Tóth Dániel: Egyházi Almanak (Pozsony, 1833)

123 már tetszeni fog az. Úgy is, a' most kijövő első jég törö munkák nem annyira az éltessebbekért, hanem ifjabb tudósainkért, a' serdülő If jóságért, az utánunk élőkért irattatnak. Tőbnyire olly vetemények azok, mellyeknek gyúmőlt

seit a' maradék szedi. —A' jó szivű tudós Udvardy, megvalja, hogy ,,a'földmérői tudományokra magyar nyelven még nálunk nints mivelt föld." Ez igaz. A' tanulói pájját végzett ifjak teszik a' meg mivelt és bevetett földet, — melly utan következik a' virágzás, — közép és hajlott időben már gyümöltsözés. —- Az elmebéli mivelesnek helye az oskola, A' gyermeki és serdülő kor, a' mivelni-valá föld. — Mi éltessebbek, már nagy erőltetés 's idö vesztés nélkül a' Magyar Mathesist fel nem vehetjük. Ezen áldozatot pedig nem tehetjük, mert más kötelességeink is vágynák. De tanulói pájjában lévő fiaink meg fogják érteni és nyomossabban, mint ha nem Anyai nyelven tanulják. írjon tehát Udvardy Úr, a' nevendék ifjúság számára, tudós és köz hasznú, szakmánybéli könyveket. A' Haza meg fogja köszönni. Ide teszem még is azon köz óhajtást, hogy valamely nevezetes író által már meg állapított mester szókat, a' lehetőségig hagyjanak meg Túdos íróink. így már, kívánatos, hogy р. o. a' Mathézisben, Természeti Históriában, Földmívelésben, Pethének, — az Orvosi Tudományban, Bugátnak, Sché-