A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1944.

1944. május 4.

1944. május 4. — 232—233—234. 305 232. A dunamelléki egyházkerület 1943. évi 153. sz. határozatával kéri az egyetemes konvent készítendő szabályzatában figyelembevételét annak a rendelkezésnek, amely szerint a lelkipásztorok az ú. n. reverzálisokról az üyen módon házasságot kötött felek elköltözése esetén értesítsék az új lakóhely lelkipásztorát. Egyetemes konventünk a dunamelléki egyházkerület helyesnek talált szabályát az egységes szabályzat készítésének idejére nyilvántartásba véteti. 233. A dunamelléki egyházkerület felterjeszti 1943. évi 74. sz. közgyűlési határozatát, amellyel magáévá teszi a vértesaljai egyházmegye panaszát, amiatt, hogy a nemzetvédelmi minisztérium új helyiségeit kizárólag római katholikus egyházi szertartással szentelték fel. Egyetemes konventünk ez alkalomból megújítja az előző években a m. kir. kormányhoz intézett ama kérelmét, hogy olyan épületeknek vagy más létesítményeknek, amelyek nem csupán egy vallásfelekezet, hanem általában az egész közösség érdekét szolgálják, ünnepélyes megnyitásánál vagy rendeltetésére átadásánál, ha vallásos szertartás egyáltalán igénybevétetik, valamennyi érdekelt keresztyén vallásfelekezet egyházi szertartása foglaljon helyet, mert a csupán egy vallásfelekezet közreműködésével tartott ünnepély azt a látszatot kelti, mintha az ünnepélyt tartó intézmény nem az egész nemzet, hanem csupán egy vallásfelekezet javát kívánná szolgálni, ami egyrészt téves megítélésre, másrészt keserűségre adhat alkalmat és a keresztyén vallásfelekezetek között szükséges, nemzeti szempontból is megbecsülhetetlen jelentőségű egyetértésnek megzavarására alkalmas. ^ 234. A dunamelléki egyházkerület 1943. évi 68. sz. közgy. határozatával felterjeszti az egyházmegyéiből felérkezett panaszt az iskolákban a korpuszos kereszt kifüggesztése miatt, kérve az egyetemes konventtől is a VKM. úrhoz felterjesztés tételét. Egyetemes konventünk nagyon szomorúan látja, hogy az alázatosság és béke jelképe, a kereszt, az uralomvágy és a testvérháború eszközévé tétetik azzal, hogy a nemzet és a keresztyénség számottevő részének vallásos meggyőződésével ellenkező formában, a korpusszal ellátottan helyeztetik . el olyan intézményekben, amelyek nem az e jelképet követő 20