Reformátusok Lapja, 1892 (2. évfolyam, 25-51. szám)

1892-10-15 / 40. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 7

javak jogos tulajdonosa? Végeredménj'ben kimondja, hogy a magyar kath. egyház sérthetlenebb tulajdonjoggal bírja javait, mint a nemesség.

Szerintünk nagy a különbség a magán tulajdon és az egyházi javak közt. A magán tulajdon mindig egy személyé, egy családé, vagy intézeté. Ezek szabadon és korlátlanul rendelkeznek vagyonukról. A kath. egyház azonban csak haszonélvezője az egyh. javaknak, azok felett korlátlan rendelkezési joga nincs. A régi nemesség királyi donatio alapján nyerte birtokát s azzal szabadon rendelkezhetett; — a püspökségek, káptalanok stb. azonban bizonyos feltételek és kötelezettségek mellett, alapítvány-levelek folytán nyerték a javakat, melyeknek nemcsak állagáról, de jövedelméről is számolni tartoztak. Azok az egyházi javak nem szűntek meg soha államjavak lenni, ha az állam bizonyos czélokra egyházi kezelés alá is adta azokat. Tessék csak megnézni a régi törvényeket, melyek rendelkeznek az egyházi javakkal; Kálmán, Zsigmond, Mátyás királyaink idejében e javak felett mennyi változtató rendelkezéseket tesznek törvényeink. Tessék csak meggondolni, hogy a nagyobb javadal- masok még ingó vagyonukról sem rendelkezhetnek szabadon. Hogyan lehet hát azt állítani hogy a kalh. egyház sérthetlenebb tulajdonjoggal bírja javait, mint a nemesség.

— „Andrea“ czime azon 18 ivre terjedő eredeti regénynek, melyet a „Képes Családi Lapok“ a magyar müveit olvasó közönsége legkedveltebb szépirodalmi lapja, mint jutalomregényt ad jelenleg olvasóinak. A „Képes Családi Lapok“ e regény kiadásával ismételve igazolja azt, hogy nemcsak a lap keretén belől ad kedélygyö- nyörködíető. szivet emelő, lelket nemesitő olvasmányokat, mi által nemzeti kultúránk érdekében valóságos missziót teljesít, hanem megmutatta azt is, mily helyesen tudja megválasztani regényeit. Andrea valóságos tanregény, melyben egy sokat hányatott s önhibáján kívül a sorstól üldözött leány életrajzával ismerkedik meg az olvasó Cserneczky Gyuláné ügyes tollával megírva. — A regényt, de különösen a „Képes Családi Lapok “-at melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe, mely lap évenkint 4 ily regényt ad olvasóinak, csekély 6 írt évi, 3 frt félévi s 1 frt 50 krnyi előfizetési dij után, ha az előfizetők a regények csomagolási dija fejében 4 regény után 80 kr, 2 regény után pedig 40 krt küldenek a ne vezett lap kiadóhivatalába Budapestre, Nagykorona-utcza 20. szám.

TANÜGY.

Tanitohiány. A tiszaninneni egyházkerületben 20—25 iskola áll üresen, melybe nem kapni tanítót. Ugyan hogy is lehetne 2—300 frtra fogni ma müveit embert, kivált ha • az a fizetés naturálékból, a hívektől jön össze s mely felényire devalválódik a valóságban. Ezen kell ám segíteni a zsinatnak, és pedig az egyetemes közpénztár felállítása s a birtokaránylagos egyházi adózás megállapítása által. Hogy is mondá Tisza Kálmán egy év előtt Pápán? „saját anyagi erőnk fokozása“ az egyedüli mód, mely által magunkon segíthetünk. Ha nem segítünk magunkon, betelik rajtunk a bibliai szó: elvész az a nép, mely tudomány nélkül való. A tudományt pedig a papok és tanítók adják a népnek.

Az erdélyi ref. egyházkerületben múlt évben az iskolakötelesek száma volt 61.560. Van 433 ref. iskola, 496 tanító. Felekezeti iskoláinkba járt 27,075 gyermek, más iskolákban tanult 21.187. Az iskolába nem járók száma felette nagy, de azt nem lehet megállapítani, hogy a ref. tanköteles gyermekek közül hány jár más feleke- kezet iskoláiba. (De hogy nem lehet! Szerk.) Az erdély- részi 15 vármegyében különben van összesen 3014 iskola, ezek közül állami csak 217, községi 245. A többi mind felekezeti. Nyelvre nézve a 3014 iskola közül magyar tannyelvű csak 1176, tehát majdnem kétharmadrésze az iskolának idegen nyelvű. Nagy fontosságú feladat vár

itt az államra. A kié az iskola, azé a jövő. Segélyezze a ref. felekezeti iskolákat, melyek kivétel nélkül magyar tannyelvüek s a nemzetiségiek helyett állítson állami iskolákat.

— Az iskolamulasztások miatt sok a panasz. A tanév megkezdődött, az iskolakötelesek ki lettek adva a községi elöljáróknak, ámde a törvény idevonatkozó §§-ai nincsenek végrehajtva. Biharmegyében egy időben — most nem tudom, úgy van-e?—az volt az eljárás, hogy az iskolamulasztásokat az iskolaszéki elnök két példányban adta ki, egyiket a községi bírónak, másikat a megyei tanfelügyelőnek küldte be. A tanfelügyelő e kimutatásból ellenőrizte a községi elöljárót s ha a büntetést végre nem hajtotta a községi biró, saját zsebéből kellett az iskolamulasztók birságát megfizetni. Ezzel az lett elérve, hogy igazolatlan mulasztás alig fordult elő s iskolázatlanul alig maradt gyermek Biharmegye magyar vidékén. Mert az oláhságról ott ezt nem mondhatjuk. Hasonló eljárást más megyékben is meglehetne kisérteni. Jelen viszonyok mellett az iskoláztatás szomorú statisztikát mutat.

— Szamosujvár a millenium emlékére alapítandó gimnázium felállítására 200 ezer frtot szavazott meg.

KÜLÖNFÉLÉK.

— A dunamelléki ev. ref. egyházkerület közgyűlését gr. Tisza Lajos egy békés hangulatú elnöki megnyitóval vezette be, kijelentvén, hogy a komáromi jubileumon tartott beszédek felekezeti türelmességről és mérsékletről tettek tanúságot s aki ez ünnepélyeket más színben akarja feltüntetni, az vagy szántszándékosan ferdít, vagy félre van vezetve. A zsinat tárgyalásairól megemlékezve jelezte, hogy a két prot. zsinat közös tárgyalásra kiküldött bizottságának lesz feladata az elke- resztelési kérdésben megtenni a szükséges lépéseket, ezért nem tartaná czélszerünek e kérdést a kerületi gyűlésen felvetni. Reméli egyébiránt, hogy ez a kérdés minden irányban megnyugtatóan fog megoldatni, a törvény- hozás bölcsessége által. Majd Szász Károly terjesztette elő püspöki jelentését. Az elkeresztelési kérdésről azt mondá, hogy ő a küzdelmet mindig az állam tekintélye, a törvény tisztelete érdekében folytatta, még pedig a legnagyobb hidegvérrel és lehető kímélettel. Az élesebb hang, mely az utóbbi időbben hallatszott, csak viszhang volt a túlsó tábor támadásaira. Nem akar szenvedélyes hangot használni, mert sohasem felejtkezik meg arról, hogy „első sorban magyarok vagyunk és csak azután protestánsok.“

— A bányakerületi ev. egyházkerület közgyűlésén Fabinyi Teofil kerületi felügyelő s utána Sárkány Sámuel püspök, az elnöki megnyitóban s püspöki jelentésben egyértelmüleg hangoztatták, hogy az ev egyház az 1868. 53. t. ez. épségben tartását és annak végrehajtását kívánja. Az ev. egyház a szentesített orsz. törvények megtartásával akarja s fogja védeni jogait. Remélik, hogy az elkeresztelési kérdés, ha nem is rövid idő alatt , de meg fog oldatni minden félnek megnyugtatására.

— A dunamelléki ev. ref. egyházkerületben f. hó 2-án tartott lelkészavatási ünnepélyen dr. Szabó Aladár theol. tanár, Szabó Lajos kisszentmiklósi, Katona Fe- rencz szóládi, Szekér István verebi, Szappanos Károly d.-bogdányi, Lutár Sándor turonyi, Keresztesi Sámuel hévizgyörki újonnan választott lelkészek lettek ünnepélyesen felavatva.

— Kálmán Farkas gyomai lelkész felhívja az ünnep követségbe menő tanuló ifjúságot, hogy nézzenek utána a papoknál, tanítóknál s másoknál is, ha megtalálhatnák valahol az 1627-ik évben Lőcsén nyomatott énekes könyvet. A szerencsés megtaláló egy nagy fordulásnak lenne eszközévé a régi irodalomban.

— Mátészalkán a Kossuth ünnepély alkalmával rendezett bankettnek két kiemelkedő mozzanata volt, melyet e helyen is örömmel emlitnük fel. Ugyanis Szálkái