Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)
1892-12-10 / 48. szám
6 REFORMÁTUSOK LAPJA ján a leánygyermekek az anya vallását követvén, be vannak Írva a katholikus anyakönyvbe mint törvénytelenek ; a fiúgyermekek pedig az apa ' vallását, be vannak írva a ref. anykönyvbe mint törvényesek. Hát t. ház egy eset a sokból ama kibonyolithatlan jogi konfúziónak illustrálására, mely többféle, egymással nem kongruens felekezeti házassági jognak egyenjogúságától ered. De t. ház, hisz tudjuk mindnyájan, hogy szomszédságunkban mindenfelé a polgári házasság egyik, másik alakja már belévén hozva, a magyar állampolgárok bonahde a külföldön kötnek oly házasságokat az ottani törvények szerint, melyek a hazában egyedül divó törvények szerint nem érvényesek. Teszik ezt bonafi.de, megengedem, nem törvényes alapon, mert rájuk a hazai törvények mérvadók, de teszik ezt, majdnem legyőzhetetlen, tévedésbe vezetve a tényleges helyzet által. És évek múlva jönnek rá, hogy gyermekeik a hazai intézmények szerint törvényteleneknek tekintendők és családjok belbékéje és anyagi jövője is a legnagyobb veszélyben van. Hát t. ház, tarthatók-e a jogbiztonság szempontjából ezek az állapotok? De tovább megyek : tarthatók-e a közmorál, a közerkölcsiség, a házassági kötelék szilárdsága szempontjából? (Általános élénk helyeslés!) És megvallom a közmorált bántó jelenségek észlelése volt az, mely engem lassanként és fokonként meggyőzött a reform, föltétien szükségességéről. — Mert lehet mondani, egész Európában nincs ország, a melyben a házassági kötelék lazasága, a házasság felbontásának könnyűsége oly mértéket ért volna, mint minálunk. Szomorú hírnévre vergődtünk Európában. Idegen államok polgárai igen sajátságos, egyes megjelenésükben néha nevetséges, de összeségükben szomorú kerülő utakon iparkodnak maguknak a magyar állampolgárságot egyidőre megszerezni, csakhogy,ez időt családjuk felbontására felhasználhassák. (Általános helyeslés.) Lehet mondani, hogy a szomszédállamok összes családjoga és házassági joga szemetének lerakodó helye vagyunk. (Általános tetszés.) És ezzel össze vau kötve egy másik jelenség. Minthogy a kath. egyházjog a házasság felbontását nem ismeri, minthogy vallásváltoztatás utján a házasság felbontását igen köny- nyen lehet elérni: nap-nap után olvasunk eseteket, melyekben tisztán a házassági kötelék felbontása és uj házasság kötése végett vallási cserebere eszközöltetik. (Általános élénk helyeslés.) Már most kérdem, vájjon a közmorál, a vallás tekintélye, a konfessió szilárdságába és komolyságába fektetett hitnek ez állapotok megfelelnek-e? Nem a legnagyobb mértékben alkalmatosak-e ezek arra, hogy aláássák nemcsak a házassági kötelék szilárdsága iránti tiszteletet, hanem aláássák a vallásoknak tekintélye, a vallásos meggyőződésnek komolysága iránti hitet? (Élénk helyeslés.) Pedig. t. ház, a választás igy áll előttünk: vagy ennek a status quo-nak fenntartása, vagy az egységes, a házassági kötelék szilárdító, állami törvény- hozás elvére való áttérés. (Igaz! Úgy van! a baloldalon ! Mert arról talán nem álmodozik senki, hogy ezen állapotok szanálásának még egy módja is lehetne: hogy ezen állapotokat szanálni lehetne talán az által, hogy az egyik egyháznak házassági jogát ismét dominánssá tegyük és a többi egyházak házassági joga felett privilégiummal, tulhatalommal ruházzuk fel. (Igaz, úgy van!) Aki ily törekvéseket gondolna, aki ilyen terveket forralna, azt tudtán kívül, vagy öntudatosan, az ország belbékéjének legveszedelmesebb ellensége volna. (Igaz! Úgy van!) Mert, t. ház, hivatkozott t. képviselőtársam tegnap a regnum Maria- numra s oly kifejezéssel ólt, a mely iránt a legbensőbb hagyományos kegyelettel viseltetem; de ha ő ezzel azt akarta mondani, ha ezzel úgy akarta odaállítani Magyarországot, mint egy tisztán katholikus országot, és ennek folytán azzal az igónynyel lépne fel, hogy törvényhozásunk ilyen jelleggel bírjon: ak- j kor ennek a feltevésnek, az elvekről nem beszélek, a tények a legmerevebben ellenmondanak. (Igazi Úgy van ! balfelől.) A statisztikai tények tanúsítják azt, hogy ezen országnak lakosságából 58 százalék az, a mely mindkét ritusbeli katholikus és 42, százalék, mely más egyházak kötelékébe tartozik. És igen nagy különbség van, t. ház, a középkori és a modern államok közt. (Igaz! Úgy van!) Ázon középkori álllamokban, melyek egy fejedelem személyében és egy számra nézve csekély arisztokrácziában birták jogi egyéniségüket, a mely arisztokráczia személyesen végezte a védelmet és személyesen viselte az állami feladatok terheit : ott a fejedelmek és ezen kiváltságolt osztálynak jellege, az egész államra rásütötte bélyegét; de a modern államnak, mely polgárai összeségóben bírja alapját, mely védelmét polgárainak összeségétől várja, mely fennállásának anyagi eszközeit a polgárok ösz- szességónek egyenletes adójából szedi, más jellege nem lehet, mint az,, amelyet neki polgárainak ösz- szesége kölcsönöz. (Általános élénk helyeslés.) És ha polgárainak összessége különböző egyházak, különböző felekezetek közt oszlik meg, akkor ez állami egyesség kardinális feltételeinek szétbontása nélkül nem lehet más az alapelv, mint az egyenjogúság és a szabadság. (Általános élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Én ezért, t. ház, véghetetlenül sajnálnám azt, hogy ha ezen akczió, a melyet a t. képviselő ur kilátásba helyezett, valóban megindulna. (Élénk helyeslés a jobb és baloldalon.) Sajnálnám azt mindenekelőtt hazánk érdekében; mert a t. képviselő ur azt mondta ugyan, hogy ő ezen ellenakczió sikerében és eredményében nem kételkedik, a háznak másik oldaláról is azt mondták, hogy az eredményeken nem kételkednek és kiki győzelmét az általa képviselt és egymással szemben álló elvi irányzatnak tulajdonítja, e fölött nem akarok vitatkozni; bizonyos csak egy dolog: az, hogy akárki lenne a végeredményben győztes, maga a küzdelem a hazára nézve a legvégzetesebb leendene. (Általános helyeslés.) És ezen küzdelem felidézéséért — szerintem — nem lehetne elviselni a felelősséget, mert erre a küzdelemre nincsenek provokálva az egyházi faktorok, (Igaz! ügy van!) mert a tervbe vett reform az egyház érdekeit nem sérti, (Igaz! Úgy van! általános helyeslés) s más államok tapasztalatai bizonyítják, hogy az egyházi házasságkötés nem szenved a polgári házasságkötés által .s én azt hiszem, (Igaz! Úgy van! balfelől.) hogy ebben az országban minden faktor oda fog hatni és közre fog működni, hogy az egyházi házasságkötés továbbra is általánosan érvényesüljön. (Általános élénk tetszés.) És ha az egyházak lelkészei abban, hogy az egyházi házasságkötés teljesítése a hívek buzgóságától függ, uj ösztönt nyernek arra, hogy a magasztos hivatásukat megkettőzött buzgóság- gal töltsék be, hogy a hívőkre gyakorlandó erkölcsi befolyásuknak minden tényezőjét fokozott mértékben érvényesítsék (Általános zajos éljenzés,) aminthogy remélem és bízom, hogy tenni fogják: akkor ezen reform az általános egyházi hitéletre nemcsak sor- vasztólag nem, de inkább élénkitőleg fog hatni. (Általános zajos éljenzés és taps.) Nagyon jól tudom, hogy sok lenne az egyház férfiaitól követelni és kívánni, hogy ezen reformot előmozdítsák, Ez talán reájuk nézve erkölcsi lehetetlenség. Hanem azt talán az előadottak nyomán szabad várni és reményleni, hogy ők abban ne lássák azt, a mi benne nem foglaltatik: az állam ó,s egyház közötti harczot és békének megbontását,, (Élénk helyeslés.) ne lássanak abban hadüzenetet. (Általános helyeslés.) Ha ez hadüzenet volna, akár az én egyházam, akár más egyház, első sorban pedig azon egyház ellen, amelyhez én tartozom; ha az ellen támadást intézne bárki is: első sorban találna engem annak védelmében. (Általános helyeslés és éljenzés.) De t. ház, azokat az állapotokat, a melyek a