Tóth Dániel: Egyházi Almanak (Pozsony, 1833)

65 gyéb környülmények is — el annyira divatba jött az olvasás, hogy alig van a' míveltebb nép osztályok közzűl valaki, a' ki üres ideje' nagy részét, az olvasásra ne szentelné. Az Athénéi Görög törvényadó, fel oldozta a' fiút, tehetetlen Attya' Gondviselése alól, ha valamelly életmódra, vagy kézmivre gyermek korában meg nem taníttatta. Az ujjabb Európában, mind a' világi Felsöség, mind áz Egyházi Elöljáróság sürgeti, hogy a' szülék,a' ó magzatjaikat, leg alább az olvasásra, írásra meg taníttassák. Helyessen. A' maga meg tartás nagy törvényéből ágadzó birni és tudni vágyás, és mind a'polgári, mindaz erköltsi jól létei, kiváltképpen eszközöltetik az olvasás — irásra taníttatás által. Szánakozásra méltó gyermeki tudatlanságba és veszedelembe tévelyeg, és sok féle gonoszra hajlandóbb az olvasás-irás tudatlan. Szomorú zálogi ennek, leg közelebb a' Cholera idejében, Europa több részeiben, a' leg tudatlanabb alsónéposztályok által el hitt balvélemények, 's azoknak keserű gyümöltsei. Az olvasás-irás-tudás' nagy betsét támogatja az a' nevezetes tapasztalás, hogy mindenütt, különössen Frantzia Országba , a' fenyitö 's fogházakban lévő gonosztevőknek három negyed része Olvasás-irás tudatlan. Ebből látszik, hogy némü némü Polgári biin a' tudatlanság. Ama mennyei világosság az Ur Jé-