Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)
1892-07-23 / 28. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA Szigeten 38 ifjú állott szóbelire, ezek közül jelesen érett 1, jól 5, érett 21, visszautasittatott két hóra 7, egy évre 3, végleg elbukott 1. Kecskeméten 36 jelentkezett, közülök egysem érett jelesen, jól érett 8, érett 25, visszavettetett két hóra 2, ismétlésre uta- sittatott egy tanuló. Érdekes, hogy itt két oláh leány is volt a jelentkezők között, egyikét azonban nem bocsátották szóbelire sem. Hogy a másik átuszott-e, nem közli a fáma. Pápán szóbelire 22 növendék jelentkezett ; közülök jelesen érett 1, jól 5, érett 14, kettő egy tantárgyból szeptemberben javithat. Úgy látszik, hogy Szigeten, a hol legtöbb elesett, és Kecskeméten, a hol jelesül egy sem érett volt a censura legszigorúbb, vagy a discipulusok valának leggyengébb készületüek ? — A tanári állomásokra egymást érik a pályázatok. így közelebb is Kisújszállás két rendes -állásra 900—900 frt fizetéssel. Mezőtúr egy 8-ik rendes állásra 1000 frt díjazással hirdet pályázatot. Amoda julius hó 21-ig, emide aug. 1-ig nyújtandók be a „szabályszerű kérvények. Mindkét állomás elfoglalandó szept. 1-én.-- Az állami iskoláknál tanárhiányról panaszkodnak, a mi vidékünkön meg néptanító hiányról. Azt megfoghatni, miért hogy nálunk nincs bőség néptanítókban? 150— 200 , írtig levő béres fizetés bizony nem csinálhat bőséget. Hanem hogy az állami iskoláknál! Különfélék. A szatmári prot. irodalmi kor alakuló gyűlése augusztus 8-án a délutáni órákban le end Szat- máron, a ref főgimnázium egyik termében, s erre ez utón is meghívjuk az érdeklődőket. A szervezőbizottság. — T- olvasóinkhoz. Midőn lapunk jelen számát a múlt félévi összes előfizetőinknek megküldjük — egyszersmind kijelentjük, hogy a kik az előfizetést meg nem újítják, vagy kötelező megrendelést nem tesznek — azoknak több számot a lapból nem küldünk. Az eddigi számokat a szerkesztő távolléte miatt megküldtük az összes régi előfizetőknek, több számmal azonban nem alkalmatlankodunk. Szatmárit, 1892. évi julius hó 20-án. A kiadóhivatal. — A tiszántúli egyházkerület: közgyűlés augusztus hó 23-ik s következő napjain lesz Debreczenben. Előzőleg lelkészképességi vizsgája lesz azoknak a lelkészjelölteknek, kik a hittanszaki tanfolyamot az 1890/1 iskolai év előtt végezték be. A második lelkészkópes- ségi vizsgálat aug. 21-én veszi kezdetét, még az nap a gyakorlati szónoklat is megtartatik. Az első vizsgázók aug. 21-ikén d. e. egyházbeszédet Írnak a majd kiadandó vezér igéről; délután pedig theol. értekezést. A második vizsgázók odahaza készítenek egyházi beszédet a Csel. XX. 24 verséről: „Semmivel nem gondolok, az én életem is nékem nem drága.“ stb., és káté magyarázatot a IX. űrnapjára eső 26-ik kérdésről. Aug. 20-án már jelentkezniük kell a vizsgázóknak a püspöki hivatalban. Aug. 22-én tanügyi bizottsági gyűlés lesz ; 27-én, a rendes gyűlés végeztével pedig lelkész avatás, melyre az illetőknek előző nap d. e. 9 órakor kell jelentkezniök, magukkal vivén lelkészképességi mindkét bizonyítványukat, esperesi ajánló levelüket, nemkülönben a 2-ik lelkészképességi vizsgára készített egyházi beszédjöket. — A szatmári ev. ref. egyházmegye rendes gyűlése augusztus 8-án lesz. E gyűlés főbb tárgyai lesznek: esperesi jelentés elintézést nyert ügyekről, — folyó ügyek, •— egyházmegyei képviselő s lelkészjelölő bizottsági tag választása, — egyházmegyei számoltató szék újból alkotása, — tisztikarra beadott szavazatok felbontása, — népiskolai tanügyi bizottság kiegészítése, — szavazás elrendelése zsinati rendes és pótképviselőre stb. — Turgonyi Lajos mezőtúri református lelkésztársunkat nagy bánat sújtotta le ; egyetlen fia Elemér, második éves joghallgató, egyszersmind az országos szinészeti gyakorló iskola egyik jeles növendéke, f. hó 16-án öngyilkos lett. — Hogy mi vitte a végzetes tettre, nem tudni. Elég az apának azt tudnia, hogy többé nincs fia. Bizony sírva mehet utána a koporsóba. A vigasztalás forrása kiapadhatatlan, merítsen belőle ő is, hogy lelke a bánatnak súlya alatt össze ne törjön. — Meghalt az ország Csanády bácsija is. Ritka jó lelkű, becsületes, hazáját rajongásig szerető ember volt, egyike az egykor hires „Hót magyarénak. A Bocskyval való atyafiságra sokat adott a jó öreg, de nem is tagadta meg vérét halálig. A nagy-kereki-i Bocsaky-kastély övé volt, mig el nem pazarolván hazafias czélokra szép domíniumát, a kastély is idegen készre birt s ő, a volt tulajdonos, egy idő óta már csak az ős Bocskay-kastélylyal szemben levő zsellér házacskában lakott. Ennyi maradt számára a földiekből. De megmaradt lelke szakadásig szívós hajthatlansága, önzetlen tiszta jelleme. Egykor valamikor egyházmegyéjének is volt godnoka, s mint ilyen, lelkesen közdött Tisza Kálmán oldala mellett a patens ellen. Hirtelen jött halála ; még 16-án az országházban volt s 19-én már, kiterítették Nagy-ke- rekiben. Nyugodjék békével. Álmodjék zavartalanul [ lelke egyetlenegy eszményképéről: a független Magyarországról. — Értesítés. Némi szégyenkezéssel hozom a nagy | közönség tudomására, hogy néhai Révész Bálint kiadandó müveinek első kötetével, tőlem nem függő, név. nyomdai technikai akadályok miatt nem tudtam az Ígért időre, f. hó 1-re elkészülni. Nehány iv már ki van nyomva s most már remélem, hogy az akadály elhárul s a mü ezen hónapban mindenesetre az előfizetők kezében lesz. Debreczen, 1892. julius 1. Csiky Lajos. — Samassa érseket a király 25 éves jubileuma alkalmából kőztudomás szerint a Szent István-rend nagy keresztjével tüntették ki. Az érsek nem volt : itthon a jubileumon. Mikor hazajött s Eger városa I ünnepélyesen fogadta, állítólag e szavakra fakadt: „Mikor az egyházért, királyért és hazáért egészségem feláldozásával, életem koczkáztatásával utaztam, fáradtam, azt hitték, magas bronz és kitüntetések után nyargalok. Mikor a legnagyobb sérelmek után hallgatva visszavonultam, azt hitték haragszom és bosz- szura gondolok. És mikor — mintha semmi se történt volna — ismét visszatértem a közmunkához, azt hitték, újból keg3',eket vadászok. És ők bocsátottak meg nekem. És mikor meghallották, hogy diszhintóm készül (t. i. a jubileumra), kötelességüknek érezték, hogy előre kifizessenek. És keresztül vitték a legnagyobb kitüntetést nekem, a kit agyon rágalmaztalak, a kivel vesszőt futtattak, a kit oda hívtak, a hova nem törekedtem és a kit eldobtak onnan, a hova ők hívtak engem. Ha semmit sem adtak volna, ón hódoltam volna legmélyebben ott, a hol mindenki hódolt. De ők kétségbe vonták hódolatom tisztaságát s onnan is elűztek. Ez a kitüntetés éppen most, ez a porig alázott. Ezt nem érdemeltem.“ Ritka önérzetes hang, pláne kath. főpap ajkairól, egyáltalán nem vagyunk hozzászokva az ilyes hanghoz. Eger érseke, úgy látszik, még mindig szilárd gerinczü férfiú, ott hajlik csak, a hol ö neki tetszik. — Pankotai lelkész, Kosa Károly pályázatra hívja föl Timotheusainkat, maga mellé káplántanitóságra. Fizetést ad havonta 20 frt s ágynemű, mosás és világításon kívül teljes ellátást. Az állomás szeptember hó elsején elfoglalandó.