9 órakor isteni tisztelet az ev. ref. templomban. Szónok: Szabó János, békés-bánáti esperes. Isten tisztelet után közgyűlés (a meg­határozandó helyen) a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó beszéd. Jelentés világi elnö­künk elhunytéról. 2. Világi elnök választás. 3. Ügyviteli szabályzat megvitatása. 4. A hiányzó választmányi tagok megválasztása, esetleg szak­osztályokká alakulás. 5. Javaslat a bel-misaióról. — Előadó: Csi/cy Lajos. 6. Az egyházak anyagi ügyei és az egyházfentartási alap. — Előadó: Ferenczy Gyula. 7. A diakonusi intézményről. — Előadó: Garzó Gyula. 8. A lelkészképzésről, tekin­tettel a megváltozott egyházpolitikai helyzetből folyó sokoldalú lelkészi teendőkre. — Előadó: Gulyás Lajos, ajánlók: Csécsy Miklós, Soltózz Já­nos. 8. Javaslat. Indítványok. Ezt megelőzőleg október 30-án délután az erre előre kijelölendő alkalmas helyen, ismerkedési összejövetel. Tisz­telettel felhívjuk mindazokat, kik az értekezleten részt veuni akarnak, hogy október hó 8-ik nap­jáig megjelenési szándékukat az egyházi elnöknél Nyíregyházán jelentsék be, hogy az elszállásolás jó eleve megtörténhessék. Ajánljuk ez értekez­letet hitrokonaink figyelmébe jöjjenek minél na- gyob számmal közénk, hogy erősödjünk egyhá­zunk szeretetében. — Szeremley József alsó-szabolcs hajdú- vidéki esperes egészségügyi okokból lemondott esperesi hivataláról. — Vécsei József, tornai egyh. m. gondnok indítványa az egyházi adózási rendszer tárgyában valószínűleg tárgyaltatni fogaz egyházmegyéken. Éhez mi legközelebb bővebben hozzá szólunk. Most csak anyit jegyzőnk meg, hogy az 1892-iki zsinatunkhoz épen e tárgyban nyújtottuk be 240 egyházközségünk kérvényét, melyet zsinati tör­vényhozásunk akkor levett a napirendről. Az ! eszme nem halt meg!

Next

/
Thumbnails
Contents