A dunántúli helv. hitv. evang. egyházkerület névtára (Pápa, 1869)

t a ría nevü Kálmántsai lakos Farkas névre akarván gye mekét Szegedivel kereszteltetni, mivel, azon okn; fogva, hogy emberre állat neve nem illik , ezt me{ tagadta : Fúria öt mint lázítót a pasánál bevádolta, 1 azután el is fogatta. A szomorú sorsra jutott Szegedinek egy nag becsű hagyatéka: „egy zsoltár és dicséretes könyv" kálmáncsai egyháztól a csurgói gymnasium könyvtá rának ajándékozva, az akkoiá időnek vallásos szelle mét hiven tükrözi vissza. Szegedi elfogatása után Kálmántsa elpusztíttatott s az árvaságra jutott hivek a Sztárai által reformál szomszéd N. Dobszán , hol Sztárainak énekes könyv máig is gonddal őriztetik, találtak befogadtatást; s bá folytonos üldözés alatt voltak: hitvallásuk mellett méj is hiven megmaradtak. De Szegedi után egész 1768-ig — néhány Leopoldi évek kivételével — az isten szolgálatot praeorans tanítók végezték. Anyaegyházzí 1786-ban lett. Mostani temploma 1830-32-ig épült Lk. Halka István ; tan. Komáromi Béla ; lsz. 737, szül 26, rnh. 15, házas. 15, tsz. 73, up. Német-Lad. . Kisasszond a. e. Anyakönyve 1759-ben lett elkezdve Hlk. Barla Szabó József, ki egyszersmind tanító ; lsz 263, szül. 7, mh. 11, házas. 8, tsz. 27, up Kaposvár. Kis-Korpád 1, e. tan. Héjjas István; lsz. 171, szül. 14, mh. 12, házas. 2, tsz. 17, up. Kaposvár. Nemes-Kisfalud a. e. Anyakönyve 1700-ban kezdődik. Lk. Nagy Zsigmond ; stan. Süveg János ; lsz 306, szül. 10, mh. 12, házas. 8, tsz. 42, up. N. Bajom. Zseliz-Kisfalud a. e. 1700 után csak hamar anyaegyház lett, mint kisebb harangjának e felirata tanúsítja : „glória in excelsis Deo 1725." Anyakönyve 1762-ben kezdődik. Jelenlegi temploma 1819-ben épült. Lk. Matolcsi József; tan. Zákányi István; stan. Pecsét János; lsz. 435, szül. 18, mh. 15, házas. 10, tsz. 36 , up. Kaposvár. 3