Mező Dániel (szerk.): A dunántúli helvét hitvallású evangélmi egyházkerület egyházi névtára (Pápa, 1865)

22 Ez egyház keletkezése a hitújítást megközezelíti. Mostani lelkésze 18-ik. Anyakönyve 1730tól teljesen megvan 4. Berkida, a. e. Veszprémin. L. Szűcs Sándor. Tan. Soós Sándor. Nép. 465. Szül. 24. Ház. 5. Holt 13. Iskol. 63. Conf. 7. Vas. isk. van. P. Palota. Berhida, hajdan Peremartonnal és Kis-Kovácsival volt egyesülve, virágzó egyház, mely a reformatio hajnalából kelt fel. Peremarton 1759-dik évben a veszprémi káptalalan által per utján elfoglaltatván, az ott lakott tehetős hitrokon nemes családok szélyeloszoíni kényszerültek. Berhida így Kis-Kovácsival maradt egyesülve 1793-ig, mely évben Kis-Kovácsi anyaegyházzá levén, az ős anyaegyház kisded egyházzá szállott le. Lelkészei ц 1645-től tudva vannak, 28-dik a mostani, — közöttük egy superintendens fénylik. Az egyház 1762ben nagy csapást szenvedett, mert Peremartonnal közösen birt, de a berhidai helységben épült — s a római katholikusoktól ma is használt — kőtemploma, pap-, iskolaháza földesúri karhatalommal elvétetvén, csak magánházaknál tartotta áhitatosságait 1768-ig,, mely évben a sok fáradalmak után megnyert k. királyi engedély paizsa alatt a mostani kőtemplomot, Jelkész- és tanítói lakot, áldozatra kész buzgósággal felépítvén, újra szervezkedett. Anyakönyve 1722-től 1778-dik évig sok