A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1943.

1943. május 19-20.

68 1943. május 19. — 104—105—106. a Gusztáv Adolf-Egyesülettől érkező adománynak a kérelmező egyházközségek közötti felosztására és kiutalására; 9. az 1942. év folyamán kifizetett közalapi kölcsönökről szóló jelentést jóváhagyóan tudomásul veszi; 10. az elnökségi tanácsnak a közalapi kölcsönök engedélyezésére vonatkozó határozatait jóváhagyóan tudomásul veszi s felhatalmazza a közalap intéző-bizottságának elnökét és előadóját, hogy a jelentésben felsorolt és elvileg megszavazott közalapi kölcsönök kielégítésére szükséges fedezetet a konvent kezelése alatt álló alapoktól, valamint az Országos Református Lelkészi Nyugdíj intézettől igénybe vehesse; 11. a bizottság javaslatára kimondja, hogy az elvileg megszavazott közalapi kölcsönök továbbra is a 96/1934. számú konventi határozat 15. pontjában megállapított feltételek mellett adhatók ki azzal a megszorítással azonban,* hogy az adott kölcsönt az adóslevélben megállapított törlesztési időn belül soronkivül akár részben, akár egészben csak a közalap intéző-bizottságának külön hozzájárulása eseten lehet visszafizetni. 70. Olvastatott az egyetemes konvent elnökségi tanácsának az 1943. évi február hó 18-án tartott ülésén 16. szám alatt hozott határozata, amint következik. Benedek Zsolt dr. konventi főtanácsos tájékoztatja az elnökségi tanács tagjait a konvent kezelése alatt álló folyószámlákon lévő öszszegekről. Eszerint a folyószámlákon lévő készpénzkövetelés összege 1942. december 31-én 1,632.398.25 P, amely összegből azonban levonandó az egyes számlákat terhelő tartozás 84.500.— P-s összege, így a tiszta készpénzkövetelés 1,547.898.25 P. Ennek az összegnek tekintélyes része azonban nem tőkésíthető, mert a folyó kiadások fedezésére szolgál. Ennek leszámítása után a tőkésíthető, illetve hosszabb időre leköthető készpénz kb. 1,000.000.— P-t tesz ki. Arra való tekintettel, hogy mezőgazdasági ingatlan vásárlásához a m. kir. kormány újabban követeltt gyakorlata szerint aligha járul hozzá, a házbirtok értéke pedig enormisan felemelkedett, úgyannyira hogy a házbirtokban a mostani árak mellett elhelyezett tőke csak y

2%—1%-os kamatozást biztosítana, javasolja, hogy az elnökségi tanács a rendelkezésre álló s tőkeszerű kezelésre alkalmas öszszeget ne fordítsa ingatlanvásárlásra, hanem a korábbi gyakorlatnak