A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1943.

1943. május 19-20.

közömbös, mert a törvény a káros megegyezés megkötését feltétlen kizárási oknak állapítja meg. Aki a választói névjegyzékbe fel nem vehető, elveszti a választhatóság jogát (I. t.-c. 35. §.) és viselt egyházi tisztségéről (I. t.-c. 45. §. második bekezdés, 87. második bekezdés, 122. §. második bekezdés) lemondottnak tekintendő. A választójogból való kizárás tartamára és megszűnésére is a 7. §. rendelkezései irányadók. 3. §. Azt, aki egyházunk kárára megegyezést köt, az egyház nem tartja alkalmasnak a Jézus Krisztussal való egyesülés szent jegyeiben részesedésre, miután ez a gyülekezettel való lelki közösség pecsétje is. Ezért azt az egyháztagot, aki születendő gyermekeinek más vallásban nevelésére kötött megegyezést, illetékes lelkipásztora a jelen szabályrendeletre való hivatkozással hívja fel arra, hogy addig is, míg ügyében az egyház fegyelmi bírósága ítéletet hoz, az úrvacsorával éléstől tartózkodjék, mert csak kárliozatot eszik és iszik magának. A felhívás megtörténtét a presbitérium legközelebbi ülésén jelenteni kell. Ugyanezt a felhívást tegyék meg a lelkipásztorok az úrvacsorai szertartási beszédben azokhoz, akiket a helybeli, vagy más egyházközségek bíróságai az úrasztalától eltiltottak. 4. §. A káros megegyezést kötő egyháztag házassága egyházi megáldásban nem részesülhet. Egyébként az istentisztelet és más vallásos összejövetelek látogatásában nem akadályozható. Halála esetén keresztyén módon el kell temetni, azonban helyi szabályrendelettel meg lehet állapítani, hogy ilyen esetben díszesebb temetés (harangozás, sírhely kijelölése, ünnepélyes szertartás) mily mértékkel mellőzhető. Megszégyenítő eljárást (a házasságkötéskor kiharangozást stb.) alkalmazni nem szabad. Ellenhez* a káros megegyezést adók nevét az egyházi bíróság" vonatkozó határozatának jogerőre emelkedése után, valamint a népmozgalmi adatok újév napján szokásos közzétételekor ki kell hirdetni s ez ilyenkor az egyházközség lapjában való közzététellel is történhetik. 5. §. Az az egyházlag, aki kiskorú gyermeke másvallásúval egyházunkra nézve sérelmes megegyezés adása mellett kötött házasságába mint törvényes képviselő, vagy mint beleegyezésre jogosult szülő beleegyezését adja, az I. egyházi t.-c. 27. §. d) ontjában megírt kötelességet súlyosan megsérti s ezért a 3. -ban foglalt felhívást hozzá is kell intézni és egyszersmind fel kell hívni arra is, hogy viselt egyházi tisztségéről mondjon le. Ez a következés elmarad, ha a törvényes képviselő (szülő) az egyházunkat sértő házasságba adott beleegyezésével elkövetett hibáját töredelmesen megbánja s ezt a gyülekezet előtt kinyilvánítja. 6. §.. Az ellen, aki egyházunkra sérelmes megegyezést kötött, valamint az ellen, aki a sérelmes megegvezés mellett kötött hái asságnál bármi módon (beleegvezés adásával, tanúskodással