Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)

1892-12-17 / 49. szám

REFORM ATU SOK LAPJA pontnak, most sem szavazza meg azt, — helyreigazítja azonban Kovács Albert azon szavait, hogy ez a pénztár csak a fakultások javára lett volna a bizottságban meg­szavazva, mert azon pénztár terhére sok egyéb szük­ségletek is lettek utalva. Következik a névszerinti szavazás. A kölcsönpénz­tár tervezete 76 szóval 16 ellen elvettetett. 18 tag távol volt. A jelentés többi pontjai elfogadtattak. Napirend másik tárgya az iskolaügyi bizottság ja­vaslatának harmadszori felolvasása, mely után Tisza Kálmán a letárgyalt törvények felterjesztésére egy öt tagú bizottság kiküldését hozza javaslatba. Elfogadtatott. Tóth Sámuel jegyző telolvassa a kérvényi bizott­ság jelentését az egyház anyagi megszerveztetése tár­gyában beadott 231 kérvényre vonatkozólag, mely sze­rint a kérvényi bizottság jelenben nem látja már szüksé gét annak, hogy a végleg elfogadott törvények meg- bolygattassanak á kérvények tárgyalása által. B i k i Károly mint a kérvények benyújtója köte­lezve érzi magát, hogy felemelje kérő szavait azon 231 egyház s másfélezer presbyter mellett, kik azon kérvé­nyeket aláírták, — kéri a zsinatot, hogy ne utasítsa el egy rövid, hideg jegyzőkönyvi végzéssel azon gyüleke­zeteket, midőn módjában áll a zsinatnak teljesiteni a ké­relmet, mert nem kérik azok a gyülekezetek, hogy a már meghozott s véglegesen elfogadott törvénynek csak egy betűje is megváltoztassák, nem a mának, hanem a jövendőnek kérnek és nem egyebet, mint azt, hogy a zsinat akár egy külön bizottsága akár a konvent által készíttesse el az egyetemes egyház olynemü statiszti­káját, mely hűen kimutassa az egyház tényleges szük­ségleteit s a fedezetet; e czélból kéri a benyújtott kér­vényeket a konventhez áttenni érdemleges tárgyalás végett. B á n f t y Dezső báró nem akarja a kérvények tár­gyalása, vagy a konventhez való utalása által a már megalkotott törvényeket megbontani, mert ez nem volna egyéb, mint a zsinatnak önmaga ellen s eddigi munkál­kodása ellen való törekvés, és egészen más alapra való helyezkedés, mint a mit a zsinat eddig elfoglalt. Ajánlja a kérvényi bizottság javaslatának elfogadását.*) Elfogad- tátott. Olvastatott a kérvényi bizottság jelentése és javas­lata az amerikai ref. egyházak zsinatának üdvözlésére. A javaslat helyesléssel elfogadtatott. Zsinatunk kifejezést ad annak, hogy részéről elfogadja az egybeköttetést az *) A kérvényi bizottság javaslatát közölni fogjuk. Szerk. — Már kérem tessék megbocsátani, a hol Te­kintetes asszony lakik, ott Téns urnák is lakni kell... Jaj, ha én kiadnám Moszatfalván, hogy „Nagy- tiszteletű s Tudós“ ur vagyok, mennyire konfundál- nák magokat, hogy: hát a Tiszteletes asszonyt hogy is szólitsák már illendő titulussal ?! No hát a’ mondó vagyok, hogy előttem nincs becsesebb könyv a „köny vek-köny vé“ -nél; abban meg alig találok egy-egy szebb, erőteljesebb passust emen­nél : „Tiszteletes mindenek között a házasság és a fertelmesség nélkül való ágyasház.“ — „Tiszteletes!“ Az apostol ennél szebb kharakterisztikust nem talál a házassági édes, szép viszonyra nézve. Hollá jó uraim, barátaim, felsőbb és alsóbb rendű ismerősim, kiknek valaha eszetekbe jut megtitulálni a moszatfalvi örökös al papságra predesztinált lóvitát, el ne bérmáljátok szegénynek a czimét holmi bom­basztikus „Nagytiszteletü és Tudós“-félére, mert egyet­len büszkesége az volt még idáig, hogy: „Tiszteletes“ — mindenek között, mint a förtelmesség nélkül való ágyasház. Ha ez egy büszkeségétől is megfosztjátok, mi marad számára e sub lunáris világban. Hát csak hagyjátok meg neki, hadd legyen egy valamije, arra kér bizalommal Töprengő Ézsaiás. Alias ALTEREGO. északamerikai református egyházak zsinatával, s e czél­ból a konventre bízza az élő egybeköttetés fentartását. Decz. 3-iki ülés. Az ülésnek kiemelkedő tárgya volt az egyházak és lelkészek szükségleteinek megállapítására kiküldött bizottság jelentése. Beterjeszt a bizottság egy munká­latot e czim alatt: „Kimutatása a magyarországi ref. egyház etőtelen egyházai és 600 forinton alól levő lel- készi állomásai szükségletének. Összeállította Széli Kál­mán bizottsági előadó.“ E kimutatás szerint a szükség­let végösszege 353 egyház és 699 lelkészi állomás után mint évenkénti hiány 137,124 forint. Megjegyzem, hogy ezen kimutatás csak hozzáve- | lőleges, tájékoztató munkálat, tele van téves adatokkal; j oly egyházakat s lelkészi állomásokat vesz segélyezen­dőknek, a melyek a segélyre szorulva nincsenek. Épen azért a konvent egy teljesebb munkálatot fog késziteni. Olvastatott ezután az ágostai testvérekkel együtt i működő bizottság jegyzőkönyve, melyben javaslatba ho- ! zatik, hogy a két prot. egynáz konventjéből egy közös | bizottság küldessék ki a közös ügyek időnkénti ellátá­sára (delegáczió). Zsinatunk a konventet tekinti ilyen szervnek s bizottságot nem választ. Olvastatott a tiszáninneni egyházkerület felterjesz- í tése, melyben arra kéri a kerület a zsinatot, hogy fog­laljon állást a íenforgó egyházpolitikai kérdésekben. Tisza Kálmán indítványára a zsinat ekkor zárt értekezletté alakult. Decz. 5-iki ülés A bejelentések után a testvér ágostai egyház zsi­nati bizottságával közösen tárgyalt ügyekről felvett jegy­zőkönyvet vették tárgyalás alá. A jegyzőkönyv első pontja szerint mind a két zsi­nat utasitja az egyet, konventeket, hogy évenként és időszakonkint egyenlő számú tagokból álló bizottságo­kat küldjenek ki, melyek a szükséghez képest a közös ügyek megvitatására összegyűlnek, de a nélkül, hogy elhatározási joguk volna bármely irányban. A zsinat ez indítványt elfogadta. Közösen érdeklő ügyekben a bizottság kimondta, hogy a gyenge anya- és leányegyházakban élő mindkét protestáns felekezethez tartozó hívek vallási ügyeinek ápolásáról az erősebb felekezet köteles gondoskodni ; szükség esetén az egyházi funkcziókat akármelyik pro­testáns felekezet papja végezheti. A zsinat ezt a pontot is nagy többséggel elfogadta. Az állami javadalmazás kérdésében a közös bizott­ság elhatározta, hogy az állami javadalmazás fölemelé­sét fogja kérni s utasitja a konventeket, hogy ezt az ügyet állandó figyelemmel kisérjék. Az indokolásban ki van emelve, hogy a két prot. egyház olyan kulturális feladatokat végez saját költségén, a melyeknek költségei az államot terhelnék. Éhez képest állami dotátiója a két egyháznak sokkal kevesebb, mint a mennyi őt megilletné, más egyházakhoz képest pedig elenyészőleg csekély. A zsinat Kovács Albert felszólalása után e pont­hoz is hozzájárult. A közös bizottság közösnek tekinti a protestáns humanitárius intézeteket is és a zsinatokat utasitja, hogy miután az ez irányban való együttműködés sikeresebb volna, hatáskörükben ily értelemben intézkedjenek. Egy közös protestáns fakultás tárgyában az ág. ev. bizottság a saját zsinatához fog előterjesztést tenni, hogy nem tartja-e lehetőnek azt, hogy a ref. zsinat ál­tal egy ref. theológiai fakultás létesítésére irányuló ha­tározatát oly módon támogassa, hogy az illető fakultás protestáns fakultássá bővíttessék ki, a nélkül, hogy ehez az állam segélyét kérné. A tábori lelkészekre, a nem felekezeti iskolákban való vallás tanításra és a fegyházi lelkészekre vonatkozó határozatokhoz a zsinat hozzájárul. Az egyházpolitikai kérdésekre vonatkozólag a jegyző­könyv a következőket tartalmazza: „Az ág. hitv. zsinati bizottság részéről indává-

Next

/
Thumbnails
Contents