Bali Mihály (szerk.): Egyházi névtára a helvét hitvallású dunántúli egyházkerületnek (Pápa, 1851)

27 Bimnitó laka

's kettős iskolája elavult. A. k. 1744-ig mennek. L. .2. 1260; isk. f. 87, 1. 78= 16-5. 20. Keresztes (sárj, a. gy. Fejér m. Alapulása a' toil ik uralom idejére esik. Számlált 23 lelkészeket, a' mostani ?o:écsváradi Gergely. T. Remenyík János. Temploma 's órás :o rnya épült köböl, paplaka, és iskolaháza régi. L.sz. 829 ! .&. f. 70, 1. 54 = 124. 21. Kis Keszi, a. gy. Fejér m. Keletkezett &29-Ьеп. í 333-ban fa- 1702-ben kőtemplomot épitett, 's számlált je* n nig 21 lelkészeket. Mostani lelkész Horváth Mihály. T. Sás>i a Károly. Anyakönyve a' születteké 1719, halottaké 1746, ar özasultaké 1763-ig megy L. sz. 516 isk. f. 45, 1. 39 = 84. 22. Komárom (mező), mezőváros, a. gy. Veszprém m. «letkezelt 1620 körül. Első imaháza sövényből 1622, másorlk 1720, a' mostani 1822. épült. Voltak 16 lelkészei. Jeleng rendes lelkész nincs, segéd Szalai Antal. T. Bak Jósef. . . k. 1743ig terjed. L. sz. 485; isk. f. 34, 1. 25 = 59. 23. Komárom Olios'), a. gy. Vesz. m. Alapult 1803. ois először mint 1. gy. m. Komáromhoz tartozott, de 1813. a. gy. tt, 's voltak jelenig 8 lel. a' mostani Pál János. Imaháza, ti oplaka, iskolája jó karban van. A. k. 1814-ig megy. L. sz. ás Jzép és alsó Bogárdal 259. isk. a' két helyen 46. 24. Kis Kovácsi, a. gy. Vesz. m. Régen mint 1. gy. eösgjször Peremartonhoz, az megszűnvén, Berhidához tartozott; I a 1792-ben a. gy. lelt, 's jelenig 8 lelkészeket számlált. L. lr salai Ferenc. T. ifj. Hegedűs Dániel, segéde Balog Pál. Ternir joma, pap 's tanitólaka és iskolája jó karban áll. Anyák. £6792-ig terjed. L. sz. 307. isk. f. 25, 1. 16 = 41. 25. Ladány (sár), a. gy. Fejér m. Már 1620 körül r.mn állolt, és eleinte a' szomszéd Jenői pusztába járt isteni 8i eztelelre, de ez a' törökök által elpusztíttatván, a' lakosok à adányba vonultak, és számos évekig a' paplakon tartották Ii tenitiszteletüket, mig nem 1720-ban imaházat építvén, abí jártak. Eddig voltak 21 lelkészeik, a'mostani Kutasi Pál.