Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)
1892-08-13 / 31. szám
6 REFORMÁTUSOK LAPJA lalása a magyar kormány ellen, — az erőszakos té- ritgetések, reversálisok, a felekezeti békebontás, a minden téren való katholizálás . . . mindezek csak üres hangok Szikszai ur szerint, miket fülünk mellé kell bocsátanunk, meg se hallanunk s ellenök semmit se tennünk. Hadd menjen minden a maga utján. Minden úgy van jól, a hogy van! Ez is elv, de a restek elve. Nagy szégyennek és szerencsétlenségnek tartanók, ha többen követnék ez optimismust közülünk. Irodalom. — Halotti imádságok, irta néhai Révész Bálint. Sajtó alá rendezte és kiadta Csiky Lajos, debreczeni ref. theol akadémiai tanár. I. kötet 8 r. 303 lap. E kötetben van összesen 63 halotti imádság. Közönséges, bármely halott felett mondható 7, gyermekek, ifjak felett 14, családtalan ifjak felett 8, családtalan nők felett 7, családos férfiak felett 13, asszonyok felett 11. Nemzetünk történetének fontosabb mozzanatai alkalmával mondott imádság 3. Első és utolsó fohász 12. Bírálatot Írni e könyvről nem lehet, de nem is szükséges. Megbírálta már Révész B. imáit e mai élő református nemzedék, midőn annyi ezer templomban vele imádkozik sok ezernyi nép minden napon. R. B. az imádkozás mestere volt. Külső lelkülete, nemesen érző szive, egyszerű és mégis fenséges bibliai zamatu nyelve örök becsűvé teszik minden imáját, melyből magasra szárnyal az Istenhez való vágy. — Halotti imádságaiban pedig mintha látnok könyezni a mélyen megkeseredett apát, ki két szép gyermeket tett a sírba s ki úgy maradt, mint a megszedett szőllő, öreg korára, gyermektelenül. A szív, mely annyi sebből vérzett, átérezte a mások fájdalmát is a koporsók felett. Együtt sirt a sirókkal, együtt imádkozott a gyászban ülőkkel s mint az ur szolgája, mutatott nekik a halálban életet. Ez a meleg közvetlenség ömlik el R. B, halotti imádságain, ez teszi azokat felülmulhatatlanokká. Nem hisz- szük, hogy csak egyetlen lelkész asztaláról is hiányoznának ezen kötetek, miket most már gyors egymásutánban fog kiadni Csiky Lajos theol. tanár, a boldogult püspök irodalmi hagyatékának rendezője és kiadója, kinek szintén köszönettel tartozunk, hogy e remek müveket megmentette az enyészettől. A kötetek megrendelhetők a kiadónál előfizetés utján. Bolti ár magasabb leend, egy-egy köteté 2 forint 50 krajczár. Különfélék. — Tiszántúli főgondnoki 25 éves jubileum szept. hó 4-ik és 5-ik napjain fog megtartatni Komáromban, az egyházkerületi közgyűléssel kapcsolatban. A jubiláns főgondnokot Pap Gábor püspök fogja üdvözlő beszéddel fogadni a gyűlésen s beszéd közben átadja az ünnepeltnek az egyházkerület üdvözlő iratát s a kerületi tisztviselők arczkópeit magában foglaló disz albumot. Aztán fogadja az ünnepelt az egyházi, katonai és polgári küldöttségeket. Az ünnepélyt disz ebéd fejezi be. A jubileumra a testvérkerületek is meghivattak. — Lukács László laczfalusi g. kath. lelkészt egyébiránt oláh izgatás miatt a szatmári törvényszék pörbe fogta s ellene a vizsgálatot megindította. — A bihari ref. egyházmegye aug. 3-iki közgyűlésén olvastatott a prot. felsőbb leánynevelö-intézet felállítása ügyében kiküldött bizottság jelentése, melyből azon erős meggyőződést merítették a jelenlevők, hogy 3 szomszéd egyházmegye támogatásával valamikép csak felállíthatják az annyira óhajtott és szükséges felsőbb növeldét. Kapcsolatban ezzel Csák Máté bizottsági pénztárnok jelenti, hogy e nemes czélra a legelső pénzbeli adományt mélt. Ritoók Zs. gondnok ur adta, átadván e czélra zsinati napi dijait, 75 Irtot. Örömmel s köszönettel vétetett tudomásul s vajha e szép és nemes példa ev. ref. vallásu megyebeli előkelőink részéről utánoztatnék. — Ezen referádát olvassuk a nagyváradi „Szabadságiban az egyházmegye e fontos tárgyáról. Á második esztendőre tehát a n.- váradi ref. felsőbb leányiskola ügye egy bizottsági jelentésig haladt s eddigi eredmény 75 frt alaptőke és egy erős reménység. Igazán jól halad ez az ügy Szent László s az apáczák városában. A szatmári ref. főgimnázium VII. és Vili. osztásának felállítása czél- jából rövid 4 — 5 év alatt 60 ezer frtot gyűjtöttünk össze a kis Szatmármegyében. A nagy Biharország- ban, 200 ezer magyar református lélek mellett egy leányiskolát vájjon hány óv alatt állitanak fel ? — A Szatmárnémeti ev. ref. főgimnázium fenn- tartótestülete 1892. évi augusztus hó 31-én — szerdán — délelőtt 9 órakor a főgimnázium rajztermében (II. emelet) rendes ülést tart, melyre az érdekelteket tisztelettel meghívja Szatmártt, 1892. augusztus hó 12-én az igazgatóság. — Tárgyak: 1) Igazgató jelentése az intézet szellemi állapotáról. 2) Jelentés a •pénztárak állapotáról és az 1890—91. évi számadások vizsgálatáról; a pénztárnok felmentése.3) Az igazgató tanács felterjesztései: a) a vallástanári állás, Szabados Ede tanári oklevele, c) igazgatótanár választás, d) rajztanári állás, e) Szabados Ede tanár állandósítása, f) a gimnázium első osztályába 60 tanulónál többnek fel nem vehetése. 4) A fenntartó testületekre vonatkozó egyházkerületi határozatoknak idejében és külön megküldése iránt kérelem. 5) Az igazgatótanács elnökének és 10 tagjának megválasztása 5 évre, meg pedig 6 a szatmári-, 4 a németi ev. ref. egyházból. 6) Penntartótestületi elnök és jegyző választása három évre. — Augusztus hónapban első ünnepekről ezeket olvassuk a Bőd Péter munkájában : Szent Lőrincz napja. Laurentius Mártyr volt Rómában diakónus, akiről irta Ambrósius, hogy mikor látná Sikstust a püspököt, hogy vitették a halálra, azt kiáltotta: hová mégy a fiad nélkül atyám ! A püspök azt parancsolta, hogy viseljen jó gondot az eklézsia kincsére, melyet hallván az üldözők, kényszeritették, hogy adja elő a kincset a császárnak, ő harmadnapot kívánt, hogy hadd gyűjtse egybe. Az alatt a koldusokat összegyűlvén, megmutatta, hogy az az eklézsia kincse. Reménységökben megcsalatván az üldözők, erősen rnegnehezteltek s elevenen megsütötték Lőrinczet rostélyon, aki midőn süttetnék, semmi kint nem látott, hanem igen kedves gyönyörűséget érzett és azt mondotta az ott álló Déczius császárnak a megsült oldaláról: már ez megsült, edd meg. — Nagy Boldog asszony napja, melyet Szűz Mária mennybemenetelének emlékezetére ülnek augusztus 15. napján. A görögök úgy tartják, hogy Szűz Mária rendes halállal halt meg. A deákok pedig azt hiszik, hogy mikor eljött volna az ideje, hogy Szűz Mária meghaljon, az apostolok az egész világról hozzágyültek, az idvezitő is az angyalokkal hozzáment és az ő szülő anyjának lelkét magához vett ■, harmadnap múlva testét leikével egyesítette, az égbe felvitte s jobb keze felől ültette. Gálásius pápa a római konsiliummal együtt a B. Sz. Mária felvitetésének históriáját költött dolognak tartja. — István király napja. A magyaroknak első keresztyén királyok — a szentek közé íratott 1084. esztendőben. Vasas Szt. Péter napja. Ezt azért ünnepük, hogy megemlékeznek Szt. Péter fogságáról, vagy vas lánczairól, melyekkel meg volt kötöztetve Herodestől. E lánczot egy igen erősen golyvás leány a torkához érintvén, meggyógyult, melyre nézve első Sándor pápa a lánczoknak ünnepet rendelt. — Klára napja. Ez egy olasz leány volt, aki hallván Szt. Ferencz szeretetét, hozzája adta magát és az ő regulái szerint leányszerzetet állított fel, a mely mondatik az ő nevéről Ordo Clarissárum-nak. IV.-ik Sándor pápa a szentek közé irta. — Rókhus napja. Egy gazdag ifjú volt Francziaországban, aki gaz-