Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)
1892-08-06 / 30. szám
II. évfolyam. Szatmár, 1892. ausztus 6. 30. szám. REFORMÁTUSOK LAPJA. EGYHAZTARSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. xrs E‘"= .mx § SZERKESZTŐSÉG: hová a lap szellemi részét illető minden küldemény és az előfizetési pénz is küldendő: Györgytelek, Szatmármegye, valamint az esetleges reklamácziók is intézendők. E LO FIZETÉSI AR : Egy évre.........................................4 Irt. Fél évre .........................................2 fit. Bér mentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok vissza netn adatnak. — Névtelen vagy álnév alatt érkezett közleményekre nem reflektálunk. — Hirdetések jutányos áron közöltetnek. — Egyes szám ára 10 kr. X® "EJK A jövő vallása. Hinni a szentháromság egy Istenben, imádni Istent lélekben és igazságban, élni szent és kegyes életet az evangyéliom törvényei szerint: ez a lényege a mi református vallásunknak, és ez meg- • egyezik úgy az ész törvényével, mint a kijelentett Isten-igével. A katholikus vallás pedig a külsőségekben keresi a lényeget. Az egyház által megállapított hitczikkeket, hagyományokat egy rangba helyezi az evangyéliomi kijelentéssel, sőt az egyház tekintélyét előbbre teszi a biblia tekintélyénél. Az isteni tiszteletet külső formákban, a szertartások gyakorlásában helyezteti. A vizsgálódó emberi elme mint végokon állapodik meg az Isten gondolatában; érzi, tudja, hogy Istennek bálával tartozik s önkéntelenül imára nyílik ajaka, hogy dicsőítse az Isten nevét. A hálaérzet ezen önkéntelen kitörésében a lélek a legmegfelelőbb alakját találja fel az isteni tiszteletnek a prot kultusz formájában. A hálával megtelt szív fohásza egyenesen felszáll a magasba Istenhez ; nem kell annak oltár, nem kell annak áldozó pap, nem kell közbenjáró, mert ezekben csak megütköznék s miattuk talán fel sem emelkedhetnék a szív fohásza. Valódi okos, müveit keresztyén tehát félre tolja Istenhez közeledésének utjából mindazon akadályokat, miket a gyarló ember az egyház nevében és tekintélyével oda állított Isten és ember közé. 0 maga akar Istenéhez közeledni, ő tisztán látja az odavezető utat, nincs szükség arra, hogy gyertyákat gyújtsanak szemei előtt, füstöléssel, zene hangjaival hódítsák el érző eszközeit . . . Félrevonul tehát inkább, nem megy templomba, hol lelkére bilincseket rak az egyház; imádkozik inkább otthon, csendben magánosán s tudja, hogy az Ur kedvesen veszi imáját, mert lelki nyugalommal ajándékozza meg imája után. így gondolkoznak a művelt világi katolikusok nagy részben s igy közelednek lassanként a prot. felfogáshoz. Természetes dolog, hogy a papság szorosan ragaszkodik az egyház által megállapított kultuszformához, noha fel sem lehet tenni, hogy magok a papok ne tartanák a czeremóniákat a lélek bilincseinek. A kath. egyház, hogy a maga tekintélyét fentartsa — erőszakoskodni kénytelen a lelkeken. S minthogy tanainak félelmes ellenségét látja a protestáns szabadabb és a lélekhez méltóbb felfogásában, — kényszerítve érzi magát elnyomni a protestántizmust ott, a hol teheti. Minden okos és müveit ember úgy fogja fel a vallást, hogy az a léleknek kizárólagos egyéni tulajdona, az szent és sérthetlen, mint maga az Isten. Hogy én hogyan tisztelem és imádom az én Ot' O J Istenemet, abba beleavatkozni nincs joga semmiféle földi hatalomnak. Hogy kiki a létező vallásfelekezetek közül melyikben keresi és találja fel lelki nyugalmát, ahoz nincs köze semmiféle papnak. Mindenki saját maga felelős az Ur előtt arról, a mit z életben cselekedett. Az emberi társaságnak, az államnak csak annyi joga van a vallás körül, hogy megkívánhatja, miszerint a vallás gyakorlata ne ütközzék össze mások jogaival s az állam törvényeivel. Ez ma a liberális felfogás a vallásról. Ezt a felfogást magáénak vallja a protestantizmus is — ellentétben a katholicizmussal, — mely erőszakkal a maga módja szerint akarná idveziteni az összes emberiséget, rá akarja oktroálni, erőszakolni a maga hitét minden emberre, pedig épen a vallás az, mit erőszakolni senkire nem lehet. Az erőszak, mit a katholicizmus elkövet, nemcsak a lelkeken, de a testeken is uralkodni akar. Ő akarja kormányozni a társadalmat, az államot, a világot. Elve az, hogy az egyház a legelső intézmény a világon, annak minden ember engedelmeskedni tartozik. S az egyház neve alatt érti a katholikus egyházat, mely áll a papokból, élükön a pápával. A laikus rendnek okoskodni, gondolkozni nem szabad, kötelessége pusztán az engedelmesség. Mig az emberiség a feudalizmus békjóiban sinlett, addig könnyű volt a katholicizmusnak uralkodni a lelkeken. Innen van, hogy a kath. egyháznak természetes szövetségesei voltak az absolut kormányok, együtt igázhatták le a népeket s tartották őket lelkileg is sötétségben, tudatlanságban. A reformáczió képezte azon szellemi forradalmat, mely visszaadta az embernek jogait, szabadságát, felemelte az emberi méltóság magaslatára, honnan megismerheti Istent, megismerheti az igazságot. A
