Mező Dániel (szerk.): A dunántúli helvét hitvallású evangyélmi egyházkerület egyházi névtára (Pápa, 1863)

29 házmegye számára külön cassât gyűjteni, a mi mindjárt az évben 160 írtra ment; 1743-ik évi halálaig pedig 200 írtra szaporodott. Erről a Gál Péterről emlékezet van a fölebb említett l638-ik évi jegyzőkönyvben Deáki István primarius Seniorságából. — Ennek halálával lett : G-ik Tokai Pál l72l-l752-ig Enyéngi pap. 9 évig Senior, 3 évig Superintendentialis jegyző. Deáki István — az l743-ik évi már előbb hozott Superintendentialis határozat ellenére, minél fogva minden Traktusnak saját Seniorának kell lenni, ki a rendes Seniorokat megillető jussal és tekintélylyel birjon — a 12 kijelöltek közül csak Proseniornak választotta, mi ellen tett ugyan óvást Tokai, és felesküdni nem akart : de a többség által erőltetvén, azon hozzáadással : hogy ha a Superintcndens is helybenhagyja — letette a Deáki által készített erős esküt mint Prosenior. Hanem a már ekkor beteges Major K. István Superintendens ! elé kerülvén a dolog, Komáromi Pál püspök képét viselő, s vizsgáló Generalis jegyző által a Pereinartoni gyűlésen 1744-ben Tokai Pál rendes Seniornak jelentetik ki, s eskettetik föl. A hatalmas Deáki miatt több kellemetlenségeket kellett szenvedni az uj Seniornak, — különösen mikor más traktusok példájára a Mezőföldi traktusban is Tokai uj Senior a predikatiós halotti stólát 50 dénárra emelte 25-ről, a mikor a Deáki által felültetett egyházak, mint a szegény népet s zsarolót; hogy egyházlátogatáskor be nem bocsátják, 1 Kajáron tartott pórgyülésekben elhatározták, s Deákí7 val tudatták, ki is egyházanként küldött nyiltlevélben szólította föl Tokait, hogy a fölboszantott egyházakba visitatiora ki ne menjen. De Tokai bízván igaz ügyében és Istenben, a visitatiot teljesítette, és semmi baja nem lett. Az enyéngi egyház jegyzökönyvében is ещ-