Liszkay József (szerk.): A dunántúli evang. reform. egyházkerület névtára 1873-dik évről (Pápa, 1873)

XXX A kedélyvihar lassanként csillapult, de végkép nem némult el, s itt ott vágy s óhaj nyilvánult a critica philosophia viszszaállitása mellett. Tarczy Lajos nem tartván jellemével egyezőnek újból azon elveket hirdetni, melyeket tanszéken s irodalomban egyiránt ostorozott, s melyeket már a kor által túlszárnyaltaknak hitt, — ez indokból hát, főleg pedig a főiskola anyagi helyzete iránti figyelemből lelépett a küzdtérröl, s a természettan mint megválasztásakor kijelölt egyik szaktudománya előadásához kezdett, mily sikerrel? igazolja ország szerte hirre kapott, s a magyar akadémia által 200 arany jutalomra érdemesített Természettanának harmadszori megjelenése, melyet ért e jeles mű, s épen a folyó évben, a midőn koszorúzott tudósunk tanársága negyvenedik evét szerencsésen betöltötte. Tarczy Lajos után Varga János s Tauber Károly válalkozlnk Hegel tanait terjeszteni hazánkban. Megrémült az ellentábor, s egyik kitűnő harczosa Vecsei József debreczeni tanár által megkezdte a harczot a melyben Varga János s Szereinlei Gábor vették fel a kesztyűt, s küzdöttek férfiasan kitartással, mint ezt az Athenaeum s Figyelmező 1838 s 39-ki füzetei tanúsítják. 1848 a politikai életben jogegyenlőséggel, a tudomány terén tanszabadsággal ajándékozd meg a népeket. E vívmány eredménye az, hogy főiskolánkban a rövidéletű Idealismus tránscendentalis helyébe ismét Hegel rendszere lépett, képviselve