Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)
1892-09-10 / 35. szám
2 REFORMÁTUSOK LAPJA nő gyöngéd szervezetével, hivatásával s mindnyá- junk érdekeivel. Leány-gimnázium! . . hát bizony ezzel tullőt- tek a ezélon modern pedagógusaink. Ha ezen intézmény csakugyan életbe lép, előcsatára lesz az a nő-emancipációnak, mely felforgatja elsőben is a boldog családi kört s aztán zűrzavaros khaószszá teszi a társadalmat. „Xe bontsátok meg a régi mesgyét! Xe küzd- jetek a természet törvényei ellen!“ Sz. — Németország. A németországi katholikusok nagygyűlése augusztus 30-án nyílt meg Mainz városában. Tárgysorozatából felemlítjük, hogy a pápához hódolati feliratot intéztek: a pápa jubileumára, mely 1893. februárban lesz, péterfiíléreket gyűjtenek, Rómába nagy zarándoklatot rendeznek, minden kegyhelyre bucsuj árások lesznek, hogy a pápa felszabadulásáért fohászkodjanak stb. Nagy kifakadások történtek a liberális sajtó ellen, a papságot felhivják, hogy ne fizessenek eiő a szint nem valló sajtóra, sőt ingyen se fogadják el azokat, hanem támogassák a jó kath. szellemű sajtót. Majd a hitvallásos iskolák mellett akademizáltak, panaszolták, hogy a német középiskolákban szemérmetlenül terjesztik a keresztyénellenes tanokat s ezek okozzák a socialdemok- rácia terjedését. Felhívja a nagy gyűlés a kath- szüléket, hogy gyermekeiket kath. nevelésben részesitsék. A jezsuiták visszatelepítésére propagandát szerveznek s addig nem nyugosznak, mig a jezsuiták vissza nem fogadtatnak Németországba. A népmissziókat minél inkább fel fogják karolni, mint szinte a Mária-kon- gregácziókat. Gröber képviselő élesen kikelt Baden és Wür- temberg ellen, hol a szerzetesek sokat szenvednek. Ha, úgymond, szabad igy bánni a szerzetesekkel, akkor a párisi kommunistáknak is joguk volt a párisi érséket agyonlőni, a palotákat petróleummal fölégetni. Mindezek rendes tárgyai szoktak lenni a német katholikusok nagy gyűléseinek, de azért a világ nem ' változik meg, az istentelen liberálizmus terjed tovább s a katholikus sziget partjai omladoznak . . . Az emberiség nem megy vissza a középkorba, a karaván folyvást halad. — Berlinben 54000 kath. házaspár lakik, kik közül 26.000 él vegyes házasságban s az ezekből származó gyermekek 85°/0-a a prot. egyház javára esik. Nos, hát a természeti jog . . . TiU ezü Tisza Kálmán jubileuma. Komárom városa nagy és fényes ünnepségek szintere volt e f. hó 5-én. Az e napra összehívott dunán-inneni egyházkerületnek, mint tudjuk, egyetlen tárgya Tisza Kálmán 25 éves buzgó főgondnokságának ünneplése volt. Az ünnepély a komáromi ref. templomban a „Jövel szentlélek Ur Isten“ szép énekünk elzengzé- sével s Antal Gábor ácsi ref. lelkész emelkedett szellemű imájával nyilt meg. — Ezt követte az egyházkerületi közgyűlés Pap Gábor püspök és gróf Gyürky Ábrahám társelnöksége alatt; fölhiván a püspök a közgyűlést, hogy Beöthy Zsigmond vezetése alatt egy egyháziakból és világiakból álló küldöttség kérje föl az ünnepeltet a gyűlésre való megjelenésre. Néhány perez múlva riadó éljenzéssel fogadta a közgyűlés, és az ünnepélyre megjelent küldöttségek nagy közönsége a magyar díszben társelnöki székét elfoglalt tőgondnokot. Papp Gábor püspök lelkes beszéddel üdvözölte őt, melyre az ünnepelt terjedelmesen s egyház és vallás politikai vonatkozásokban gazdag beszéddel válaszolt. E választ — mint valóban meg is érdemli — egész terjedelmében hozni fogja következő számunk. Tisza beszéde után a püspök királyunk lelkesedett éljennel fogadott következő táviratát olvassa föl: „Őszinte rokonszenvvel csatlakozom azon örömteljes szerencsekivánatokhoz, melyekkel önt, mint huszonöt év óta az evangélikus reformált egyház dunántúli kerületének főgondnokát hitsorsosai és számos tisztelői e mai napon üdvözlik. Adja mindenható, hegy mindenkor érdemdús működését egyháza és a közügyek érdekében még számos éven át folytathassa.“ Ferencz József. Ezután a tisztelgő küldöttségek üdvözlete következett, melyeket az egyházkerületek részéről azok elnökei, a pápai ref. főiskola részéről dr. Horváth József igazgató, a dunántúli (összes egyházmegyei gondnokok részéről Gyürky Ábrahám gróf, — s a különböző helyi hatósági testületek részéről azok főnökei vezettek az ünnepelt elé. A temlomi tisztelgések végeztével a „Jó pásztorhoz czimzett vendéglő helyiségeiben ősi szokás szerint 500 teritékü lakomához gyűlt össze a közönség, melynek folyamán Papp Gábor püspök a király éltetésével nyitotta meg a köszöntök sorát, majd Boné Géza az ünnepeltet, ismét Papp Gábor Csáky Albin gr. vallás- és közoktatásügyi minisztert, Beöthy Zsigmond Pelikán altábornagyot, Yáli esperes az evangélikus hitvallású testvéreket, Czike esperes az ev. ref- testvér egyházkerületeket, Antal Gábor tanácsbiró A lomb felett dalolt egy kis madár ... ... Hogy nem vagy itt, az is jól tudja már! Egy ifjú nő halálára. Eltávozál! hiába szállt tehát Az égre fél a férj imája. Üres a ház s fölötte elborult A fájdalom gyász éjszakája. Bölcsőben sir kis árva gyermeked, Siró hangját nincs a ki értse meg. Miért hagyád el őket ily korán ? Miért hagyád el enyhe fészked ? Egy szebb hazába szállva, mért hagyád Szeretteid viharnak s vésznek? . . Neked ott fent örök tavasz virul, De fájdalom leng sírod ormirul. Virág valál az élet kertében, Nyíló virág — derült ég alatt. Föléd borult dús lomb gyanánt a férj, Melletted egy kis bimbó fakadt. A kis madár azóta nem dalol, Pusztán maradt a lomb, lesárgult. Nyíló virág elhervadt, elveszett S a fakadó bimbó elárvult. A kis madár elköltözött veled . . . Sírod felett zengi dalát neked. Zugó vihar feletted átrohant, Letépte a nyíló virágot. Te boldog vág}', eltávozál innen És itt hagyád ezt a világot. De bölcsőben sir árva gyermeked, Siró hangját nincs a ki értse meg. De nem! tudom, hogy eljösz hozzájok Elringatod a bölcsőt majdan, Kis gyermeked mosolyg majd álmiban S oly boldog lész megint, mint hajdan. Álma felett viraszt védszellemed. . . . Letört virág Isten, Isten veled! Biki Károly.
