A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1943.

1943. május 19-20.

Fegyelmi ítéletek. 530kizárásra Ítélte s kötelezte panaszlottakat 268.60 P eljárási költségnek 15 nap alatt egyetemlegesen való megfizetésére. Az egyetemes konventi rendes bíróság 1942. december 17-én 60/1942. bír. szám alatt hozott ítéltével a tiszántúli egyházkerületi bíróság ítéletének Pósa Péter I. rendű panaszlottra vonatkozó részét — miután nevezett 1942. november 21-én elhalálozott — hatályon kivül helyezte és Pósa Péterrel szemben a fegyelmi eljárást megszüntette; az Ítéletnek Novotny Gyula II. rendű panaszlottra vonatkozó részét a vétkesség megállapítása tekintetében hegybenhagyta, a büntetés mértékére vonatkozó részében pedig akként változtatta meg, hogy II. rendű panaszlottat az 1933. évi VI. egyh. t.-c. 47. §. A/c. pontja alapján a tiszáninneni egyházkerületi missziói lelkészi állásából való elmozdításra ítélte nyugdíjigényének érintetlen hagyásával, egyben őt az idézett törvényszakasz A/e. pontja alapján a a választás és választhatóság jogától a jelen Ítélet keltétől számítandó három évre megfosztotta, végül a bíróság arra kötelezte II. rendű panaszlottat, hogy az elsőbirósági ítéletben megállapított 268.60 P eljárási költséget 15 nap alatt végrehajtás terhével fizesse meg. Révész Imre dr. tiszántúli püspök, Török Vince karcagi lelkipásztor és Szentesi Tóth Kálmán dr. volt karcagi egyházközségi főgondnok ellen özv. Nagy Thúry Mihályné karcagi lakos által tett magánpanasz tárgyában az egyetemes konventi rendkívüli bíróság 1943. május 21-én 18/1943. bir. szám alatt hozott végzésével az 1933. évi VI. egyh. t.-c. 40. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a magánpanaszos kérelmezőt ügyvéd vállalására utasította, mert magánpanaszos teljesen zavaros beadványában a tényállást szabatosan elő nem adta, kellő bizonyítékokat nem csatolt és az eldöntendő jogkérdésre nézve határozott és szabatos zárkérést nem 'terjesztett elő s így a bíróságnak azt kellett megállapítania, hogy magánpanaszos saját ügyét kellően képviselni nem képes. Tóth István volt nagyszekeresi lelkipásztor fegyelmi ügyében az egyetemes konventi rendes bíróság 1939. december 14-én 51/1939. bir. szám alatt hozott Ítéletével panaszlottat az 1933. évi VI. egyh. t.-c. 46. §. A/8, pontjába ütköző fegyelmi vétségben, továbbá a VI. egyh. t.-c. 46. §. A/3, pontjába ütköző ötrendbeli fegyelmi vétségben vétkesnek mondotta ki, ezért ugyanezen t.-c. 47. A/d. pontja alapján hivatalvesztésre ítélte az egyházi hivatalviselési jogtól való végleges megfosztással és a VI. egyh. t.-c. 47. §. A/e. pontja alapján a választás jogától öt év tartamára megfosztotta, továbbá 253.12 P eljárási költség megfizetésére kötelezte. Tóth István az egyetemes