Tóth Dániel: Egyházi Almanak (Pozsony, 1833)

124 delnek, — á' Fiivészségben, Diószeginek, az emberi-ismeret tudományában Fejérnek, — a' Grammatikában, a'Debretzeni Tudósoknak, 'sat. folyásba hozott kitételeik hagyattassanak meg. így fog el háritódni a' több több zavar, a' több több homály, és meg ütközés. — Úgy van. Első törvénye, akármelly írónak a' világosság , mind a' szókban, mind az elö adásban. A' világossan elö adott igasságnak, az az ereje van, a' mi derűit időben a'Déli nap fénynek. — Ha nints keletben lévő szónk, egy ujj gondolat, vagy akármi dolog kitételére, akkor, ha a' tárgy el vont abstractum, próbáljuk meg, nem lehetne é valami hozzá párhuzamoson hasonló testi dolog nevére húzni, így tselekedtek Eleink. Töbnyire minden el vont tárgyak neveiket, a' testi tárgyaktól költsőnözték. —Ha ebbe nints módunk, vegyük elő a' meg avűlt szókat, — de vigyázva, tsak a' komoly és tudományos munkákban. Az avasság-archaismus, nem igen fér öszve az olly munkákkal, mellyeknek elegyes a' közönségjék, illyek a'Papi Beszédek, Költeményes szép munkák. —• Ha avűlt szókból is kifogyunk, akkor keressük fel a' gyökér szókat, — azokat módosítsuk, tzélunkhoz, 's a' dologhoz képest. De az irás módban kövessük a' régibb példányokat, távoztassuk az erőltetést, 's az idegen izt, melly nyelvünk és nemzetünk öszve nem férhet. t* -r-n^sie éEt. С