Mező Dániel (szerk.): A dunántúli helvét hitvallású evangélmi egyházkerület egyházi névtára (Pápa, 1865)

56 Károly alatt fegyveres karhatalommal kiűzetvén, 1783-ig Kustyánszeghbe jártak ünnepnapokra. Ez évben Egyházas-Németh-Terestyén és Molna-Szecsödökben, Hidas- és Egyházas-Hollós és Dereske helységekben lakott helv. hitvallású lakosok szent szövetségéből alakult, templomát Terestyén-Szecsődön építette fel, és az évek növekedésével Hidas-Hollóson és Molna-Szecsődön is épített templomot, s ezekben mint leányegyházakban tartatik rendes isteni tisztelet. Lelkész Mozgai Sámuel, leköszönt föesperes. Tan. Nemes Mihály. Nép. 771. Szül. 27. Holt. 23. Ház. 8. Isk. 17. Hidas-Hollós, 1. e. Vasm. Tan. Babos Ferenc. Isk. 37. Molna-Szecsöd, 1. e. Vasm. Tan. Kalmár Pál. Isk. 33. 11. Szent-György völgye, a. e. Zalam. Ősrégi egyház. Lelkésze 1678-ban Eöry Mátyás volt, 1717-ben pedig Peleskei Péter neveztetik, ki vad erőszakkal a római katholikus erő által elűzetvén, az egyház siralmas állapotba taszíttatott, hamvaiból 1783-ban kezdett kiemelkedni Vas István új lelkész vaskarja által gyámolíttatva, templomát is ez В évben felépíttette, mely ma is fennáll. Uj középületeit szép Ízléssel 1834-ben emelte. Lelkész Horváth János. Tan. Gózon Imre. Nép