Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)
1892-07-02 / 25. szám
6 REFORMÁTUSOK LAPJA Bőven tárgyalja szerző a keresztséget és az úrvacsorát illető lelkészi teendőket, megadva a szükséges útmutatásokat a még nem gyakorlott lelkés’zjelölteknek. Az úrvacsoránál nem mondja ki azon szabályt, hogy: betegeknek csak urvacsoraosztás napján vihetők le a szentjegyek, — holott ellene kell mondanunk azon elharapózó szokásnak, hogy több helyen a lelkész bármikor visz kenyeret és bort a betegnek. Ez a szokás hitelveinkbe ütközik. Igen terjedelmesen és alaposan adja elő szerző a házasságra, esketésre vonatkozó szabályokat, polgári törvényeket s rendeleteket, a rokonság, sógorság, házassági fölmentvények, katonai egyének, vegyes házasokra vonatkozó tudnivalókat. Müvének e részét gyakorlati lelkészek is czélszerüen használhatják. Egy pontjára teszünk megjegyzést: „Némely kánonok a szombati és hétfői esketést is tiltják, de mindkét napon megeshetik a püspöknek vagy esperesnek tett bejelentés mellett. Bűnbánati héten, vagy ünnepnapon történő esketésnél tiltva van minden lakadalmi zaj, tehát főként a zene“. Ezt mondja szerzőnk a 123-ik lapon. A mai érvényben álló szabályok a bűnbánati héten, a vasárnapon s ünnepek első napján tiltják az esketést, egyébkor nem szükséges püspöki vagy esperesi engedély. A temetést és anyakönyvvezetést is bőven tárgyalja szerző. Végül szól a liturgus személyéről. Nem foglalkozhatunk bővebben lapunkban e müvei, nem úgy, mint szeretnénk s mint megérdemelné. Annyit jegyzünk meg róla, hogy mint tankönyv teljesen megfelel czéljának s mint segédkönyv, minden gyakorló lelkész könyvtárában méltó helyet foglaland, sőt müveit világi hitrokonaink is sok élvezetes tanúságot meríthetnek belőle. Gratulálunk szerzőnek, tisztelt barátunknak e müvéért ! Előfizetési felhívás! Tanügyi körökben igen gyakran hallható a panasz, miszerint nagy baj, hogy még nem jelent meg oly mü, mely egyrészről a teljes tanítói czimtárt tartalmazná és másrészről úgy a tanítónak, mint a tanügyi hatóságoknak s tanügybarátoknak az iskolát érintő kérdésekben lehetőleg minden útbaigazítással szolgálna. Már hosszabb idő óta foglalkoztunk a gondolattal, hogy ilyen nélkülözhetlen és hiánytpótló müvet kiadjunk, de a sok nehézség, fárasztó munka és százoldalu utánjárás, melylyel annak összeállítása jár, eddig lehetetlenné tették annak kiadását, mig végre sikerült Bányai Jakab és Rédl Ferencz nagybecskereki tanító urakat megnyernünk, kik elvállalták, hogy néhány hazai jelesebb paeda- gógiai iró közreműködésével népoktatásügyi tájékoztató tanítók, tanügybarátok és népnevelésügyi hatóságok számára az 1893. évi teljes naptárral czimmel oly munkát szerkesztenek, mely hivatva lesz úgy a tanítóknak, mint a népnevelésügy barátainak s a tanügyi hatóságoknak minden az iskola kül- és belügyeit érintő kérdésekben kimerítő és biztos tájékoztatást nyújtani. A mü terjedelme 20—25 iv. Ára 1 frt. Megjelenési határidő 1892. november hó. Tartalom: 1. Az 1893. évi naptár. 2. Néhány jelesebb tanférfiu* és paedagógiai iró arczképe és életrajza, esetleg önéletleirása. 3. Az összes élő hazai paedagógiai irók névjegyzéke. 4. Az eddig megjelent paedagógiai müvek jegyzéke, irányelvek szerint csoportosítva. Az összes tankönyvek jegyzéke: A) Engedélyezett. B) Nem engedélyezett tankönyvek. 5. Az eddig magyar nyelven megjelent ifjúsági irodalom jegyzéke. 6. Tanügyi lapok és folyóiratok jegyzéke, irányelvek szerint. 7. Az összes országos, megyei és egyház- megyei tanhatóságok. 8. Az országos közoktatási tanács szervezete. 9. Felsőbb népoktatási tanintézetek. Ilyenek: Képezdék, polgári, ipar- és kereskedelmi iskolák, felsőbb népiskolák ! továbbá alsófoku ipar- és kereskedelmi iskolák jegyzéke. 10. Tanítók czimtára. Valamennyi népoktatási intézetnél működő tanitó betűrendes névjegyzékével ; egyszersmind megyénként és működési helyeik szerint csoportosítva. 11. Tanitóegyletek szervezete. A) Az országos bizottság alapszabályai és tisztikara. B) Tanitóegyletek jegyzéke, székhelye és tisztikara. Az egyletek alakulási ideje, továbbá az azok kezelése alatt levő alapítványok ismertetése. Itt úgy az általános, mint a felekezeti tanitóegyletek felsoroltatnak. 12. „Eötvös-alap“ alapszabályai, központi tisztikara és országos osztóbizottsága. Végre vagyon kimutatása. 13. Magyarországi tanítók árvaházegyesületének alapszabályai, tisztikara és vagyonkimutatása. 14. A „Mária Dorottya-egylet“ alapszabályai, tisztikara és vagyonkimutatása. 15. Az országos tanítói nyugdíjalap állapota. 16. A tanítói nyugdíjtörvény ismertetése, tekintettel a módosításokra és magyarázó jegyzetekkel ellátva. 17. Tanszerek jegyzéke. Hogy az itt felsorolt óriási anyaghalmaz ne maradjon száraz statisztika, közbe-közbe a szakaszoknak megfelelő, a tárgyat minden oldalról felölelő irány-czikkeket közlünk. Ilyenek pl. A hatóságok viszonya az iskolához milyen legyen? Szakfelügyelet. A tanítók szolgálati viszonyainak — pragmatika — rendezése és az ez irányban megindult mozgalom mostani állapota. A tanitóegyletek működéséről történelmi visszapillantás. Tanítói és ifjúsági könyvtárak. Szaklapok feladata. Tanítóképzés stb. stb. Súlyt fogunk fektetni a csinos és tetszetős kiállításra s az lesz legfőbb törekvésünk, hogy az e műben megjelenő irányczikkek valódi belbecscsel bírjanak és igy az olvasóra tanulságosak legyenek; a statisztikai adatok csoportositásánál pedig a minél könnyebb áttekinthetőség fog szemünk előtt lebegni. Első felhívásunkban a naptári részt mellőztük, mivel azonban sokan fejezték ki azon óhajukat, miszerint müvünkhöz naptárt is csatoljunk, mi előfizetőink kedvéért nagyon szívesen hozzuk meg ez áldozatot is, és igy e mü megvétele azon előnynyel jár, hogy egyszersmind a minden müveit háznál nélkülözhetlen naptárt is pótolja; miáltal minden előfizetőnk a naptárra szükséges kiadást megtakarítja. Természetes, hogy e nagy terjedelmű és rendkívüli sok kiadással járó mü megjelenése csak akkor válik lehetővé, ha megfelelő támogatásban részesülünk, miért felkérjük Magyarország nagyrabecsült tanítói karát, a tanügybarátokat és a tanügyi hatóságokat, hogy e nagy koczkázattal és fárasztó munkával járó vállalatunkat minél tömegesebb megrendeléseikkel, illetőleg előfizetéseikkel szíveskedjenek támogatni. Tisztelettel kérjük a Tek. czimet, szíveskedjék a mellékelt levelező lap rovatait az ügy érdekében kitölteni és esetleg előfizetési előjegyzésével együtt czimünkre lehetőleg rövid idő alatt visszaküldeni. Nagybecskereken, 1892. évi április hóban. Kiváló tisztelettel P 1 e i t z Fér. Pál, kiadó. Tanügy. — A szatmári ev. ref. főgimnáziumban Kiss Áron püspök, Tóth Sámuel főjegyző és Ballagi Aladár miniszteri biztos elnöklete alatt tartott érettségi vizsgálat junius 30-án végződött be a következő eredménynyel: Szóbeli vizsgálatra állott összesen 17 tanuló, kik közül „jelesen érett“ 1, „jól érett“ 4, „érett“ 9, két hónapra visszavettetett 2, egy évre 1 tanuló. — A szatmár-németi ev. ref. felsőbb leányiskola és az ezzel kapcsolatos elemi iskola évzáró vizsgálatait jnn. hó 23., 24- és 25-én tartotta meg az iskola nagytermében; 25-ón d. u. volt a tornavizsgálat; 26-án d e. pedig az ének-, zene és szavalati vizsgák. Különös érdeklődést keltett a szülők és tanügybará- tok körében, hogy az iskola ez évben mint minisz- terileg megerősitett s nyilvánossági joggal felruházott elsőrendű felsőbb leányiskola először mutatta be magát. Amint arról meggyőződtünk, ez év, tekintve a minden irányban felmutatott meglepő sikereket, nemcsak teljes joggal sorakozik az előbbi évekhez, hanem jóval felülmúlta azokat is. A vizsgálatok befejezése után dr. Farkas Antal az igazgatótanács elnöke nagyszámú előkelő közönség jelenlétében meleg sza-
