Tóth Dániel: Egyházi Almanak (Pozsony, 1833)

122 egyik okát abban, hogy azok, idegen nyelveken, idegen mester szavákon nem kapdotsak; desajátnyelvökönn gondolkodtak, beszéltek, írtak. Az Arabsoknak tudjuk azon Keleti rátartiságjokat, hogy kivánták ugyan ismérni a' Görög tudós miveket; de tsupán tsak Arabs forditásból, Görögül meg tanulni nem érkeztek. Es éppen ezek, mitsoda világ történeti hasznos fedezeteket tettek, a' természeti, orvosi, betű számvetési, építési tudományokban. Talán a' Rómaiak azért is maradtak el a' tudományok és mivészségek ágáiban, az ö Görög mestereiktől; mivel azokat gyermeki, sót szolgai módon majmolták — azoknak nyelvökön gondolkodtak, tanultak, és beszéltek, -— 's még Deák tudós munkáikban is, azoknak mester szavaiktól el távozni nem mertek; a' mit Cziczerónak böltselkedési munkái is bizonyitnak. — Több nyelv Tudóssaink világosan meg mutatták már azt, hogy a' mi nyelvünk, semmivel sem alkalmatlanabb a' tudományos módosításra, a' szükséges bővítésre, az érthető, hathatós és ékes előadásra, a' Görögnél. Mi is hát, ha eredetiségre, s el terjedt miveltségre törekedni akarunk, ne ütközzünk meg, ha nyelvűnkön ujj nemű tudós munkát olvasván, abban ollyati szóra találunk, melly ifjú korunkban keletbe nem volt. — Ha jónak látjuk, békéljünk meg véle, — hanem tetszik, letté hagyván, lépjünk átt rajta. — Talán a' mi fiainknak