Mező Dániel (szerk.): A dunántúli helvét hitvallású evangélmi egyházkerület egyházi névtára (Pápa, 1865)

37 * 1629-ben, Németh János sági lakos által, ki a földesuraktól, pápai lakos Botka Ferencz és Hatos Istvántól szabadságot nyert ezen közös pusztájokon megtelepedni. A növekedő hivek 1638-ban már faés sövényből oratoriumot emeltek, e helyett a paplak udvarán 1702-ben köböl és vályogból épített tek templomot. A mostani utczán lévő templom 1827-ben kezdetett és 1836-ban felszenteltetett, 1 tornya bádoggal fedve 1859-ben építtetett. 1638t tói 24 lelkésze volt, mostani Kutasi Pál. Tanító 1 Mórocza József. Nép. 450. Szül. 19. Holt. 13. Ház. 2 2. Isk. 76. Conf. 14. Vas. isk. van. P. Palota. 22. Kis-Kovácsi, a. e. Veszprémm. Az ős liidökben mint leányegyház, a peremartoni fényes fi helv. hitű anyaegyházhoz tartozott, melyről a mezőuföldi esperesség peremartoninak is neveztetik, volt azonban saját imaháza és rendes tanítója, ki 1751iben tek. Veszprémmegye törvényszéke elébe idézgetvén, hivatalától eltiltatott. — Az árva nép megfitartá hitét az akkorban Peremartonban lakott Torkos Jakab superintendens lelkesítése mellett, de miután Peremartonban is rövid idő múlva az ül»Hözési dühösség az egyházi életet kioltá, a berlidai lelkészek szolgálatával élt, mignem 1792-ben saz egyházi és világi hatóság engedélye mellett myaegyházzá alakult, ugyanazon évben rendes lelkészt hívott. Mostani lelkésze Szalai Ferencz. Tan. iXőmives János. Nép. 294. Szül. 11. Holt. 10. Ház.