Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)

1892-08-27 / 33. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 7 tudjuk kivívni, hogy a katholikus szellem ismerete nélkül elő sem adható középkor kathedrájára egy megbízható kath. férfin neveztessék ki. Ugyan próbálkozott-e a magyar katholicizmus az egyszerű elvi kijelentésen kívül, melylyel jogait az egj-etem kath. alapjaira fentartotta, csak egy szóval is érvényesíteni befolyását az egyetem veze­tésére vagy a tanárok kinevezésére. Igaz, azt mondták, rendetlenek a viszonyok. Annál nagyobb az ok, hogy rendeztessenek, mert nem élhet a magyar katholiczizmus bizonytalanságban év- tizedről-évtizedre. És ha bizonyos hazafias tekin­tetekből nem sürgettük ügyeink rendezését addig, mig az alkotmányos állam meg nem erősödött, annál sürgősebb kötelesség az ma, midőn látjuk, hogy a konszolidált magyar állam a katholiczizmus jogait, igazságait, szabadságait el nem ismeri, hanem teljesen a protestáns érdekek hálójába került. Ezzel az állam­mal szemben nincs többé helye a várakozásnak, ezzel az állammal le kell számolnunk, nehogy az számoljon le velünk. Ámde lehet-e erre kilátás kath. autonómia nél­kül és lehet katholikus autonómiára kilátás a mai kath. irányzót mellett? Csak építsék a protestánsok egyetemüket, mi odaadjuk .ahhoz a kath. egyetem köveit. Tanügy. '= A debreczeni ev. ref. fögyimnázium értesitőj 1891 92 évről. Közzéteszi Tüdős János igazgató. — Közölve volt benne Kulcsár Endre főgirnn. tanár székfoglaló értekezése: Arany János elbeszélő irályá­ról. Tanított ez intézetben 17 rendes tanár. Tanulók szám volt 673. Ezek közt református 519, r. kath. 24, izraelita 59. Minden tantárgyból jeles 63, jó 157, elégtelen 166. Ösztöndíjban részesült 116, jutalomban 41. Egész tandíjmentes volt 33. Tápintézetbe volt 178. Az I. II. IV. és V. osztályokban párhuzamos osztályok voltak. • — Értesítő, a reformátusok debreczeni főiskolá­jában a tanitóképezdéröl és elemi iskolákról. Szerkesz­tette Joó István igazgató. Közölve van fbenne azon emlékbeszéd, melyet Joó István tartott Ámos Come- nius születésének háromszázados ünnepélyén 1892. márczius 28-án a kollégium imatermében. Tanított a tanitókópezdében 8 tanár, áz elemi iskolában 8 tanító. Tanulók száma a tan. képezdében I. o. 30, II. o. 29, III. o 35, IV. o. 19. Tanítóságra kibocsáttatott az óv fo­lyamán 9 növendék. Tanulók száma az elemi isko­lákban 530, év végén 463. A gyakorló iskolába járt 61 tanuló. — A debreczeni női kereskedelmi tanfolyam fényes és meglepő sikere után igen nagy az érdeklődés a jövő iskola évi tanfolyam iránt, mely október 1-én veszi kezdetét. Nemcsak helybeli tekintélyes keres­kedők, iparosok és polgárok leányai készülnek a keres­kedői pályára, hanem számos vidéki szülők is Írtak már ez érdekben a kereskedelmi és iparkamarának, valamint a női kereskedelmi tanfolyam igazgatósá­gának is. Felvilágosítás gyanánt értesítjük a szülőket és gyámokat, hogy a beiratások ez évben csak szeptem­ber iO-ig tartanak. Azon 15—18 éves hölgyek, kik 4 polgári, vagy 4 felsőbb leányiskolát végeztek, rendes hallgatók gya­nánt felvételi vizsgálat nélkül irattatnak be. Azok pe­dig, kik a törvényszabta qualificatioval nem bírnak, vagy az előirt kornál idősebbek, felvételi vizsga és korengedély iránt a nagyméltóságu m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz folyamodhatnak, mely folyamodványok a női keresk. tanfolyam igazgatósá­gához: czegléd-utcza ref. felsőbb leányiskola helyisé­gében, naponta benyújthatók, hol részletesebb felvilá­gosítást is nyerhetnek. Az előkészítő tanfolyam azon nők részére, kik­nek felvételi vizsgát kell tenniük, már augusztus 15-én veszi kezedtét. Az igazgatóság. — Elemi iskola a nőgyleti arvaházbin. A debre­czeni jótékony nőegylet újonnan épített leány-árva- házában az árvák számára elemi iskolát szándékozik már ez év őszén megnyitni. Az iskolában mérsékelt tandíjért kívülről is járhatnak be növendékek. A nő­egylet elnöke Yeresné Szathmári Teréz úrnő a városi ! közigazgatási bizottsághoz kérvényt adott he, hogy i ezen kellően berendezett, okleveles tanítónővel ellá­tandó magán elemi iskola részére a nyilvánossági jo­got kérje ki a közoktatásügyi minisztertől. A közi­gazgatási bizottság a legjobb ajánló feliratot terjeszti a miniszter elé. Ä 360 frtal és teljes ellátással díja­zott tanítónői állomásra a pályázat már meg van hir­detve ; a felszereléseket is megvették egy közelebb megszűnt magán nevelő intézettől. Ezen iskola tanitó- nőjóül megválasztotta a nőegylet Székely Melinda kézdivásárhelyi tanítónőt. Különfélék. — Dávidházy János és Segesváry József. Mindket­ten esperesek, elébbi a debreczeni egyházmegyében, utóbbi a nagykárolyiban. Dávidházy J. esperes — mint lapunkban közöltük volt — a bárándi lelkészválasztási ügyben fellebbezéssel élt egyházmegyéje ellen. Úgy az egyházmegyei közgyűlés, mint az egyházmegyei bíróság ! megerősítette a barándi lelkészválasztást, s az esperes mindkét esetben fellebbezett. — Most vesszük a nagy- károlyi egyházmegye esperesének, Segesváry József ur­nák a közelebbi m.-szálkái közgyűlésen felolvasott espe- resi jelentését, melyben a többek között ez van mondva: ; „Képtelenségnek tartottam s tartom ma is, hogy az es- , peres, mint ilyen, egyházmegyéje többségének határoza­tát, ha ez, az ő intézkedését változtatja meg, bárhova is fellebbezze; hiszen az esperes hivatalos minőségben, mindig az egyházmegye helyett intézkedik, s intézkedé­seiről köteles lévén ugyanannak jelentést tenni, ha ez egyik vagy másik intézkedését megváltoztatja, teljesen jogával élt s ha ez az esperesnek nem tetszik, ha ön­érzetét, vagy igazságszeretetét sérti, ha azt bizalmatlan- sági szavazatnak tekinti, ám mondion le, de mig espe­res, mig madátumát le nem teszi, addig az egyházmegye többségével szemben ellentétes állást foglalni el, és an­nak határozatát fellebbezni felsőbb fórumokra, ez szerin­tem következetlen és nem korrekt eljárás.“ A kommen­tálást t. olvasóinkra bízzuk. — Péntek Perencz lelkésztársunk egy nyílt levelet intézett híveihez, az érszentkirályi egyház közönségéhez, s azt megküldte több barátainak, lelkésztársainak is. Eb­ből tudjuk meg, hogy az erdélyi ref. egyházkerület igaz­gató tanácsa P. F. kollegánkat az egyháztörvény 400. §. b. d. g. és h. pontjaiba ütköző vétségek miatt hiva­talától felfüggesztette s a vizsgálat megejtésére a 407 §. alapján a kolos-kalotai egyházmegyei bíróságot delegálta. Elmondja P. F. kollegánk a nyílt levélben, hogy őt espe­rese, Nagy László rendszeresen üldözi, erős vádakkal lép fel Nagy László ellen. Mindezekhez azonban a vizs­gálat előtt nem szólhatunk, de fenntartjuk hozza jogun­kat. Ugyan e nyílt levélből értesülünk, hogy P. F. kol­legánk megalapította az „Első magyar protestáns sajtót.“ Szept. 1-én Tasnádon megkezdi működését a „Közpapok Lapja“ és a „Protestáns Hirlap“ kiadásával. Őszinte szívből kívánunk a vállalathoz szerencsét! — A bajai ev. ref. templomot f. hó 14-én avatta fel Szász Károly püspök ur nagy és díszes közönség jelenlétében. A templom 8000 frt közalapi tőkesegélylyel épült, éppen úgy, mint Erdélyben a brassói ref. templom. A közalap áldásos működését tehát templomok hirdetik már. Mire mehetnénk, ha a domestikát egy országos ref. egyházi közpénztárrá alakítanánk át, 2 millió frt évi bevétellel, mint azt már többször fejtegettük.

Next

/
Thumbnails
Contents