A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1944.
1944. május 4.
352 Fegyelmi ítéletek. és következményei alól felmentette. A tiszáninneni egyházkerületi bíróság 1943. november 25-én B/1943. szám alatt hozott ítéletével az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta és végrehajtás terhe alatt kötelezte Sinka Mihály felebbező panaszlottat, hogy 100 P felebbezési eljárási költséget 15 nap alatt a tiszáninneni egyházkerület pénztárába fizessen be. Sinka Mihály panaszlott felebbezése folytán az egyetemes konventi rendes bíróság 13/1944. bir. számú ítéletével a felebbezésnek részben helytadva, az alsóbíróságok ítéletét az alábbiak szerint megváltoztatta: I. Sinka Mihály presbiter panaszlottat a VI. egyh. t.-c. 46. §. A/3, pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt a VI. egyh. t.-c. 47. §. A/b. pontja alapján 300 P pénzbüntetésre mint főbüntetésre ítélte és ugyanezen §, A/e. pontja alapján — a VI. egyh. t.-c. 48. §-ra figyelemmel — mellékbüntetésként a választás és választhatóság jogától három év tartamára megfosztotta; egyben végrehajtás terhe alatt kötelezte panaszlottat 25 P elsőbírósági, 100 P felebbezési bírósági, összesen 125 P eljárási költség felerészének, vagyis 62.50 P-nek 15 nap alatti megfizetésére; II. az első- és másodfokú ítéleteknek Nagy Zoltán kántortanító panaszlottra vonatkozó rendelkezéseit is megváltoztatta és nevezettnek a VI. egyh. t.-c. 46. §. A/3, pontjába ütköző fegyelmi vétségben való vétkességét megállapította és ezért a 47. §. A/b. pontja alapján 300 P pénzbüntetésre ítélte s a felmerült 125 P eljárási költség felerészének, vagyis 62.50 P-nek 15 nap és végrehajtás terhe alatti megfizetésére kötelezte. Szabó Gyula vámosatyai lelkipásztor ellen Ducsi József egyházközségi gondnok és társai panaszára folyamatba tett fegyelmi ügyben a beregi egyházmegyei bíróság 1943. szeptember 30-án 1261943. bir. szám alatt hozott ítéletével panaszlottat a VI. egyh. t.-c. 46. §-ának A/l. és 3. pontjaiba ütköző vétségekben mondotta ki vétkesnek s ezért őt a VI. egyh. t.-c. 47. §-ának A/c. pontja szerinti büntetésre, arról a helyről való elmozdításra ítélte, nyugdíjigényének érintetlenül hagyásával, egyszersmind kötelezte a vizsgálat folyamán felmerült 160 P költség megfizetésére. A 'tiszántúli egyházkerület bírósága 1943. november 23-án 31/1943. bir. szám alatt hozott ítéletével az elsőbíróság ítéletét a vétkesség megállapítására vonatkozó részében helybenhagyta, a büntetés mérvét azonban a 47. §. A/d. pontja szerint a hivatalvesztési jogtól való végleges megfosztásban állapította meg. Az egyetemes konventi rendes bíróság 11/1944. bir. számú ítéletével — panaszlott felebbezése folytán a felebbezésnek részben helytadva, a vétkesség megállapítása tekintetében az alsóbbfokon egyezően ítélkező bíróságok megállapításait hely-