Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)
1892-12-24 / 50. szám
■4 REFORMÁTUSOK LAPJA volna értelme, l;a a kötelező polgári házasság ellen konczessiónak volna tekinthető, aminek azonban azt egyik konfesszió sem tekinti, amint azt a két protestáns vallás zsinatja már ki is mondotta, de az állam sem tekintheti ezt ellenkoncessziónak, mivel arra nézve e két kérdés csakis annyi értékkel bir, ameny- nyit annak a konfessziók tulajdonítanak.“ Egy zsinati okmány. Tartozunk azon 281 gyülekezetnek s másfélezer presbyter-társunknak, kik az általunk hozzájok küldött zsinati kérvényt aláírták, azzal, hogy ime közöljük az arra hozott bizottsági határozati javaslatot, mit a zsinat magáévá tett s elfogadott. A kérvényi bizottság javaslata igy hangzik: „Bizottságunk tekintettel arra, hogy zsinatunk a két első ülésszakban letárgyalt s a harmadik ülésszakban végleg megállapított törvényekben magyar ref. egyházunk minden tagozataira kiterjedő egyetemesség és egység elveit félremagyarázhatlanul kifejezésre juttatta — úgy a törvénykezés, igazgatás tekintetében ; tekintettel arra, hogy az egyetemes ref. eg3^há- zunk részére törvényhozási lag kiutalt államsegélyt a segélyezettek eddig sem közvetlenül az államtól, hanem az országos konvent arányos elosztása alapján az illető egyházkerületek belkörü intézkedéséből saját egyházi főhatóságuk utján kapták; tekintettel arra, hogy az állami eredetű egyházi használatú javak felosztásának s igy a felekezetközi viszonyoknak ily modorban való bolygatására a hazánkban ez idő szerint mutatkozó egyházpolitikai forrongás időszaka legkevésbé látszik alkalmatosnak, — különben is zsinatunk az ágostai testvér egyház zsinatával érintkező 24-es bizottság kiküldésével gondoskodott arról, hogy az állam segélyének, illetőleg egyházaink s iskoláink fentartása iránti közreműködésének, a két prot egyházra nézve a hazai kultúra érdekében végzett szolgálataik arányában megfelelőbb és méltányosabb kieszközlése módját és kulcsát megkeresvén, annak végrehajtását a konvent által alkotmányos utón szorgalmazzák ; tekintettel végül arra, hogy az egyházadózásról a tiz éves tapasztalatok s azóta fölmerült szükségekre és igényekre lehetőleg minden irányban kiterjeszkedö törvény le van tárgyalva és megalkotva: mindezek alapján sem ezen kérvények érdemleges tárgyalását nem ajánlja, sem ez időszerint a tárgyak rendjén túl lévén haladva — valamely különös intézkedés iránt javaslatot tenni szükségesnek nem látja, mert egyetemes egyházunk egységének és a bár lassú, de biztos és alapos fejlődésnek garancziáit az ! ezen három ülésszakon hozott és hozandó törvények- j ben s azok szellemében . való együttes működésben keresi.“ íme ezt tette magáévá a zsinat. Sokat mondhatnánk, de minek? Majd elmond- jjuk máskor. Csak annyit, hogy a zsinat a felemelt államsegélyben keresi egyházunk anyagi erejét s nem akar a birtok- és keresetaránylagos egyházi adózás alapjára helyezkedni, pedig épen Tisza Kálmán mondta Pápán, hogy az állam a segítség arányában követel jogokat s befolyást magának, s ha ezt nem akarjuk, nincs más tennivalónk, mint saját anyagi erőnket fokozni, Az államsegélyt mi is akarjuk, átmenetileg, de meggyőződésünk, hogy a magyar ref. egyháznak s talán nem sokára minden más egyháznak is a saját maga anyagi erején kell megszervezni önmagát. így, a hogy most állunk, csak máról holnapra élünk, hiányzik lábaink alól a biztos alap. Egy északi széláramlat elsöpörheti az államsegélyre alapított exis- tencziánkat s akkor nehéz lesz felépíteni a romba dőlt egyházat. A zsinatról. Zsinati referádánk kiegészítéséül közöljük még a közetkezőket: Az iskolaügyi törvényjavaslatba Győri Lajos indítványára a következő szakasz vétetett be: „Az ev. ref. egyház iskoláiban működő tanítók kötelesek a tanítás mellett tanítványaiknak vallás-erkölcsi életére is főgondot fordítani. Magán- és családi életükben nemes példaadással mozdítsák elő a vallásosságot és erkölcsiséget. Nyilvános életűkben a törvényes felsőbbségnek engedelmeskedvén, a lelkészekkel szembon a tisztelet és függésen kívül szeretettel viseltessenek, A politikai pártküzdelmekben előfordulható tüntetésektől szorgosan óvakodjanak.“ Karácsony este. Magas, boltíves palotában Pazar fény, nagy, hangos öröm ; Kívül rongyos, szellös ruhában Kis árva áll fagyos rögön. Fent csillogó csecsebecséknek Nincsen se szeri, se száma; Lent alig bir már fagyot, éhet A szegény kis rongyos árva. ,Fiam, ki vagy?' — — „Fázó szegélykő, Kinek nincsen pártfogója“. . S viszi magával melegébe Egy rongyos viskó lakója. Oh jászol, jászol, bethlehemi, — Isteníiának bölcsője — Mikor fog téged megérteni Paloták ura, úrnője ? ! (Majtis.) F. VARGA LAJOS. K .............Józsika halálára. Ot t bent csengő kaczaj közt osztják A „kis Jézus“ ajándékit, — Künt egy árva fájó sóhaját Szellők viszik föl az égig. Óh, hogyha csak századnyi részben Örülhetne ő itt alant! Sóhajt------s ime mögötte éppen Me gszólal egy bizalmas hang, Kicsiny bölcsöt puhára vetve, Lágy ringatás himbált vígan. Menny szált fölé, ha jött az estve A csillagok sugáriban .... Bölcső ölén kis gyermek szendereg, Körülte repked nagy, fényes sereg. Kicsiny bölcső fényes sugárral Kőrülfolyottan áll s ragyog .... Köszöntik — ég szelíd dalával
