Liszkay József (szerk.): A dunántúli evang. reform. egyházkerület névtára 1873-dik évről (Pápa, 1873)

X retök s tudók értik. Az ezen tudománynak veszedelmességét állító vádakat fogom tehát rendre felvenni s kéziratom első kidölgozatára (mert még a második nincs bevégezve) hivatkozván, azoknak igaztalanságát kimutatni. IIa pedig azon fölebbi ellenvetésemet az által vélik némelyek elháríthatónak , hogy azt sok helyen nem értik, de némely helyeken mégis értik: okkor azt bátorkodom megjegyezni : a philosophia épen nem oly tudomány mint például a História vagy Physica, melynek ez vagy amaz tárgya előadásáról Ítélhetek az egészre (NB. itt is csak felületesen; a Philosophia egy organicos Egészt, - egy élő rendszert képez, melynek minden egyes részecskéi a Lélek belső kifejlődése állal jöttek elő, melyekből tehát egyes részeket felfogni s Ítélgetni a legszerencsétlenebb félreértés nélkül egyáltaljában lehetetlen. Ezt előre bocsátván az ezen philosophiát lárgyazó vádakat azon sorban fogom előádni s czáfolni igyekezni, a melyben írni méltóztatott. 1. Tagadtatik e Professor úr philosoph iájában a Lélek azon halhatatlansága, mely a keresztyén vallásban, és a keresztyének közt eddig divatozott, és a közönségesen bevett philosophidban taníttatott ? tagadtatik e nevezetesen a Léleknek personalis megmaradása , — magatudása és más életbeni önnön munkálódása ? Ennek megczáfolására úgy hiszem elég leend a vallás philosophiának 62. §-át. mely a Lélek halhatatlanságáról szóll, itt szóról szóra idéznem.