Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)
1892-11-19 / 45. szám
4 REFORMÁTUSOK LAPJA az emberi szellemnek egy-egy mértföld-mutatónál megállapodni nem lehet, kik nem tudják felfogni ama szavak értelmét: a betű megöl, a lélek megelevenít. Hadd legyen a protestántismus felekezetekre darabolvajcsak a szegletkő legyen örök, melyen az áll! csak a lélek legyen egy és ugyanaz! Külsó formákban eltérhetünk egymástól, csak a bibliától el ne távozzunk 1 A komáromi jubileumot izékké rágták már, de még ez izéken is rágódnak a kerületi papigyülések, mint teszik azt a garam-szent benedeki esperességi gyűlésen, hol az e tárgyban fölvett jegyzőkönyvben ilyen passzusok fordulnak elő: „Az egybegyült korona (papigyülés) nem hagyhatja szó nélkül a komáromi esetet, nevezetesen Pap Gábor superintendens urnák az ország herczegprimásával, ő felségének az apostoli királynak első tanácsosával és közjogi méltóságával szemben tanúsított sértő fellépését .. . Nemcsak mint papok tekintjük ez ügyet, hanem mint az ország választó polgárai, és mint ilyenek azt kérdjük Pap Gábor superintendens és nem püspök úrtól — ezen czim jogosultságát tőle megtagadjuk — honnét vette magának azt a bátorságot, hogy az ország első közjogi méltóságát a nyilvánosság terén megsérteni merész volt? A superintendens ur, midőn apostoli királyunk Ő felsége által a herczegprimási kinevezési okmányban parancsolt herczegprimás iránt tartozó tiszteletről megfeledkezett, ugyan gondolt-e arra, hogy a hallatlan sértésért képes lészen-é elégtételt adni?“ Mily mélységes sötétségben ültök ti, kik e szavakat papírra tettétek, ott a garam-szent-benedeki kerületben ! És még mint az ország választó polgárai beszélnek ők a prímás közjogi méltóságáról, mint a király első tanácsosáról . . . holott az ország minden választó polgárának tudni kell annyit, hogy a korona első tanácsosa ma, alkotmányos fogalmak szerint, a felelős magyar miniszterelnök, a prímás közjogi méltósága pedig megszűnt, a prímás tényleg ma a magyar kath. egyház főpapja, közjogi helyzete az alkotmány keretében nincs. Még mint a római pápa született követe sem toglal el az állammal szemben semmi jogi hatáskört, mert a bécsi nunczius képviseli Rómát monarchiában. S hogy Pap Gábor püspök, a király által parancsolt tartozó tiszteletről a herczegprimás iránt megfeledkezett! Oh be simplex beszéd ez. Nem érdemes a ten- tára, hogy ezzel tovább foglalkozzunk. fásba, — két tanszéket alapított Debreczen város, egyet a debreczeni református egyház, tehát 8 tanszék már megvan a nélkül, hogy a kerület egyházainak vagy egyes tagjainak áldozatkészsége érintetett volna. SŐt be van jelentve már egy újabb 80 ezer frtos alapítvány e czélra. Teljesen és jogosan hisszük, hogy a hiányzó összeget a protestáns buz- góság és hagyományos áldozatkészség rövid idő alatt ös$ze fogja hozni. A debreczeni főiskola állani fog a következő alkatrészekből: I. Theológiai akadémia öt tanszékkel, TI. Jogakadémia 8 tanszékkel, TIT. Bölcsészeti fakultás 12 tanszékkel, IY. Tanitóképezde 7 tanszékkel, V. Főgimnázium 16 tanszékkel. Összesen 48 tanszék, 81,890 írt költségvetéssel. Ezen költségvetési szükségletből fedezve van 73,910 forint, tehát csak 8000 frt az évi hiány, melynek alapot kell teremteni A bölcsészeti tanszékek 2000 frt tanári fizetéssel vannak számítva, de később emelkedésre van kilátás. A gimnáziumi és tanitó- képezdei tanszékek javadalma 1400 frt fizetés és 300 frt lakbérben javasolhatnak megállapittatni. Ezen szervezethez sokat lehet pro et contra szólam. Első sorban azt, hogy a debreczeni főiskola elsőrendű feladata lelkészeket és tanitókat képezni az egyháznak, tehát a theológiai akadémiát s a tanitóképezdét kellene először is magasabb színvonalra emelni, oda, hogy azt a külfödiek is látogathassák, mint hírneves akadémiát. A prot. tanárképzés egy csonka bölcs, fakultáson nem nyújt elegendő garancziát, hogy versenyt tarthasson az egyetemi tanárképzéssel. A hires prot. tudományosság elég erős-e ma már, hogy a világ elé lépjen, nem vall-e szégyent az állami fakultások mellett? No de az intézők bizonyosan számot vétettek a nehézségekkel. Mi ne keressük az árnyékot készakarva, adjuk át inkább magunkat annak a jóleső örömnek, hogy egy oly főiskolánk lesz Deb- Ireczenben, melyre önérzettel, büszkeséggel tekinthet minden magyar protestáns ember. A debreczeni főiskola újjászervezése. A zsinat által kiküldött bizottság a múlt héten tartotta üléseit Tisza Kálmán elnöklete mellett a debreczeni bölcsészeti s a kolozsvári theológiai fakultások szervezése tárgyában. A határozat az lett, hogy felszólítják az evangélikusokat is a hozzájárulásra, bár e két fakultáshoz állítandó tanszékek költségei, melyekről gondoskodni kell, 14 ezer írtra mennek évenként. Az egyházi adókivetés e czélokrai teljesen mellőzve leend, hanem megkezdik a gyűjtést a legszélesebb alapon, az összes egyházkerületekben. Ez a bizottsági javaslat fog a zsinat elé tejesztetni. A debreczeni főiskola újjászervezésére kiküldött bizottság jelentése szerint a bölcsészeti fakultás 12 tanszékkel lenne felállítandó, ebből öt tanszék ellátását a főiskola teljesiti, és pedig a meglevő bölcsészeti tanszéket, a Cseh-Szombati, a Ré- csey, a Szrtóri s a Gróf Dégenfeld alapítványokból fenntartandó tanszéket áthelyezik a bölcsészeti fakul(i —í. Polgári házasság kath. világításban. Már két évvel ezelőtt irtuk, hogy a felekezeti viszonyok megoldásának egyedüli útja és módja lehet a kötelező polgári házasság behozatala. Két év óta sokszor és sokat irtunk e kérdésről, talán az unalomig is. íme a polgári házasság behozatalaa küszöbön áll. Az országos szabadelvű párt, a kormány, O felsége a király elfogadták az elvet s a liberális fejlődésnek mintegy alapkövévé tették a polgári házasság intézményét Örvendetes jelenség, hogy úgy az Apponyi pártja, mint a függetlenségi és 48-as párt egyértelem- ben van e kérdésben a kormánynyal. Az ország képviselete, lakossága magáévá tette immár e szabadelvű intézményt, s hisszük, hogy akár az elvet tegyék le a törvénykönyvbe most egyelőre, akár rövid időn az egész intézményt léptessék életbe, elenyésző kisebbség lesz az Magyarországban, mely ez intézménynek ellene mond. Azt tudjuk, hogy a kath. papság ellene van, de hát Magyarország nem szabhatja magát a kath. papság kedvéhez, a pápa kívánságához, még ha azt
